Nógrád, 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-12 / 85. szám

Egy tarjáni szerviz iramváltása Yán­ £ iikerék versenyben — Eredetileg a szerviz be- Bővíti a szerviz lehetősége­ résznek 5 200 forint a fix fi­vétele a nyereség és a vesz­teség határán mozgott — köz­li a javítóműhely irányítója. — Ma egyértelműen nyeresé­gesek vagyunk. De ezt végte­lenül kemény munkával, fe­szített konkurrenciaharcban értük el. A „langyos vízben lubickolás” idejében is haj­tottunk ugyan, de ha elment egy kuncsaft, hát elment... Ma már alaposan megnéz­nénk, hogy miért megy el... it az is, hogy CB-rádiók fi­­zetése. Ezért „piánoban” is vitájával egyedül ők foglal- dolgozhatna, de ha több pénzt hoznak Nógrádban, ilyen föl­ szeretne, akkor havi 20 ezer adattal megyén kívülről is forint díjat kell legalább „be­megbízzák őket, mivel az ár­ termelni” a közös kasszába, számban csupán tizennégy ki­ Ez kemény föladat, csipkednie jelölt műhely reparálhat meg kell magát. Ha jól hajt, ak­­ilyen készülékeket, Kár a szervizvezető­­„pluszt juttathat” neki bizonyos ös­­­­­szeget (bevett gyakorlat sze­rkoz szerződés mint 2 ezer forintot).­­ Tehát ha nem ilyen ba­ A teljesítmény több mint ráti hangulat érne a szerviz­kétszeres növelését azonban ben, akkor a munkatárs érez­­nem a valamivel gazdagabb henne azt is, hogy „főnöki lehetőségeknek tudja be a kegytől” függ, megkapja-e a szervizvezető, hanem a ko­ fáradozásáért járó pénzt? rabbinál jóval élénkebb mun­ — Pontosan így van — he­­katempónak. Mi készteti erre lyesel Hegyi. — Ez azért le­­a kollektívát? Ketséges, mert a szabály fix — Nagyon okos szerződést fizetést ír elő. Pedig ha fel­kötött velünk a vállalat — festtménybérre volna módunk, taglalja Hegyi Zoltán. — Nem akkor minden egyes ember fix összeget kell befizetnünk közvetlenül lenne anyagilag havonta, hanem a munkadíj érdekelve a több, jobb mint 45 százalékát, de legkevesebb kában. Érdekes ellentmondás, 58 ezer forintot. A fennmara- hogy a gazdaságban ma min­d a 55 százalékból nekünk kell denütt a munka szerinti díj­­fedezni a munkatársak fize- ferer­ ciálást hangsúlyozzuk, tését, emellett a rezsiköltsé- i­t mégsem alkalmazhatjuk, gőt: a gépkocsifutást, a vil- a kisvállalkozó finom!tani­­lányt, a­­ telefont és a méreg- valónak érzi még azt is, hogy drága fűtést. Ezeken kívül ha tízfős „csapatának” egy még a munkatársak pluszjut­ évben összesen 240 ezer forint tatását. _ _ pluszjuttatást kioszt, akkor Prémiumot? ezután 70—90 ezer forintot — Én­ pluszjuttatásnak nem kell adóznia, ugyanekkor kis­vezném. A szabály azt írja iparosként ennek harmadát elő, hogy a munkatársaknak sem kellene befizetni a nagy í:x fizetést kell kapniuk, s kalapba. Csiszolni kellene még emellett, ráadás adható. Ha a tapasztalatai szerint egyéb minimális 58 ezer forintot is- előírásokon is, amelyek fii­­zetjük be a vállalatnak, akkor tanatnyilag gátolják, hogy ő is legalább 140 ezer forint szolgáltatás még­ inkább ki­­munkadíjat kell begyűjtő- bontakozzon, s még rugalma­­zánk, hogy ne saját zsebből sobban elégítse ki az igénye­­ketb­en valamelyik kötelezett­ két, még több forintot fizet­ségünket finanszírozni. Hogy hessen a szerv'z a vállalati 140 ezer forintnál több mun-­kasszába. hadíj folyjon be, ahhoz óriási iramban kell dolgoznunk. Az ilyen iramot viszont plusz­­juttatással kell díjaznunk. Egy példát említ a szerviz­­vezető: az egyik jó Fölpörgött a motor . Ha túl sok fonák szabály műsze­ gátolja a kibontakozást, mi­képp értek el a korábbihoz képest kétszeres teljesítményt? _ — Nagy volt a lelkesedés, és „ha­­ egy motor felpörög, ne­héz leállítani. Már megbeszél­tük, hogy ha idén a szabályok nem változnak,­ akkor év vé­gén föltesszük magunknak a kérdést, vállaljuk-e tovább. Ezt az iramot csak kedve­zőbb jövedelmi lehetőségek