Nógrád, 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

VILÁG PROLETÁR«!. EGYESÜL­JETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF.„ 104. SZÁM ARA: 80 FILLER Új nemzetközi kezdeményezések előtt Romes Csandra nemzetközi sajtóértekezlete Nemzetközi sajtóértekezletet rendezett kedden az Országos Béketanácsnál a Béke-világ­­tanács egy hét óta Budapesten működő titkársága. Romes Csandra, a BVT­ főtitkára adott tájékoztatást a május 13-án — négynapos program­mal — összeülő közgyűlésről, a várható részvételről. Dr. Pesta László, a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottságának alelnöke, a közgyűlés utáni napon, május 17-én, sorra­ kerülő eseményről, az euró­pai fővárosok békemozgalmai képviselőinek találkozójáról tájékoztatta az újságírókat. A BVT-közgyűlés olyan idő­szakban ül össze, amikor az egyik oldalon mind agresszí­­vabbá válik a világimperializ­mus, a másik oldalon viszont egyre jobban megizmosodik, és a világnak mind nagyobb ré­szén fejti ki tevékenységét a nemzetközi békemozgalom — mondta Romes Csandra. A (Folytatás a 2. oldalon.) Jubileumi úttörőnapok ülésezett az operatív bizottság A jubileumi­ úttörőnapok megyei eseményeinek előké­­s­zítésével a különböző társa­­da­lmi szervek képviselőinek részvételével operatív bizott­ság foglalkozik. A bizottság tegnap tartotta meg első ülé­sét, Kis Józsefnek, a megyei pártbizottság osztályvezetőjé­nek elnökletével. Az operatív bizottság kiala­kította a május 16-tól 30-ig tartó úttörőnapok végleges programját Az úttörőszövet­­ség meg­alakulásán­ak 25. év­fordulója alkalmából 28 000 Nóg­rád megyei úttörő és kis­dobos vesz részt valamilyen módon az ünnepségsorozatban. A program rendkívül válto­zatos. Hadijáték vezeti be, majd öt nap múlva a nyári ú­ttörő- olimipi­a megyei megnyi­­­tó ünnepségével folytatódik a salgótarjáni SKSE-stadionban. Ugyancsak május 22-én kerül sor a jubileumi csa­patösszejö­­vetelekre, a kisdobos- és út­­törőavatásokra. Salgótarján áruházaiban és boltjaiban díszkirakatokat rendeznek be, ezeket is az avatás napján ér­tékelik. A nyári úttörő-olimpi­a me­gyei versenyei folytatódnak az SKSE-stadion­ban május 23- án is, s ugyanezen a napon rendezik meg Salgótarjániban a kisdobos aszfaltrajzversenyt a Lenin téren. Megnyílt a „Felnőttek a gyerekekről” or­szágos fotópályázat kiállítása a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ klubjában. A sportesemények legizgalm­­asabb­ja zárja a nap gazdag eseményét: a labdarú­gótorna és az olimpia döntő­je, s ami ezt követi: az ered­­ményhirát­­ is. Névadó ünnepség és az út­­törőházi hét megnyitása tölti be a május 24-i nap műsorát, május 25-én pedig megtartják a jubileumi olvasónapló-pá­lyázat záróvetélkedőjét a sal­gótarjáni Balassi Bálind­ Me­gyei Könyvtárban. Délután, megkoszorúzzák a salgótarjáni Malinovszkij úti Általános Is­kolában a megye első úttörő­csapatának emléktábláját. Az úttörő jubileumi gyer­­mekrajz-kiállítást május 26- án nyitják meg a Gagarin gyermekgallériában. Ezen a napon lesz továbbá a jubileu­mi úttörő kulturális szemle gálaestje is. A május 28-i út­­törőparlamenttel egyidejűleg kiállítás is nyílik a megyei úttörőcsapatok életéből. Május 29-én úttörő történeti emlékülést tartanak, majd es­te benépesül a salgótarjáni Felszabadulás tér. Úttörők vonulnak föl lampionokkal, és játékesttel zárják a napot. A jubileumi sorozat utolsó napján, május 30-án, úttörő­­díszszemle lesz Salgótarján­ban. Ezt követően fogadást adnak a Karaites Szálló mo­zaiktermében, ahol az úttörő­­vezetők a megye vezetőivel találkoznak. Délután ünnepé­lyesen megnyitják Salgóbá­­nyán a megyei vezetőképző­­tábort. Az ünnepségekre az úttörők szorgalmasan készülnek, s nemcsak a kulturális vetélke­dőn és a sportpályán, vagy a felvonulók díszes csapatában lesznek ott, hanem a rend­őrök, tűzoltók, vöröskereszte­­sek, rendezők között is meg­találjuk majd a vörös nyak­kendős fiatalokat 1971. MÁJUS 5., SZERDA x^ALSüTARJA1 Jó munkát, szügyiek! (3. oldal) Könnyűzenei fesztivál Salgótarjánban (4. oldal) Milyen legyen a munkás? (5. oldal) Megnövekedett társadalmi szerep Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgo­zók Szakszervezetének székházában, kedd reggel 9 órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseleté­ben, mintegy 700 küldött elemzi az elmúlt négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyor­sításának, az élet- és munkakörülmények ja­vításának módjait. A tanácskozáson részt vesznek a termelő­­munkában élenjáró dolgozók, szocialista bri­gádok vezetői, a művészeti és tudományos élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. A kongresszuson képviselteti magát 51 külföldi szakszervezet és több nemzetközi szervezet, köztük a Szakszervezeti Világszövetség. