Nógrád, 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. ÉVF.,34. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981. FEBRUÁR 10., KEDD Az ifjúsági Vöröskereszt 60 éve Megyei ünnepség a Madách Gimnáziumban Ünneplőbe öltözött diákok fogadták tegnap délután az érkezőket a salgótarjáni Ma­dách Imre Gimnáziumban és Szakközépiskolában. Itt került sor az ifjúsági Vöröskereszt 60. évfordulója alkalmából meg­rendezett megyei ünnepségre, melyre a város középiskolái, oktatási intézményei elküld­ték diákképviselőiket, vörös­keresztes tanárelnökeiket. A házigazdák üdvözlő szavai után dr. Magyari Ildikó, a Madzsar József megyei kór­ház-rendelőintézet főigazgató­helyettese, a megyei Vöröske­reszt vezetősége mellett mű­ködő ifjúsági munkabizottság alelnöke tartott megemléke­zést az ifjúsági vöröskeresztes­­mozgalom eltelt hatvan esz­tendejéről. Elmondotta, hogy már az alapítók is célul tűz­ték ki a lakosság egészséges életmódra nevelését, küzdöttek a betegségek megelőzéséért és felemelték szavukat az alko­holizmus ellen. Az ifjúsági Vöröskereszt szép kezdemé­nyezése volt az anyák napja megrendezése Magyarorszá­gon, amelyet 1925-ben 223 if­júsági csoport tartott meg először. Nógrád megyéről szól­va, a főorvosasszony elmon­dotta: a megyei Vöröskereszt ifjúsági munkabizottságának csaknem harminc esztendővel ezelőtti munkatervében olvas­ható, hogy a megye általános - és középiskoláiban meg kell szervezni, illetve erősíteni a vöröskeresztes ifjúsági csopor­tokat. Későbbi jelentések egészségügyi vetélkedőkről, si­keres tanfolyamokról számol­nak be, s a hetvenes évek ele­jére az ifjúsági vöröskeresztes szervezetek tartalmi munkája kerül előtérbe. A Vöröskereszt V. kong­resszusa után megyénkben is eredményesen fejlődött a vö­röskeresztes munka, a közép­fokú iskolákban is rangja van ezeknek a csoportoknak, fő feladataik a tisztasági mozga­lom szervezése, a káros szen­vedélyek elleni küzdelem és a családi életre nevelés, vala­mint egyes intézményekben a vöröskeresztes taglétszám, az aktivisták számának növelése. Erősíteni szükséges a­ felnőtt alapszervezetekkel való kap­csolatot, az időskorúak gondo­zásában intenzívebben kell részt vállalniok a fiatal vörös­kereszteseknek. — Az ez évi munkánkat a Magyar Vöröskereszt centená­riuma, az ifjúsági Vöröske­reszt 60 éves, a Magyar Úttö­rők Szövetsége zászlóbontásá­nak 35 éves évfordulója előtt tisztelegve végezzük. Legyenek eredményeink méltók e nagy ünnepekhez — fejezte be be­szédét a főorvosasszony. Ezt követően az ünnepségen megjelent diákok egészség­­ügyi fej­törő játékon vehettek részt, számot adva egészség­­ügyi, mozgalmi ismereteikből. A nyertesek könyvjutalmat kaptak. Nyilvános tanácsülés Salgótarjánban Elfogadták a város 1981—1985. évi középtávú művelődési tervét A Nógrád megyei Tanács székházában tartotta meg nyil­vános ülését tegnap délután Salgótarján város Tanácsa. A tanácselnöki jelentés egyhangú elfogadása után került sor a második napirend, a városi tanács 1981—1985. évekre szóló középtávú tervének megvitatására. Az írásbeli anyag­hoz Kugel Tiborné, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhe­lyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Beszédében méltatta az V. ötéves tervidőszak művelődés terén elért