Nógrád, 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

Nsw York Times: I res gyoselcm Washingtonban Washington kormán­yzati központjai, kedden reggel ka­tonai megszállás alatt álló vá­­ros képiét mutatta. A belvá­ros forgalmi csomópontjait alk­otó köztereket rohamsi­­s­akos katonák szoros gyűrű­je zárta, körül, alacsonyan repülő helikopterek cirkáltak az útiak fölött, s rádión irá­nyították a rendőrossz­tagok­at a háborúellenes tüntetőik ál­tal „veszélyeztetett" pontok­ra. A hétfői tömeges letartóz­tatás után kedden reggelre erősen megtesapi pant a tünte­tők szám­a, a gerillat­atolikát alkalmazó tüntetőik csak ide­­ig-ór­áig tudtak fel­tartóztatni, illetve megzavarni a kor­mányzati r­egyed forgalmát. John Mitchell igazságügy-mi­niszter hétfőn délután hadi­­jelentésszerű nyilatkozatá­ban deklarálta: „a város nyit­va áll, a forgalom folyik, a kormány működik”. A t­ülte­tők nem érték el ugyan meghirdetett céljukat, de mindenesetre példátlan intézkedésekre és az ameri­kai tömegtiltalkozásiok törté­­­netéban egyedülálló rekord felállítására kény­szerítették a kormányzatot. Hétfőn estig a washingtoni rendőrség több mint 7000 tüntetőt tartózta­tott le, v­agyis a tilta­kozóf megmozduláson részvevő 12 000—15 000 tüntető tömeg­nek mintegy a felét. A rendőri intézkedések­ arányaira jellemzők, hogy 1968. áprilisában, Martin Lut­her King meggyilkolása után, a Washingtonban kirobbant zavargások és gyújtogatások­ öt napja alatt tartóztattak le összesen 7000 embert. A New York Times „Ürest győzelem” című keddi ve­zércikkében­ megállapítja: „a­ közrendnek ez a győzelme morálisan üres győzelem. Olyan­ áron érték ezt el, hogy az ország fővárosát katonait táborrá változtatták, kato­nák ezrei állta­k sorfalat a hidakon és­ a­ főútvonalakon; helikopterek köröztek a vá­ros fölött és rohamsisakosi rendőrök könnygázzá, és gu­­­mibotokkal rohamozták meg a civileket. Vietnamban foly­tatódik a háború és­ idehaza, folytatódnak a h­atalmas tün­tetések. Súlyos fellegek bo­z­t­artják el azt a nemzetet, amelyet lázas nyugtalanság, és megzavarod­ott lelikiism­e­­rete gyötör, s amely csaknem háborúban áll saját ifjúsá­gával. A kormánynak nincs­ oka különösebb elégedettség­­­re, amiért sikerült nyitva tartania hivatásait. Amíg az országnak nem lesz szilárd, alkotó szellemű felelős veze­tése, amely képes véget vet­ni a Háborúnak és orvosolni­ a nemzet szociális és gazd­a­­­sági problémáit, addig nem­ lesz igazi megnyugvás ideha­za” — írja a New York Times vezércikke. (MTI) Rogers megérkezett Kairóba Az egyiptomi vezetők érte­kezlete, amelyet Szadat elnök hívott össze Rogers külügy­miniszter Kairóba érkezésé­nek napján, részletesen meg­vitatta a közel-keleti politi­kai és katonai helyzetet — közölte az értekezlet után a kairói rádió. A kairói rádió szerint az értekezlet világosan meghatá­rozta az EAK álláspontját nemcsak a Rogers-szel folyta­tandó tárgyalásokra, hanem az esetleges jövőbeni fejlemé­nyeket illetően is. Rogers, amerikai külügymi­niszter és kísérete kedden, magyar idő szerint 16 óra 10 perckor megérkezett Kairóba. Az amerikai külügyminisztert a repülőtéren egyiptomi kol­légája, Mahmud Riad és Do­nald Bergus, az Egyesült Ál­lamok kairói diplomáciai kép­viseletének vezetője fogadta. Rogers a délután folyamán megbeszélést