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ezután, a kongresszus megválasztotta az elnökséget. Helyet foglalt l az elnökségben Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, to­vábbá Földvári Aladár, a SZOT elnöke, So­mogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizott­ságának elnöke. Az elnökségben foglalt helyet Pierre Gen­sous, a Szakszervezeti Világszövetség főtit­kára és valamennyi külföldi szakszervezeti küldöttség vezetője. A résztvevők egyperces néma felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalom­nak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt, ki­emelkedő harcosairól. Földvári Aladár megnyitó beszéde után a kongresszus a napirendről döntött. A napi­rend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta vég­zett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabá­lyának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját, a XXI. kongres­­­szus óta végzett munkáról és a magyar szak­­szervezetek soron következő feladatairól. Gáspár Sándor beszéde Tisztelt kongresszusi Kádtveis tetitársnők! Kedves elvtár­sak! A magyar szakszervezetek alapszabályának megfelelően, befejeződtek az alap- és kö­zépszerű­ választások, az iparági kongresszusok. Három és fél millió szervezett dol­gozó nevében minősítették a magyar szakszervezetek tevé­kenységét, támasztottak igé­nyeket a szakszervezetek munkája iránt A szakszervezeti vezető szervek megválasztása a szé­les körű demokrácia jegyében zajlott le. A szervezett dol­gozók véleménynyilvánítása, vitakészsége főleg az üzemek, vállalatok, intézmények tevé­kenységére terjedt ki, de az érdeklődés túllépett a­­ válla­lati kereteken. A szakszervezeti választá­sokon, az országgyűlési és ta­­­nácsi választásokon, gyűlé­sek tízezrein, mint tükörben, láthatóak, érezhetők voltak az­ elmúlt évek nagy politikai és gazdasági változásai. Politikai és társadalmi éle­tünk, közéletünk erényeiről és gyengeségeiről elismerő és bíráló hangon szóltak. Különösen sokan tették szó­vá a jobb és eredményesebb termelőmunkát gátló munka­­szervezési, anyagellátási hiá­nyosságokat, az ezekből faka­dó mértéktelen túlóráztatást. A szocialista brigádok hatá­rozottan igényelték munká­jukhoz a legfontosabb felté­telek biztosítását. Számos he­lyen sürgetően vetették fel a dolgozók a szociális normák, a munkabiztonsági előírások betartását és betartatásának ellenőrzését. Szinte valamen­­­nyi taggyűlésen és szakszerve­zeti kongresszuson kritikusan foglalkoztak a bérek és árak alakulásával. A tagság számos olyan ész­revételt és sok olyan javasla­tot tett reálisan értékelve, de ugyanakkor kritizálva is munkánkat , amelyekre kö­telességünk odafigyelni és megoldásokon fáradozni. Cselekvő részesek TvseHieit kongresszusi A Magyar Szocialista Mun­káspárt alig pár hónappal ezelőtt értékelte egész társa­dalmunk helyzet­ét, megjelöl­ve továbbhaladásunk útját. A párt X. kongresszusa el­ismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenysé­géről. Megállapította: jelen­tősen hozzájárultak a szocia­lizmus építésében elért ered­ményeinkhez, nagy társadal­mi céljaink megvalósításához. Hatékonyan képviselték és védték a dolgozók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb be­töltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felisme­rés — és ez az MSZMP tör­ténelmi érdeme, — hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forra­dalmi munkáspárt politikáját közvetítsék a dolgozó töme­gekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegyenek a politika alakításában. Ennek a politikának az ér­vényesítése növelte a szak­szervezetek tekintélyét, szere­pét