eredményeit, a közoktatás és közművelődés tárgyi és személyi feltételeinek javulását, melyek a város kulturális ellátottságában, a tar­talmi munka színvonalasabbá válásában jutottak kifeje­zésre. A tanácselnök-helyettes művelődés hangsúlyozta: „A fejlett szó­­lásában, cializmus időszakában a kul­túra és a művelődés helyze­te és fejlődése, hosszabb tá­von az általános társadalmi­gazdasági fejlődés és az élet­mód kulcskérdésévé válik. A kultúra és a művelődés nö­vekvő mértékben kapcsolódik a tudományos-technikai­ hala­dáshoz és a gazdasági növe­kedés feltételeinek javításá­hoz. A kulturális értékeknek döntő szerepe van az életmód szocialista vonásainak kibon­takoztatásában ...” Ezt köve­tően Kugel Tiborné főként a közoktatás — óvodai, iskolai ellátottság — kérdéseivel jog­ érvényesítésének további fe­­lalkotott, hangsúlyozva ezek gítésében, a nevelő-oktató meghatározó szerepét a köz­­munka minőségének folyama­egészének alaka-Elsősorban e témához kap­csolódtak a szóbeli kiegészí­tést követő vitában felszó­lalók is, köztük Berki Mi­hály, a Nógrád megyei Ta­nács elnökhelyettesének és Csík Pál tanácstagnak — hangos tetszésnyilvánítást ki­váltó — hozzászólása. Salgótarján város 1981— 1985. évi középtávú művelő­dési terve, a meglevő tárgyi és személyi feltételekkel való hatékonyabb „gazdálkodást” helyezi előtérbe. A közoktatás terén a fő feladatot az új ne­velési-oktatási tor javításában, az iskola kap­csolatainak, az iskolai de­mokratizmus szélesítésében határozza meg. A közművelődésben, a szo­cialista közgondolkodás fej­lesztése, az életmód alakítása, a munka és művelődés kap­csolatának erősítése szerepel a fő célkitűzések között. Mindez a művelődési igények felkel­tését, az általános és szakmai műveltség fokozását, a köz­­művelődés mozgalmi jellegé­nek erősítését is a legfonto­sabb feladatok közé sorolja. A város művészeti életének javítása érdekében a terv célul tűzi az alkotói tevé­kenység háttereinek, műhe­lyeinek kialakítását, az ízlés­formáló tevékenységek — szocialista tartalmat tükröző — művészeti alkotásokra való támaszkodását. Részletesen foglalkozik a terv a felnőttoktatás és a szakmunkásképzés, valamint a szabad­idő kulturált eltöl­tésének kérdéseivel is. Az 1981—1985. évi középtő­­dokumentumok vú művelődési tervet a váro­si tanács egyhangúlag jóvá­hagyta. A továbbiakban a városi tanács meghallgatta dr. He­gedűs Károly vb-titkár je­lentését a hatósági munka helyzetéről, a jogalkalmazás, jogpolitikai irányelvek érvé­nyesüléséről, és a városi ta­nács 1981. évi munkatervére vonatkozó javaslatot, illetve a végrehajtó bizottság 1981. évi munkatervéről szóló tájékoz­tatást Fekete Nándor tanács­elnök előterjesztésében. Az ülés végén személyi kérdésekben döntöttek. Tanácskoztak az Ipari Minisztérium és az ipar­vállalatok vezetői Hétfőn az építők szakszer­vezetének székházában Mé­hes Lajos ipari miniszter az iparirányítás és a vállalati szervezet korszerűsítéséről és az idei, valamint a követ­kező évek tervcéljairól tá­­jékoztatta a tárcához tarto­zó több száz vállalat gazda­sági, párt- és tömegszervezeti vezetőit. Az igazgatói érte­kezleten részt vett Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes és a társhatóságok, valamint a szakszervezetek vezetői. Méhes Lajos