Nógrád, 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-03 / 102. szám
Fásítás futóhomokon Felére-harmadára csökkenthetők a védő erdősávok homokon való telepítétésének költségei azzal az új eljárással, amelyet a Szovjet- Üzbegisztánban működő Közép-Ázsiai Erdészeti Kutató Intézet dolgozott ki. Az újítás lényege egyszerű: a fűből és ágakból készült szokásos védőpalánkok helyett homokgátakat alkalmaznak. Ezeknél felhalmozódik a szél hordta homok, közöttük pedig —, mint kitűnt — kedvező mikroklíma keletkezik. A telepítetési övezetben nem szárad ki a homok, a csemeték pedig az első két évben szélárnyékban vannak. Az új módszer lehetővé teszi a futóhomok megkötésével és erdősítésével járó összes folyamatok gépesítését. Ziiológiai védekezés a levédettek ellen Az Össz-szövetségi Mezőgazdasági Akadémia szibériai osztálya megrendelésére a Távol-Keleti Növényvédelmi Állomás 15 ezer levéltetűélösdit küldött. A falánk levéltetveket ezzel a biológiai fegyverrel, ősi ellenségükkel irtják a novoszibirszki lakosok ellátását biztosító melegházakban. Ez az eljárás különösen hatékony a zárt helyiségekben, üvegházakban. Szakkönyvekkel gyorsabb, jobb a kerti munka Egyre nagyobb azoknak a városi embereknek a száma, akik szabad idejüket kertészkedéssel kívánják hasznosan és egészségesen eltölteni. Elsősorban a kezdő kertészkedőknek okoz sok fejtörést, bajlódást, hogyan műveljék kertjüket, miként gondozzák, ápolják a különböző növényeiket. Az eredményes kertészkedéshez , ugyanúgy ismerni kell legalább az alapfogalmakat, gyakorlati fogásokat, mint bármely szakma műveléséhez. Az ismeretek hiánya bizony gyakran okoz kudarcot, bosszúságot. Mindezeket könnyen elkerülhetjük, ha házikönyvtárunkat ellátjuk a legfontosabb kertészeti szakkönyvekkel, rendszeresen olvassuk, egy-egy fontos tennivaló elvégzése előtt áttanulmányozzuk azokat. A körültekintően összeválogatott könyvek elősegítik, hogy munkánk minél eredményesebb lehessen. Hogyan válogassunk össze egy jó kis házi szakkönyvtárat. Az általános, alapozó jellegű könyvekből a legcélszerűbb, ha többfélét vásárolunk mert így részletes választ találhatunk az alapismeretekhez. Ilyen például Bálint György Gyümölcsöskert, Zatykó Lajos — Z. Draskóczy Erzsébet: Nagy öröm a kiskert! Oláh Sándor: A családi ház kertje, vagy Katona József szerkesztésében a Kertészek új kézikönyve. A háztáji és hétvégi telkek tulajdonosainak egyaránt sok hasznos tanácsot nyújt a kertészet minden ágazatában a Kertbarátoknak című magazinszerű kiadvány. Annak, aki főként gyümölcstermesztéssel kíván foglalkozni, nem hiányozhat a könyvespolcáról Mohácsy Mátyás: Gyümölcstermesztés a házi- és háztáji kertekben című könyve. A szamócatermesztéssel foglalkozók Szilágyi Kálmán: Szamóca, a többféle bogyóst, is termesztők Harmat—Kellényi— Porpáczy—Szilágyi: Bogyós gyümölcsűek termesztése című könyvéből nyerhetnek alapos ismereteket. Aki őszibarackot szeretne termeszteni, feltétlenül szerezze be Timon Béla: Őszibarack című munkáját. A szőlőtermelőknek és borászattal is foglalkozóknak Prohászka Ferenc: Szőlő és bor, Hováth Sándor: Szőlő a házikertben, Csepregi Pál— Zilai János: Szőlőfajtáink című könyve nyújthat bőséges tájékoztatást. A zöldségtermesztés tennivalóiban sokat segíthet Komjáti—Tuza: Veteményeskert, továbbá Komjáti—Török— Tuza: Új zölségfajták és termesztéseik és Koródi—Túri Jövedelmező háztáji zöldségtermesztés című műve. A fólia alatti zöldség- és dísznövénytermesztéshez ad sokféle tanácsot Tuti—Fodor: Kertészet a fólia alatt című munkája. A dísznövénykedvelőknek I. Ticsánszky Mariann: Virág a házban és a ház körül, Lelkes Lajos szerkesztésében a Virágoskert, pihenőkert, Tóth Imre: Lombhullató díszfák, díszcserjék a kertben, könyve ad részletes tájékoztatást a pihenő- és virágoskertek és a lakások növényeiről, termesztésükről, ápolásukról. A lakó- és pihenőkert kialakítását, építését segíti elő Rincz György: Kertmesterség című munkája. Gyakori