Nógrád, 1980. november (36. évfolyam. 257-281. szám)
1980-11-25 / 276. szám
mm v [UNK] mm ■ Mi ma wa mm u OH mm m m. ' i , * 1 11 1 NÓGRÁD - 1980. november 25., kedd wm im ’ m tjJOk IH !■ 1 Hmm m 1K WW Ä jmm i m jm 1HMRB A különc és az ötletek egyéb kisfilmekként, információkként vannak jelen. Ezért is üdvözlöm mindenkor öröm-A magyar dráma 30 éve sorolásmódja ízig-vérig jellemző rázat pár hetes hallgatás után a szerzőre — kevésbé sikerrodalmunk életében klasszizált alkotás, nehezen köti le kassá nemesedett gondolka a néző figyelmét, s bizonyos mel az olyan fajta programozójának, az írónak, költőnek, történelmi ismeretek híján pe’ hát, mint a Van egy fantaszesszéistának egyformán kidig eléggé nehezen befogadtikus ötlete?, mely emelkedő Illyés Gyulának a hata. Igaza van Tóth Dezsőhatvanas évek elején keletkenek, amikor a következetesen tett történelmi drámáját, A meg nem alkuvó tragédiájakülöncöt mutatta be. Illyésként látja a művet, s e tragéazóta — kétségtelenül ebben hát sokkal inkább a törtéúgy tűnik — egyre inkább magára talál formájában, tartalmában. Rokonszenves, hogy nézők szólalnak meg, hogy nevetnek, tapsolnak egy-egy poszerepet játszik termékeny nelmi ténnyel — nem volt énen, hogy a képmagnót is hiányozó eszközükként használják, s rókapcsolata és barátsága a po- forradalmi helyzet őst Nemzeti Színházzal és annak az értő társak —, mint konszenves még Gálvölgyi Jának dramaturgjával, Czímer sem a dráma belső logikája nos „fésületlen” műsorvezető- Józseffel — mai drámairoda által látja igazoltnak, mánk igen termékeny, jeles Hőséről mindezeket tudja képviselője lett, aki nemcsak Illyés Gyula is, azt írván a a történelem változó színpad Rádió- és Televízióújságbanse és néhány jó nevű színész rutinos jelenléte is. Egy dolog miatt a mai magyar a humorra, a jóízű nevetésre való hibán mozog otthonosan, hanem „ő maga érzi legvilágosabban éhezettségemért. Ezért vagyok kifejlését, hajlamos a jóindulatra, bár, Képessége mondom, a mereven, szakállak.-Húszperces zenés filmet két köznapi, népi élet, a víg saját tragédiája játék deszkáin is. Egyik legegyedül maradt,frissebb drámáját, a szintén akkora, hogy a forradalmat san induló műsor egyre történelmi fogantatású Dániel meg tudná indítani. De előtte vésbé szorul rá erre az övéi között-ez éppen a kő- is világos, hogy így a sorr az elmúltban a színikritikusok dalom kudarcba fúlna, vagy szített Csenterics Ágnes a díjának szavazásán értékelte kalandorok eszköze lenne.” Záray Márta és Vámosi János az elmúlt évad legjobb szín Ily módon azonban a vállalpadi írásművének a neves fokozás lényege veszít erejéből, fozófus, Hermann István. A televíziós sorozat szerkesztője, Almási Miklós esztéta nem a Dánielra szavazott. Nyilván ő tudja, miért. Mint azt hogy az Illyés-drámák sokaságából miért éppen A különcöt választotta, noha megítélésem szerint váházaspárról, abból az alkalomból, hogy legújabb lemezük, a tragikus hős nem követhet immár másodízben platina el tragikus vétséget, okos, igaz szavai hidegen koppannak bennünk, mint a történetem. A népszerű táncdalénekespár minden elismerést megérdemel ezért, tudjuk, lemkönyvek tényközlő doku- briliáns teljesítmény három mentumai, a múltbeli történés nem válik jelenkori izgalmassággá, évtizeden keresztül az élvonalban lenni egy olyan pályán, amelyik a divattal változik. Ez már igazi előadómű-Annak ellenére, hogy i ,,, , ,,, , , . laszthatott volna művészinek színészi teljesítményeket (idői szempontból megformálta!)