elöljáróban hangsúlyozta, hogy gazdaság­­irányítási rendszerünk fejlő­­dése szükségessé tette az egységes iparirányítást. Ko­rábban a vállalatok az indo­koltnál nagyobb védettséget élvezhettek a gazdálkodás fel­tételeiben végbement válto­zások hatásaitól, a rossz vál­lalati eredmények következ­ményeit átháríthatták az egész népgazdaságra. Ez a fajta védettség azt eredmé­nyezte, hogy nem mindig a vállalati hatékonyság és nye­reség arányában differenciá­lódtak a jövedelmek és a fi­zetések. A széttagolt intéz­ményhálózat a gazdaságirá­nyítási rendszer változása után sem módosította mód­szereit, s ezzel továbbra is már­meg­levette a felelősséget a falatok válláról. Ennek szüntetése, illetve az új mi­nisztérium ilyen célú létre­hozása tehát nem egyszerű­en három tárca összevonását, hanem az egész hazai ipar­­irányítás magasabb szintű megújítását jelenti. A miniszter elmondta, hogy ezentúl nem avatkoznak be a vállalatok mindennapi életé­be. A gyárak, üzemek ma­guk dönthetik el, hogy mit termelnek, kinek adják el árujukat és mennyiért, az őket megillető jövedelmeket hogyan használják fel. Mind­ez igen nagy felelősséggel és kockázattal jár. Az eddig végzett irányítói munka egy részét az új mi­nisztérium is folytatja, vagy­is felügyeleti jogokat gya­korol, gondoskodik a köz­ponti fejlesztési programok végrehajtásáról, szervezi a nemzetközi kapcsolatokat, új módszerekkel ellenőriz, de nem lép fel a vállalatok érdekképviselőjeként. Az új tárca feladata az egységes iparpolitika kialakítása, az ipar gazdaságszervezési funk­ciójának ellátása, az ágaza­tok közötti összhang megte­(Folytatás a 2. oldalon.) liter Türkmen elutazott Budapestről liter Türkmen, a Török Köz­társaság külügyminisztere va­sárnap befejezte magyaror­szági hivatalos látogatását, s a délutáni órákban elutazott Budapestről. Útjának követ­kező állomása Párizs lesz. Bú­csúztatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Puja Fri­gyes külügyminiszter és Rosta László, a Magyar Népköztár­saság ankarai nagykövete. Je­len volt Ogüz Gökmen, a Tö­rök Köztársaság és Jacques Lecompt, a Francia Köztársa­ság budapesti nagykövete. * Elutazása előtt, a repülőté­ren, Inter Türkmen a magyar —török kapcsolatok alakulá­sáról, a nemzetközi­­ élet né­hány kérdéséről és Törökor­szág politikai törekvéseiről nyilatkozott az MTI munka­társának. A látogatásról közle­mény jelent meg. Sokoldalúbb, mégis olcsóbb A riasztókészülékek tovább­fejlesztett változatát készí­tették el a drégelypalánki Szondy Lakatos- és Szere­lőipari Szövetkezet szakem­berei a kísérleti üzemrész­ben, ahol már 1975-től fog­lalkoznak a vagyon- és tűz­védelmet biztosító berende­zések összeállításával. A ko­rábbinál esztétikusabb meg­jelenésű készülék rendszer­be építve 128 helyiség „fi­gyelésére” alkalmas, infra­­sugaras és ultrahangos érzé­kelővel, valamint radarer­nyővel is összekapcsolható, így korszerűbben, hatáso­sabban veszi észre a betörőt, a tüzet. Többletszolgáltatá­sai mellett megbízhatósága is növekedett, a meghibáso­dási lehetőségeket a minimá­lisra csökkentették az új tí­pusú híradástechnikai alkat­­­részek felhasználásával. Mindezek ellenére a szövet­kezet lényegesen csökkentet­te a termék önköltségét, az alacsonyabb árral piaci ver­senyképességüket