tartott Mahmud Riaddal. (MTI) Honecker beszámolója Ús távlatok a szocializmus építéséhez Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXIV. kongresszusán részt vett NSZEP-küldöttség nevében, a központi bizottság hétfői, 16. plénumán ismertette a kül­döttség beszámolóját. A beszámoló részletesen ki­tért az SZKP XXIV. kong­resszusán elhangzott referá­tumok és felszólalások elvi és gyakorlati jelentőségű megál­lapításaira a szocialista és kommunista társadalom építé­sében, a szocialista országok egymás közötti kapcsolatai­ban, a nemzetközi munkás­mozgalomban, a békéért, a biztonságért és társadalmi ha­ladásért folytatott imperialis­­taellenes harcban. Kiemelte, hogy a XXIV. kongresszus útmutatásai fel­becsülhetetlen értéket jelen­tenek az NDK szocialista tár­sadalmának sikeres kialakítá­sához, egyidejűleg pedig új távlatokat mutatnak a szocia­lizmus győzelméhez az egész világon-Foglalkozott a kongresszus megállapításaival a jobboldali revizionista erők ellenforra­dalmi aktivizálódásának lehe­tőségéről a szocialista orszá­gokban. Ugyanakkor ki­tart a kongresszuson el­hangzott, a Mao-csoportot el­ítélő felszólalásokra is. Ki­emelte, hogy a szakadár Mao­­csoport nagy károkat okoz a nemzetközi munkásmozgalom­nak és a forradalmi felszaba­dító harcnak. Honecker kiemelte, hogy az NSZK-nak, a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött szerződései egyértelműen meg­erősítik a határok, köztük az NDK és az NSZK között hú­zódó határvonal és Lengyel­­ország nyugati határainak sérthetetlenségét. Ezzel összefüggésben meg­állapította, hogy az említett szerződések törvénybe iktatása kedvező kihatással lenne az egész európai helyzetre. Fel­hívta a figyelmet arra az SZKP kongresszusán elhang­zott megállapításra, hogy az említett szerződések törvény­be iktatása, az európai biz­tonsági konferencia megvaló­sítása, a nyugat-berlini prob­léma rendezése, a tartós euró­pai béke megvalósításához ve­zető úton fontos és szükséges lépéseket jelentenek, amelye­ket egymással párhuzamosan kell megtenni, anélkül azon­ban, hogy az egyik kérdés megoldását, egy másik problé­ma megközelítésének előfelté­telévé kiáltanák ki. A moszkvai és varsói szer­ződés törvénybe iktatása és a Nyugat-Berlinnel összefüggő problémák között felállított kapcsolat fenntartására irá­nyuló kísérletek éppen olyan hiába­valóak mint a szocialista országokkal szembeni erőpo­­litika alkalmazására irányuló szándékok — mondotta. Az imperialista NSZK és a szocialista NDK közötti „kü­lönleges kapcsolatok” bonni erőszakolása, éles ellentét­ben áll az európai realitások­kal, s új akadályokat állít az európai biztonság megterem­tésének útjába. Amint a XXIV. kongresszus is meg­állapította: megérett az idő az egyenjogú, a nemzetközi jog általánosan elismert szabá­lyai szerinti kapcsolatok meg­valósítására az NDK és az NSZK között — hangoztatta. Új nemzetközi kezdeményezések előtt (Tolytatúa az 1. oldalról) ma még feszültségekkel ter­hes nemzetközi helyzet enyhí­tésének útján, a boldogabb holnaphoz vezető úton min­denképpen nagy lépésnek ígérkezik a budapesti köz­gyűlés. A résztvevők száma — minden korábbi hasonló BVT eseményét felülmúlva — kö­rülbelül 800 lesz. Eljönnek Budapestre a Béke-világtanács tagjai, és itt lesznek mind­azoknak a nemzetközi