- láthattunk — például a címbat, az írói szándék és megva- szerepben Sinkovits Imrétől, a lósítás szorosabb egységét fel-gyöngyösi Orczynét megszómutatót. Ha nem is a Dámi- mélgesítő Pécsi Ildikótól, a élt, mivel feltételezem, számá- titkosrendőr Szilágyi Tibortól, ha a hatvanas évek Magyar- a gyűlölt császárt formáló .... _ . .. .. országán született műve volt Huszti Pétertől, de a sor még ft» ,uruj^en . Olyan szükség, éppenséggel A ke koránt sincs kimerítve, nem szteretitipiakat idéz, mint gyencet, mely köztudottan sikerült . a rendező Vámos Teleki László azonos című Lászlónak, a vázolt alapvető tragédiájának ihletése, vagy dramaturgiai gondokon változzója és kifejezője. Dallamos a muzsika, elegáns az előadásmód, ízléses. Nagy kár azonban, hogy az ízlésről olykor maga a rendező elfeledkezik, s a szöveghűség (vagy fantá i a cowboynő, a pálmafa, és a virágfüzér. Teszi mindezt néha olyan fantasztikus színora tíz—tizenegy évvel ezelőtti tatnia. Korrektül képernyőre ,hogy az ember nem? iáív,onf,r,v gyönyörűségét, nyugalmat érez a láttán, hanem az el-Testvéreket, az ötvenes évek vitt, szép előadást láthattunk. közepén született Dózsa-dráma ám a rádöbbentés, a magá Tül“ mélyebb, másabb megismétlő- val való ragadás elemi, sodró kezdjet. Az Ének az esősét. A Teleki László elfogó ereje nélkül, tásáról, hazai elszigetelődéséről és öngyilkosságáról szóló , , dráma ugyanis — bár dráma- ^at általában hiányoljuk a turgiája, szemlélet- és ábra- képernyőn. Főként riport- ésben mindenképpen igényesebb csomagolást érdemel, a ren- Az igazi tévés vállalkozáse dezés pedig nagy-nagy jóindulatot (sulyok) mm ■a IBM ■ trwr A mm ■II TWi’&i ma mmmm ■ [UNK]r m n mm Bggga WXiíM sm i Effl S r mm m jr X X mm mm.\W Szovjet tájképek A Szovjetunió sokarcú vi- Úgyszólván valamennyi képzőket, vizeket, hegyeket, vidékei jelentek meg a szov- ből érződik a nagy orosz reárosokat és -falvakat, s bolyjet művészek tájképein a bu- listák útmutatása a szellemi genk egyik vagy másik sarkádapesti Műcsarnokban azon a ségben, vagy a témák valórói — legyen az Oroszország festészeti és grafikai tárlaton, szerű ábrázolásában. A mű- vagy Magyarország — száramelyet ebben a hónapban részek előadásmódja azonban maró embereket jelenti. A rendeztek meg a szovjet kal- nemcsak e realisták festőisé haza — bensőséges érzelem, túra napjai alkalmából, gén nyugszik, gazdagodott is gondolat, az ember meghitt Nyolcvan festő és grafikus 110 például az impresszionizmus viszonya ahhoz a természetalkotásában gyönyörködhet vívmányaival, vagy konstruk- hez és néphez, amely fizikaitünktivista elemekkel és így to- lag és erkölcsileg is nevelte. A nagy ország minden tovább. Mindenesetre, nem el- A haza fogalma a szülőfölddel jár nem ismerhettük meg a vontán közvetítik a természet való szoros kapcsolatot és a képekről inkább csak ízelítőt és az emberi élet lényegét, szülőföld lelki gazdagságának kaptunk a több európányi te- hanem életszerűen és — is- közös