gondja a házikertek tulajdonosainak az öntözés, a kisgépek használata, a kerti termékek tárolása. Mindezekre könnyen választ kaphatnak, ha megvásárolják Nyújtó Sándor: Öntözzük kertjeinket!, Kotyulák Géza: Okos kisgépek a kertben és a ház körül, Erhard Donath: Házi gyümölcs- és zöldségfeldolgozás és Sáry Tamás: A házi élelmiszer-tárolás ábécéje című műveit. A szakszerű növényvédelemhez az Engedélyezett növényvédőszerek című kiadvány, a Jenser Gábor szerkesztette: Gyümölcsfák védelme, Lehoczky—Reichert: A szőlők védelme, Benczner— Bodor—Paizsné: Zöldségfélék növényvédelme és E. W. Müler: Dísznövények védelme című könyve adhat nélkülözhetetlen ismereteket. Ne sajnáljuk a könyvekre kiadott pénzt, mert az a szebb és több termésben bőségesen visszatérül majd. Sz. M. F. A kiskertekben ■ [UNK] ngrádicsom sokféle fajtáját termesztik. Ezek gyakran iá is meglepően különböznek egymástól. Ezen a képen a paprika alakú és a mini paradicsomot látható* egy ..normális’’ paradicsommal együtt. Május elejére várható a rendkívül kártékony molyok első nemzedékének megjelenése. Ellenük leghatásosabban a Lebayoid nevű növényvédőszerrel védekezhetünk. Képünk az almamoly fejlődési alakjait és kártételét mutatja be. Kert a fül óhomok között A Mangislak-félsziget futóhomok borította sziklás talaján, dacolva a Kaszpi-tenger táján gyakori vad szelekkel, több mint 160 féle fa, bokor és virág honosodott meg. Ez a Kazah Tudományos Akadémia Botanikus Kertje szakembereinek sokéves, kitartó kísérleteit dicséri. A növényeket, amelyeket korábban a tengervízből nyert vízzel öntözték, most atomenergiával működő édesítő berendezés látja el vízzel. Hogy az ember „zöld barátait” megóvják a nap izzó sugaraiból, amelyek, a talajt betonkemény kőtömbbé szárítják, a tudósok tengeri moszatokkal borítják be a fák törzs körüli részét. A félszigeten levő Sevcsenkóban munkájuk nyomán 230 hektárnyi zöldterület virít. Egész parkövezet alakult ki, amelyben olyan vizet kedvelő növények is jól érzik magukat, mint a fűzfa, a tiszafa, a kőrisfa, a fehér akác és a vadrózsabokron a nemes rózsa hamvas virága illatozik. J A méhészet melléktermékei A legrégibb ókortól szinte napjainkig a méhészkedés célja csupán a méz és a viasz hasznosítása volt. Csak mintegy két évtizeddel ezelőtt kezdték felismerni a méhészet melléktermékeinek — a virágpornak, a méhpempőnek, a méhméregnek és a méhsaroknak (propolisz) — a jelentőségét is. VIRÁGPORRAL DÚSÍTOTT MÉZ A vizsgálódások során kitűnt, hogy a méhek által téli táplálékul begyűjtött virágpor igen értékes anyagokat tartalmaz. Az elemzések szerint a virágpor kb. 35 százalékban fehérjeanyagokból, 15—20 százalékban aminosavakból (12 amonisavból) és kto 20 százalékban cukorszerű anyagokból áll. Azonkívül megtalálható benne valamennyi B-vitamin, továbbá a C- és az A-vitamin, valamint egy közelebbről még meg nem határozott antibiotikum. A gyógyászati kipróbálás során a virágpor igen hatásosnak bizonyult a bél- és gyomorműködés szabályozására, prosztatazavarok megszüntetésére és súlyos cukorbetegek gyógyítására. A virágpor mézbe, süteménybe keverve fogyasztható. Hazánkban csak most kezd ismertté válni, már árusítanak is virágporral dúsított mézet. A virágport akként gyűjtik össze, hogy a kantárak kijáróira virágporleszedő rácsokat erősítenek, amely a hazatérő méhek lábáról lesodorja a virágport egy vályúba. Egy-egy méhcsalád után évente 2-3 kg virágpor gyűjthető be, a méhcsalád károsodása nélkül. A rácsok segítségével összegyűjtött virágport infravörös besugárzással tartósítják. A virágpor-igény világszerte olyan mértékben nő, hogy Kanadában már szintetikus virágpor előállításán kísérleteznek. HA NEM IS CSODASZER A fiatal dajkaméhek terméke, a méhpempő, értékes összetételénél fogva olyan átalakulást idéz elő az anyaméheknél, amely az élővilágban egyedülálló. Ezt a rendkívüli hatást az embereknél is hasznosítani lehet. A pempő eddigi gyógyászati „pályafutása” során