a közéletben. Szocialista körülmények között, a szakszervezeti mun­ka bonyolultsága, sok ellent­mondása és gyakorlati nehéz­sége abból adódik, hogy min­denkor egyaránt figyelembe kell venni a társadalmi, a ré­teg- és nem kevésbé az egyéni érdeket is. A társadalom érdek­e, hogy a dolgozók élet- és munka­­körülményeit­, az árakat és béreket érintő politikai je­lentőségű döntésekre minden esetben a k­ö­­rtv és a SZOT vezető szerveinek egyeztetett — vagy megegye­zés híréin — különálló véle­­­ménye alapján kerüljön sor. A párt, a kormány és a szak­­­szervezeteik gyakorlati együtt­­működése alkalmas arra, hogy a párti-, ál­lami, gazda­sági szervek és a szakszer­vezetek minden fokon, hason­ló módon alakítsák ki együtt­működésüket. Ez a feltétele annak, hogy a szocializmus építésében felmerült kérdé­seikben a Lehető legjobb dön­téseiket­ tudjuk hozni. Új szinten a fejődésben Tisztelt kongresszus! A részvétel az életszínvo­­nal-politika fejtegetésében és­ megvalósításában nagy fele­lősséggel jár. A szakszer­veze­teknek jól el kell ismerniü­k a lakosság minden rétegének, csoportjának helyzetét, a gazdasági szabályozórend­szer működését, a népgazda­ság erőforrásait Akkor tu­­djunk e területen eredménye­sem tevékenykedni, ha az életszínvonal alakulásának egyes kérdéseiben minél ala­posabban kidolgozzuk állás­pontunkat, és ennek alapján veszünk részt az intézkedé­sek meghozatalában. Feladattunk, hogy a bérből és a fizetésiből élőik számára olyan jövedelem-elosztást és árrendszert segítsünk kiala­kítani, amely maximálisan támogatja politikai céljaink megvalósítását, leginkább hozzájárul a célszerű fogyasz­tási szerkeze­t kialakításához, és a lehető legjobban elő­mozdítja a gazdasági előre­haladást is. Életszínvonal-politikánk megvalósítása során eddig mindig voltak bizonyos kény­szerítő körülmények, amelyek döntéseinket befolyásolták, néha diktálták. Ma is van­nak még ilyen körülmények, de most a fejlődés olyan szintjére érkeztünk, amikor lehetségessé vált, hogy hos­­­szabb távra szóló, fontosabb részleteiket is figyelembe vevő fejlesztési elképzelést dolgoz­zunk ki. Bérfejlesztés és nyereség Tisztelt elvtársaké! Jelenleg a bérek emelésé­nek­ lehetőség­e döntően az üzemi, munkahelyi alapokból származik, kivéve a költség­­­­vetési­ szerveket. Ennek a helyzetnek természetes kö­vetkezménye, hogy az alapve­tő osztály, a munkásosztály soraiban jelen­tős differenciá­lódás történhet, nemcsak a teljesítmények, a munka tár­sadalmi hasznosságának kü­­lünbségei, hanem az eltérő lehetőségek miatt is. A nyereségnövelés eltérő le­hetőségei miatt viszont, to­vább torzulnak az ágazatok közötti bérarányok. A kapa­citások kihasználatlansága, a létszámhiány miatt romlik a felhasználók, fogyasztók el­látása. Fel kell figyelnünk ezekre a jelenségekre, még mielőtt a feszültségek nehe­zen lesznek csak feloldhatók. Szigorúan az árfelhajtókkal szemben A szakszervezeteknek az a véleménye, hogy fékezi a he­lyes, az ösztönző bérpolitika kialakítását, ha az üzemi bér­­intézkedések túlzott mértékben függvényei a nyereség kép­zésének. A kormányzatnak több lehetőséggel kell ren­­delkeznie arra, hogy az üze­mek és iparágak között helyes bérarányok alakuljanak ki. Szükséges felhívni a figyel­met arra is, hogy a kormány határozottan különböztesse meg azt a vállalati tevékeny­séget, amelynél a hatékonyabb munkával, valóságos érték termelésével érték el a nye­reséget, attól, ahol lényegében spekulációval, indokolatlan ár­emeléssel nyerészkedtek. A leghatározottabban igényeljük a szigorú rendszabályokat és állami fellépést mindazon vál­lalatok és kereskedelmi szer­vek ellen, amelyek árfelhaj­­tással veszélyeztetik az élet­­színvonal emelkedését. Tisztelt elvtársak! A béreket, kereseteket szub­jektív alapon nem szabad differenciálni. Ezt döntően a munkakörökhöz és a teljesít­ményhez kell kötni. Különb­séget kell tenni az azonos munkakört betöltők között is, tehát munkás és munkás, ve­zető és vezető között, a telje­sítmények alapján. Lehetősé­geink szerint fokozni kell az egyéni teljesítmény szerinti különbségtételt, munkásoknál é­s alkalmazottaknál egyaránt. Véleményünk szerint helyes. (Folytatás a 3. oldalon)

Next