érzékelését is jelenti.A rület vidékeinek hangulata- métlem — mélyen együttérez a szovjet tájképfestészeti jel, a tájakból kibomló ernye a tájjal é s az emberekkel, kiállítás egyik tanulsága épberi alkotások méreteiből, a A kiállítás hangulata egysépen ez lehetett a magyar néges, ez a már említett szelléző számára, tizenegy időzónában élő emberek mindennapjaiból. Ez az miségben rejlik, amely kiseország méreteiben valóban lenyűgöző, a képek, grafikák is sajátos módon érzékeltették, hogy a közel és távol fogalma mi mindent jelenthet. jezi a művészeknek hazájukhoz, vagy szűkebb hazájukhoz való viszonyát. Nem kívánunk most nyolcvan művész törekvéseivel foglalkozni. jóllehet a kiállítás nagy, a csak példaként említjük evi művészi törekvéseket tekintve szony érzékeltetésére Domasis változatos, sőt vegyes, a nyikov: Rosztov. Tavasz öttizenöt köztársaság, az automű képét. Ez a táj szépségét, nem területek, a 180 kis és a tavaszi megújulás csodáját, nagy létszámú nép hazáját, e az orosz templom hófehér és haza szigeteit, tengerszorosait, arany ragyogását olyan vatavait, hegyeit, folyóit, sík varázslatos keretben, a fehér gait, vagy éppen ipari tájait törzsű nyírfák villogtatásával még csak vázlatosan sem ve mutatja be, amely mesés csípheti számba, De hatását keltve marad meg Jelzi viszont azt a gazdag az emlékezetben, és mély érzelmi viszonyt. Érdekes megfigyelni a kiamely a szovjet tájképfestő- állításon a nemzeti sajátossászet realizmusának alapjagok érvényesülését is. Példa- Mert általános megjegyzésként itt a baltikumiak szigorúbban elmondhatjuk, hogy a tájké- szerkesztenek, a moldvaiak pékből mindenekelőtt érze- harsányabbak, a kazahok szílemgazdagság — ezen belül az nem égőbbek, és így tovább. V. intimtásra való hajlam is — Jegoricsev előszavában tömör sugárzik, és erőteljes hazafias jellemzést ad a szovjet tájképérzés. S bár a művek az utód- festészet problematikájáról, kő három évtizedben szület- amely a hazához való viszonyt telt, a klasszikus orosz tájkép- tükrözi. Mint írja: „...a haza fesztészet örökségének tiszte nem csupán földrajzi fogalom, létéről is vallanak, a mai kor s nem csupán a gyermekkoratmoszféráját is közvetítik, bár oly’ jól ismert erdőket, me- T. E. Hazai tájakon (3.) Tizennégy bazalthegy városa: Tapolca Beudant francia geológus 1818-ban megmászta a 402 méter magas Küorra nevű hegyet, amikor a csúcsra ért, botját a földbe szúrta, körültekintett és felkiáltott: „A világ egyik legszebb táját látom!” Beudant a Tapolcai-medencére nézett, látott tizennégy úgynevezett előhegyek nélküli, a síkságból kiugró bazalthegyet és egy falut: Tapolcát. Tapolca a török időkben elpusztult, s csak a kuruc háborúk után népesedett be újra. Mivel a környező hegyoldalakon ősidők óta szőlőt termeltek, Tapolca a bortermelés és borkereskedés központja lett. Mostani felvirágzását, várossá fejlődését (1966) viszont a bauxitnak köszönheti. A bányaközpont száz és száz új lakást építtetett, többek között a nagyon korszerű és érdekes formájú „Y” toronyházakat. A város nagyléptű fejlődését, új középületei, üzletei, egyedülállóan szép művelődési házai is jelzik. Ha vesszük a fáradságot és Tapolcára kirándulunk, a Gabriella Szállóban találhatunk magunknak