szer­vezeteknek, mozgalmaknak a képviselői, amelyek szorosan együttműködnek a BVT-vel. Meghívást kaptak és fogadtak el nemzetközileg ismert, ki­váló személyiségek, akiknek részvétele mindenképpen emelni fogja a közgyűlés rangját. Munkaértekezlet jel­legű maga a közgyűlés. A megnyitó és a záró plenáris tanácskozások közötti napo­kon hat szekcióban üléseznek. Az egyes bizottságok tárgya­lási témái: az európai politi­kai erők együttműködése az enyhülésért, az európai bizton­ságért és a közös fellépésért: az indokínai békéhez vezető út; béke és igazságosság a Közel-Keleten: a faji megkü­lönböztetés, a kolonializmus és neokolonial­izmu­­s elleni harc: a fegyverkezési hajsza megál­lítása, a tömegpusztító fegyve­rek betiltása, általános és tel­jes leszerelés, a fejlődő orszá­gok problémái. Feladata lesz a közgyűlés­nek — közölte a BVT fő­titkára — hogy új, nagy nem­zetközi békemegmozdulások programját dolgozza ki, és nagyszabású akciókat kezde­ményezzen, együttműködve a legkülönbözőbb békeerőkkel, az antiimperialista világfront erősítéséért, a békéért. A Béke-világtanács mozgalma, amely az elképzelhető legna­gyobb közös emberi ügyért, a békéért aktív harcra kész emberek tömörülése, a két évtizeddel ezelőtti zászlóbon­tás gondolatainak jegyében — a világ békéjének m­egterem­tésére irányuló szándékkal — munkálkodik. A világesemé­nyek fejlődése, a nemzetközi viszonyok alakulása, sokrétű­sége és bonyolultsága a Béke­világtanácsnak a feladatává teszi, hogy bátran, nyíltsággal és alkotó módon értékelje az eddigi tevékenységet, keresse és találja meg új, az eddigi­eknél is hatásosabb módsze­reit az imperialistaellenes harcnak, a háborús tervek elleni fellépésnek. A BVT megalakulása­ óta súlyos vál­ságok egész sora rázkódtatta meg a világot, az imperializ­mus mesterkedései kemény próbatételeket jelentettek az emberiség számára. A leg­rosszabbat, a nukleáris ka­tasztrófát azért lehetett elke­rülni, mert a következetes békepolitikát folytató Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok oldalán a békéért sakra­i szálló erők hatalmas tábora, a legkritikusabb pillanatok­ban mindig megtalálta az egységes fellépés legmegfele­lőbb, legeredményesebb for­máit. Ezért joggal remélhető, hogy a mostani közgyűlés is eredményes munkát végez majd. Az európai fővárosok béke­mozgalmi találkozójának gon­dolata a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságánál fo­gant. Az Országos Béketanács magáévá tette a kezdeménye­zést, és támogatólag segíti a találkozó létrejöttét. Főváro­sunk neve az elmúlt időszak­ban szoros kapcsolatba ke­rült az európai biztonság fo­galomkörével: 1969. tavaszán innen kelt szárnyra a szocia­lista országok emlékezetes budapesti felhívása, 1970 nya­rán pedig a Budapesti Memo­randum elnevezésű okmány. A budapesti felhívásban kör­vonalazott kezdeményezés új folyamatokat indított el föld­részünkön, és az európai biz­tonsági rendszer megteremté­sének szükségessége a tárgya­lások egyik központi témája lett. (MTI) \ z NÓGRÁD - 1971. május 5., :*orda Kádár János távirata Erich Honeckerhez Tisztelt Honecker elvtárs! A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága első titkárává történt megvá­lasztása alkalmából, fogadja a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a magam jókívánságait, elvtársi üdvözletünket. Erőt, egészséget és sikereket kívánunk a német munkás­­osztály, a német munkás-pa­raszt állam dolgozó népe, a szocializmus a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom, a német—magyar in­ternacionalista kapcsolatok ja­vára végzendő tevékenységé­hez. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. Ajtai Miklós Angliában Dr. Ajtai Miklós mi­­niszterelnök-helyettes, az Országos Műszaki-Fejleszté­si Bizottság elnöke és kísé­rete hétfőn este és kedden délelőtt Oxfordban Sir Fre­derick Dainton, a Brit Tu­dománypolitikai Tanács el­nökének vendégeként, az angliai tudós- és mérnök­­képzés kérdéseit tanulmá­nyozta. Ajtai Miklós meglá­togatta a város néhány ok­tatási intézményét és több tudóssal, köztük a magyar származású Kürti Miklós professzorral, a világhírű fi­zikussal is találkozott. Ked­den délben D. W. Houlder professzor és Michael Mac­­Lagan, Oxford főpolgármes­tere ebédet adott a magyar vendég tiszteletére. Délután Londonban a brit kormány részéről John Da­vies kereskedelem- és pénz­ügyi miniszter fogadást, majd vacsorát adott Ajtai Miklós tiszteletére. A szovjet sajtó napja A Szovjetunióban minden év május 5-én ünneplli a szovjet sajtó napját. 59 esztendővel ezelőtt látott napvilágot a Pravda első száma Pétervárott. Az SZKP Központi Bi­zottságának központi lapja fejlécén ezt olvashatjuk: „Az új­ságot V. I. Lenin alapította 1912. május 5-én”. A Pravda születésnapja tehát a szovjet újságírók, könyvkiadók és nyomdászok ünnepe. Az orosz munkásosztály első legális, nagy példányszá­mú politikai napilapja jelentős szerepet töltött be az orosz­­országi proletariátus forradalmi nevelésében. Szerkesztésé­ben Lenin közvetlenül részt vett; a lap ma is fiz 6 szelle­mében készül. Ma, a Szovjetuniót méltán tartják világszerte a „leg­olvasottabb” országnak; a világ minden negyedik könyvét szovjet nyomdák készítik, 1970-ben a Szovjetunióban meg­jelenő lapok napi példányszáma körülbelül 140 millió volt, a folyóiratok egyszeri példány­száma pedig több mint 150 mil­lió. Az elmúlt öt év alatt különösen falun nőtt meg a lapok és folyóiratok előfizetőinek száma, 65 millióról 107 millióra. A szovjet televízió adásait az ország lakosságának 70 száza­léka nézi. Az elmúlt években működésbe lépett az Orbita műhold televíziós távközlési rendszer, amely a távoli Észak­ra, a Távol-Keletre, Szibériába, és Közép-Ázsia körzeteibe is eljuttatja a tv-adásokat. A sajtó, a rádió és televízió rendkívül sokat tett és tesz azért, hogy megvilágítsa a szovjet emberek előtt a Szovjet­unió belső életét, és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Jelentős mértékben hozzájárulnak a kommunista építés élen­járó tapasztalatainak elterjesztéséhez, az új ember formá­lásához, a kapitalizmus világával vívott ideológiai harchoz. A szovjet sajtó dolgozói minden tudásukkal azon mun­kálkodnak, hogyan lehetne még jobbá, érdekesebbé, infor­matívabbá tenni a sajtót. Ebben is a „pravdisták” legjobb törekvéseit követik. A magyar sajtó dolgozói ezen a napon szeretettel kö­szöntik szovjet kollégáikat és sok sikert kívánnak nekik a kommunizmus építéséért folytatott mindennapi munkájuk­hoz. Magyar felszólalás Genfben A genfi­ leszerelési bizottság keddi ülésén felszólalt dr. Kő­míves Imre nagykövet, a ma­gyar küldöttség