növelik. Képünkön Erdősi József üzem­vezető és Csósza József mű­szerész az épületek védelmét szolgáló új típusú berendezést ellenőrzik. — kulcsár — Már a tavaszra készülnek Javít­ák a gépeket • Nagy területen végeztek a fejtrágyázással Ezekben a napokban a me­zőgazdasági üzemekben a téli gépjavítás jelenti az egyik legfontosabb feladatot. A gazdaságok többségében a munka a terveknek megfe­lelően halad, bár az egyes gépalkatrészek hiánya nehe­zíti a folyamatos javítást. Az AGROKER Nógrád me­gyei kirendeltségétől kapott tájékoztatás szerint, a MEGÉV készletek hiányában 1980. negyedik negyedévé­ben nem tudta az előszállí­tást biztosítani, így a téli gépjavításhoz csak a meglevő raktári készletek álltak ren­delkezésre. A szállítások ugyan január elején megin­dultak, de a leszállított men­­­nyiség az első negyedévi meg­rendelésnek csak kis hánya­dát teszi ki. Igaz, a MEGÉV ígéretet tett, hogy a hiányzó mennyiséget március végéig leszállítja. Ehhez csak annyit, hogy egyes alkatrészekből valóban hiány van az egész ország­ban, de igaz az is, hogy több műszaki cikkből azért van kevés —, vagy egyáltalán nincs a megyében —, mert a nagyüzemeknek több mint a fele „elfelejtette” előmeg­­rendeléseit leadni, holott er­re az AGROKER időben fel­hívta a figyelmet. A műtrágyaellátás jónak mondható, a megye mező­­gazdasági üzemei a rendel­kezésre álló mennyiséggel a kalászosok fejtrágyázását el tudják végezni. Növényvé­dő szerből bővült a választék és a további készletek be­szerzése sem okoz gondot, annak ellenére, hogy egyes üzemek igényeit csak a kért szerek helyettesítésével tud­ják kielégíteni. A nagyüzemek többségé­ben az elmúlt hetekben is dolgoztak a földeken és en­nek eredményeként a kalá­szosok fejtrágyázása nagy­­ területen befejeződött. A karancslapujtői terme­lőszövetkezetben a múlt hét végéig 500 hektárnyi terü­leten végeztek a műtrágyá­zással, a búza- és ősziárpa­­táblákon. Jó ütemben halad a gépjavítás, amelyben a sze­relők mellett részt vesznek a traktorosok is. A­ több mint 40 erőgépnek és önjáró be­takarítógépnek a fele már készen áll a tavaszi, nyári feladatok elvégzésére. Ne­hézségek vannak viszont a T—100 és T—150 típusú trak­torok alkatrészellátásában. Az endrefalvai term­­lőszö­­vetkezetben a fagyos talajt kihasználva már több mint ezer hektáron elvégezték a fejtrágyázást, így most már csak a gyepterület egy része van hátra. A gépjavítás itt is folyamatosan halad, a te­hergépkocsik felkészítése még ősszel megtörtént és munká­ra készek a közepes teljesít­ményű univerzális erőgépek is. A hét végén kezdik a munkagépek nagyjavítását. A karancssági közös gazda­ságban már a múlt héten be­fejeződött a több mint 1200 hektárnyi búza, repce és gyep műtrágyázása. A téli gépjavítás a terveknek meg­felelően zajlik, alkatrész­gondok csak az IFA teher­gépkocsiknál és a RÁBA 180- as erőgépnél jelentkeznek. Ez utóbbihoz nincs generátor. A Mátraaljai Állami Gaz­daságban is végzik a fejtrá­gyázást a gabonaföldeken és szerves trágya kihordását a komlóföldre. A gépjavításban­­harmincan — köztük trak­torosok — vesznek részt, s ennek eredményeként a nagy teljesítményű erőgépek felét és húsz kisebb erőgépet már kijavítottak. A tavaszi mun­kákhoz szükséges munkagé­pek már régebben elkészül­­tek.

Next