kényelmes helyet. Ablakunkból a Malom-tóra nézhetünk. Az épület eredetileg vízimalom volt, 200 évvel ezelőtt épült, s a kristálytiszta tó lezúduló vize ma is forgatja az óriási malomkereket. A parkban áll Batsányi Jánosnak és feleségének, Baumerg Gabriella osztrák költőnőnek a szobra. Batsányi szerkesztette, Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal, az első magyar irodalmi folyóiratot. Mint ismeretes, Batsányi 1789-ban írta híres forradalmi versét, A franciaországi változásokra címmel, amiért is belekeverték a Martinovics-perbe, és börtönbe zárták. Batsányi, amikor Napóleon Bécsben kiáltványt intézett a magyarokhoz, nyelvi szempontból ki naponta 32 millió liter víz romokra felvilágosítást. Ta’ áramlik keresztül rajta. polca vasúton, közúton köny-Érdemes a hűs barlangból ilgen megközelíthető, a távolkijőve megtekinteni a masági autóbuszok is érintik, emlékeket, például az 1400-as Tapolcát tekintjük kirán____ ^ ^ _ években épült katolikus tempulásunk kiinduló bázisának. javította a császár"”kéziratát lomot, melyet ugyan 1757-ben Innen érdemes autóval, vagy Emiatt később száműzetésbe barokk stílusban megnagyolt autóbusszal elmenni a közeli kényszerült. Külföldön halt hítottak, de gótikus, támpillé- Szentgyörgy-hegyre vagy Csemeg. Hamvait 1934-ben szál rel szentélye érintetlen ma bánéra, ahol állnak még az iították haza, Tapolcára. radt 1255-ben épített vár romjai. A Malom-tó vize a bar- A fáradt utast jó éttermek, könnyen elérhető a magyar lángból táplálkozik A barlang Presszók, vendéglők várják. Fuzsijámának nevezett Gumegtekintését nem Írtét Tapolca nem hiába volt ré ^-hegység vagy a cukorprogramunkból kihagyni. A a kereskedők városa a alaku Tóti hegyes tapolcai barlang két részből a hagyományt ma is őrzik, akinek kedve kapaszkod áll eavik a kórház alatt . Kereskedelmi ellátása kitűnő. Jön fel a méter magas mélyebb szárazabb levegő- Húsáruháza, amelyet a Pápai Küorra, ahonnan a legszebbje gyógyító hatású Asztma Húskombinát lát el, még a kilátás nyílik a Balatonra, és sok, légcsőhurutban szenved fő városban is párját ritkítanak „Mekkája”. A másik barna- Az idegenforgalmi irodába írta Beudant. langrész a tavasbarlang, aho daban egyébként készségesen a világ egyik legszebb tája. rá 74 lépcső vezet le. adnak további kirándulóprog- Szüts Dénes A tapolcai barlangot Németh Ferenc kőművesmester fedezte fel 1902-ben, kútásás közben. A Barlangtársulat aztán kiépítette a lejáratot, csónakázhatóvá alakította a vízzel borított részeket. Az első termet Lóczy Lajosról nevezték el, másikat Batsányi Jánosról. Csodálatos a fény mozgása, a mély vízben csillogó sziklák, a cselle nevű kis halak, amelyek tüneményes játékot produkálnak. A barlang méreteire jellemző, hogy A tavasbarlang Gabriella Szálló Külföldi egyetemekre Megtörtént a pályázati kihallgatók érintettek az ügyírás a külföldi egyetemi őszben — ők az oktatási intézmendíjakra a következő kézményeknél érdeklődhetnek, a tanévre. Az erről szóló kiadó felső fokú oktatási intézméányt megvásárolhatják az nyélc közvetlenül hirdették érdeklődők a főtéri könyves me§ a pályázatot. A nőtlen, IT, . .. hajadon, 25 életévüket be nem boában A IV. osztályos ko ö,ön dolgozó fiatalok egyéni