hatásos szernek bizonyult a vérszegénység, az érelmeszesedés, a cukorbetegség és az aggkori jelenségek gyógyítására, valamiint legyengült csecsemők erősítő táplálására. Fogyasztásával javul az étvágy, a kedély, csökken a fáradékonyság, az idegesség. Nem volt indokolt és igen nagy kárt tett a méhpempő jó hírében az a túlhajtott reklámhadjárat, amit mintegy másfél évtizeddel ezelőtt csaptak körülötte, főleg kozmetikai hatásait illetően. Kétségtelen, hogy növeli a bőr rugalmasságát, gátolja a pattanások, ráncok képződését, csökkenti a hajhullást, de szó sincs arról, hogy valamiféle univerzális csodaszer lenne. A méhpempő kétharmad részben víből áll, emellett kb 12 százalék proteint és aminosavakat, 12,5 százaléknyi cukorszerű anyagokat és 3 százaléknyi eddig még meg nem határozott anyagot tartalmaz. Ez a 3 százaléknyi mennyiség valóságos vitaminbártya. Valamennyi B-vitaminon, továbbá a biotinon és az inosidolon kívül megtalálható benne a C-, A- és az E- viitamim is, valamint különféle hormonanyagok. A méhpempő, rendkívül nagy hajtóanyagtartalma miatt, legfeljebb napi 50 milligrammos adagban használható. Egy-egy anyabölcsőből 100—200 milligrammnyi pempő szedhető ki. Bőrápoló szereket, szépítő kenőcsöket, serkentő injekciókat készítenek belőle, és mézbe keverve közvetlenül is fogyasztható. NÓGRÁD - 1975. május 3., szombat 11 Gyomirtás vegyszerrel Főként az idősebb kerttulajdonosok számára okoz gondot, hogy miként könnyítsék meg a fárasztó kapálást a gyümölcsös- és szőlőskertben. A talajmaróval felszerelhető kisgépek még mindig olyan drágák, hogy csak nagyobb kert esetén kifizetődő a beszerzésük. A gyomirtók használatától pedig számosan joggal óvakodnak. Hatásuk a talajban több évig megmaradhat, s rövidebb-hosszabb idő múlva a szermaradvány károsítása következtében a hasznos növényzet is kárt szenvedhet. Két olyan hasonló tulajdonságú vegyszer van, melyek nem rendelkeznek az említett tulajdonságokkal. Ez a Gramoxone és a Gomex. A talajra kerülve hatástalanná válnak, szermaradvány nem marad vissza és így később sem károsítják a növényeket. Csak klorofillbontó — zöldrész pusztító — hatásuk van. A beérett, barna vesszőket, ágakat, törzset, gallyakat nem károsítják. Megfelelő időben alkalmazva a gyomokat kezdeti növekedési időszakban pusztítják el s így magjuk nem kerülhet vissza a talajba. Használatuk esetén csupán arra kell ügyelni, hogy hasznos növényre ne kerüljenek rá. Ezt könnyűszerrel el lehet kerülni, ha mindig szélcsendes időben használjuk és ha védő, terelőlemezt vagy Polijet fúvókát szerelünk fel a permetezőgépre, s a szert alacsony nyomással juttatjuk ki. Magasnyomással sohase dolgozzunk, mert a finoman porlasztott pennetlé sokkal könnyebben rászállhat értékes kultúrnövényeinkre. A kezeléseket a tavasszal kelő, nyáron vagy ősszel magot érlelő gyomok ellen akkor végezzük, amikor a gyomok kb.10—15 cm magasak. Kb. 3—4 kezelés kellő eredményt ad. Vetés, palántázás és kiültetés előtt gyomirtásra a Gramoxoneból 100 m2 re 0,35-0, 52 dl-t, a Gomexből 0,5—0,75 dl-t adagoljunk. Közvetlenül a kultúrnövények kezelése előtt palántanevelő ágyakba és szabadföldre (a gyökérzöldségek, a retek, a saláta kivételével; 100 m2-re Gramoxone-ból 0,14—0,19 dl-t, a Gomex-ből 0,2—0,27 dH adagoljunk. . A szert minden esetben 6—8 liter vízzel juttassuk ki. Sorközök és sorok gyomirtására szőlőben, gyümölcsösben, bogyósoknál terelőlemez gondos alkalmazása mellett 100 m 2-re Gramoxone-ból 0,43 dl-t, Gomexből pedig 0,61 dl-t adjunk. Műveletlen, parlag területek, útszegélyek és utak gyomirtására 100 m2re Gramoxone-ból 0,52 dl-t használjunk 1 százalékos oldatban. A szereket felhasználhatjuk az egyik legkellemetlenebb gyom, a tarack irtására is. Az első kezelés után, a kinövő sarjakat mindaddig szórjuk le Gramoxone-nal vagy Comexel, amíg a növény tartaléktápanyagai ki nem merülnek, s teljesen el nem pusztul. Hasonlóan védekezhetünk az acat és a szulák ellen is. — s ®. m. f, —