vezetője, aki a bakteriológiai fegyverek be­tiltására vonatkozó — március 30-én előterjesztett — szocia­lista egyezménytervezettel kapcsolatos kommentárokkal foglalkozott. Üdvözölte azokat a küldöttsé­geket, amelyek helyesen úgy értékelték a tervezetet, mint „a szocialista országok újabb őszinte és komoly kísérletét arra, hogy a tárgyalásokat ki­vezessék abból a szinte re­ménytelen helyzetből, amely a bizottság többségének «záradé­ka ellenére alakult ki”. A magyar küldöttség veze­­tője a különböző észrevételeik­re válaszolt, ma­jd hangsúlyoz­ta, hogy az egyezménytervezet rendelkezései „előmozdíthatják a vegyi fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződés ki­dolgozását és megkötését biz­tosí­tó további tárgyalásokat. A magyar küldöttség támogatja azt a javaslatot, hogy a vegyi fegyvereik teljes tilalmaira vo­natkozó tárgyalások már a mostani tervezet vitájával egy időben folyjanak”. (MTI) Schumann látogatása Moszkvában Moszkvai diplomáciait ke­nőkben n­agy­ fontosságúnak értékelik Maurice Schumann francia külügyminiézte­­ ked­den kezdődött négynapos szovjetunióbeli hivatalos­ lá­togatását. Tavaly ősz ó­ta a moszkvai francia és a párizsi szovjet­ nagykövet több ízben folyta­tott beszélgetést a fogadó ország vezető személyiségei­vel, most fél esztendővel a­ Pompidou-látogatás után ez a konzultáció külügymindszteri szinten folytatódik. A szovjet fővárosban bizonyosra ve­s­zsttc, hogy a francia külügy­' mínuszt,a­ látogatása hozzá fog járulni­ a hagyományosan jó szovjet—francia kétoldalú együttműködés továbbfej­lesztéséhez. Ami a szovjet—francia frilS-ügymin­iszteri találkozó nem­­­zetközi kérdéseit illeti, a két nagyhatalom képviselői az egész világhelyzetet áttek­intve különös figyelmet szentelnek majd a közel-keleti, az indo­kínai, az európai, a nyugati­­berlini, és más fontos témakö­röknek. (MTI) Kanada fegyvert szállít Ué­ Afrikába Kanada részt vesz a Dél­afrikai Köztársaságba irá­nyuló fegyverszállításokban — erősítette meg a kanadai kereskedelemügyi miniszté­rium képviselője a képviselő­házban. Elmondta, hogy az utóbbi nyolc évben a kor­mány összesen 11,7 millió dollár értékű fegyver export­jára adott engedélyt. Kanada fegyvereket, lősze­reket, katonai felszereléseket, haditengerészeti és légitá­maszpont-berendezéseket szállít a fajgyűlölő­ dél-afrikai rendszernek. E szállítások mértéke évről évre növek­szik. A kereskedelemügyi mi­nisztérium képviselője el­mondta, hogy csak 1968-ban 3,74 millió dollár értékű fegy­vert szállítottak a kanadai exportorok Dél-A­ 1­­-ába. (TASZSZ) Csak mesterkedés A Vietnami Demokratikus Köztársaság Párizsban tár­gyaló küldöttségének szóvivő­je keddi sajtónyilatkozatá­ban ismételten megerősítette, hogy a foglyok kölcsönös sza­­badonbocsátásának kérdésé­ről csak azután lehet szó, ha már az Egyesült Államok ki­tűzte csapatai Dél-Vietnam­­ból való teljes kivonásának határidejét. „A Nixon elnök által ismé­telten felvetett, úgynevezett hadifogolykérdés csak mes­terkedés — hangsúlyozta keddi nyilatkozatában a VDK párizsi szóvivője —, amellyel az amerikai elnök igyekszik elkendőzni agressziós bűntet­teit, és megszámlálhatatlan háborús bűncselekményeit, s igazolni az összes amerikai csapatok kivonása ésszerű határideje kitűzésének konok megtagadását”. (AP)

Next