repiskolások, az első éves, és jelentkezését a megyei tanács elé felvett egyetemi, főiskolai fogadja. iiiiiiiiiiiiiiiiiatiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiitigmiieiaiKiaiiaitticifjikiciiiiiiiii áiiisiiiiiiBiMatiliaiaHiiiKSiiiiiiiismKaMBamii ••••••smiiiiiiuiiaiiiiiitiauui.aiiiiisisiiimiusMiaMiiiiiisiatii.anamiicaaiMiiiitiiiiifiaiiu A kérdések kérdése „Nyelvében él a nemzet!” Az Arany Jánosnak tulajdonított szállóige napjaink nyelvtudósait is foglalkoztatja. A nyelvünk jövőjét firta : __ ,, tó legfrissebb töprengéseket a ito T it y ® v,estélyes uzsona' noTM»« i,„ i,TM„ változás, hogy a mondat végi vaknál, a komunizmus szónemrég megjelent kis könyvecske, az „Új anyanyelvi kaleidoszkóp” gyűjtötte össze. A végső következtetés nem valami szívderítő. Nem csak a szaktudomány művelőinek, a szó embereinek, hanem valamennyiünknek résen kell lennünk, hogy életünk 2000-ben ne olyan lemássalhangzóra tesszük a De nem mindenben érjük hangsúlyt, francia mintára, de a soványítással. Míg a Az angolból a szótag rövi- hosszú mássalhangzókat kardit és rossz szokásait „mene- csúfítjuk, addig a magánkítjük át”. A szakíró néhány hangzók némelyikét hizlalhatásos példát is felvillant:... juk. Így született a kormány, a szakmai zsargonban az ál- a kór, az őr, a dícsér, a talános iskola 7 szótagja már bíztat, hizlal, az iroda, tós stílus. „Nyelvünk angyali finomsággal zendül, ízléses választékossággal kényeskedik — vagy gátlástalan szemérmetlenséggel hányja-veti magát, bűzhödt ocsmánysággal vartyog, asszerint, hogy kit, s milyen célt szolgál” — nyugtatja meg az aggódók népes táborát a nyelvész. Rohanó napjaink nem adnak időt a kerek, ép mondatok megfogalmazására? — teszi fel a kérdést Költői 3 szótagú áuiska fokra érke- Tibor, a Mónika - ez utób-b^ . , ■ . zett-... s hasonlóan kurtulnak ki már hivatalosan is hosszú ’ a 1 hum‘hum nyelv jövőbeli állapotáról — a mai , _ ______ tapasztalatok alapján — lo-gos társaikat, a termelőszö rémeit vetíti az olvasó elégyen, amilyen következtetést is vusszuk „ k noptkpyfiiseket a nyelvészek nyelvünk mas szavaink, egyre jobban formában az elfogadott. kÖ2 hasonló nyel Ie beszért megközelítvén az egyszóta- stílusunk eldurvulásának csonkításokat: Üdv. — Cső! — Mizujs? — Kösz. — Nej? — Hm. — Meló? — Hát...” És így tovább, mintegy következetből már napjainkban Ferenczy Géza. Többen país sokhelyütt természet, anaszkodnak, hogy egyre sza, szavunkból pedig badosabb az írók szóhasználatí lett. ja,a> ;feljasszosodik a magyar Számolni kell a hosszú nyelv”. Tévedés azonban azt Első súlyos mássalhangzók elvékonyodá- hinni, hogy nyelvünk bárdaaz ezredsorsával is. Ehhez talán az an latlanná, nyerssé aljasodik”. dűlőig „európaiul fogunk be- golt vagy a németet vesszük A kor egyik fő jellemzője a szélni, összezagyválva külön- követendőnek. nyers őszinteség: ennek bizonyságul arra, hogy jogos a féle európai nyelveknek a E jelenség máris nyakona csapódása az irodalomban, a kérdés: Hát miben is élünk? o+zok az közízlésben a kevésbé váloga K. M. * vontak. Kelecsényi Gábor bár nyíltan bevallja, hogy nem csakk adott fel futurológusnak, együtt gondolkodott a jövőt fürkészőkkel. megállapítása: magyartól elütő sajátosságagadható a foradalom,