között tudjuk tartani. Mosta­nában több országos tanács­kozást tartanak erről a kér­désről, egyikre-másikra meg­hívnak minket is. Reméljük, ez azért van így, mert az ed­digi tapasztalatok alapján ésszerűsíteni fogjuk az előírá­sokat, s még egészségesebbé válhat ez a szolgáltatás. Molnár Pál Kétszeres tempó! Tavaly augusztusban adták szerződésbe a Nógrád megyei Szolgáltató Vállalat salgótar­jáni híradástechnikai szervi­zét. Működésük azóta bekö­vetkező változását három-há­rom adat szentbeállítása jel­zi. 1981 tizenkét hónapjában tizenhárom fős produktív lét­számmal 2 millió 541 ezer forint munkadíjat kasszíroz­tak be. Az 1982. augusztus 3-­­től év végéig eltelt öt hónap alatt kilenc-, majd tízfős ter­melői közösség 2 millió 517 ezer forint összmunkadíjjal j­árt. Azaz kevesebben, jóval rövidebb idő alatt megközelí­tőleg azonos értéket hoztak létre. — Valamelyest változott a profilunk is — tudatja Hegyi Zoltán szervizvezető. — Ki­egészült a tevékenységünk a központi antennák szerelésé­vel. Ez, mint lehetőség jól jött, de fokozottan kitett minket a versennyel járó bi­zonytalanságnak. Pestről, Egerből is jönnek árajánlatok a lehetséges megbízókhoz. Mert könnyen szerezhető pénznek gondolják, ami eb­ből a munkából befolyik. Pe­dig nagy szakmai felkészült­ség kell az antennaszerelés­hez.' Kertbarátok tanácsadója A­ nagy felületen termesz­tett háztáji málnaültetvények­ben már az elmúlt évben is jelentős málnamolylárva-kár­­■tétel volt. Erős fertőzöttség Nógrád, Berkenye térségében alakult ki, de valamennyi ül­tetvényben jelentkezett kár­tétele. A vörös színű lárvák a málna rügyfakadásakor jön­nek elő az éjszakai órákban, majd ezt követően mindjárt a fakadó rügyekbe rágják be magukat. A lárvák 3—4 nap elteltével a vessző bélszöveté­ig hatolnak. A károsított rü­gyek fonnyadnak, elszárad­nak, termést már nem hoz­­­­nak. Az enyhe tél kedvezett a lárvák áttelelésének, így erős fertőzés kialakulásával kell számolni. A tömeges lár­­vaelőjövetel április első nap­jaiban várható. Ezért a leg­fejlettebb rügyek vizsgálatá­val kell meggyőződni az elő­­jövetel idejéről. A károsított rügyeken látható a lárva ürü­léke, sőt a berágás helye. Az ilyen rügyet széthúzva meg­találjuk a vörös színű lárvát. A védekezéssel késlekedni nem szabad, mert a termő­vessző bélszövetéig hatolt lár­vák ellen már eredményesen védekezni nem lehet. Tehát, csak jól időzített védekezés­sel érünk el megfelelő haté­konyságot. Háztáji ültetvé­nyekben felhasználható a Me­­tation 50 EC 0.1 százalékos, vagy a Sumithion 50 EC 0.2 százalékos, vagy Ditrifon 50 WP 0.2 százalékos töménység­ben kijuttatva. Az elkészí­tett permetléhez adjunk No­­nit tapadásfokozót. (veszelka) Új szőlőművelési módok Az utóbbi időben hazánk­ban is gyorsan terjednek az új szőlőművelési módok, kü­lönösen az egyes- és a ket­tősfüggöny. Szakszerű kiala­kításukról, fenntartásukról, a gépesítés lehetőségeiről azon­ban alig található magyar nyelvű irodalom. Ezt a hi­ányt pótolja Kriszten György Szerkesztésében az áprilisban megjelenő, Új magasművelési módok a szőlőtermesztésben című kötet. Az alapismerete­ket követően az olvasó rész­letesen tájékozódhat a kül­földi és a hazai kutatás ered­ményeiről, tapasztalatairól. Két nagyüzem a Hosszúhegyi és a Komáromi Állami Gaz­daság szakembereinek kedve­ző eredményei pedig segíthet­nek az új művelésmódok mi­nél tökéletesebb elsajátításá­ban. „Régi, bevált r ©c­alEraEmész&ink Interjú Rudolf Dasslerrel, a Puma tulajdonosával A Váci Kötöttárugyár ven­dége volt a minap Rudolf Dassler, a nyugatnémet Puma cég tulajdonosa. Licencvásár­­lási szerződést jött aláírni Ma­gyarországra a világhírű cég vezéralakja. Az egyezség ér­telmében a Senior Kötöttáru­­gyár jogosítványt kap a Pu­ma márkájú szabadidő-ruhák hazai forgalmazására. Túl azon, hogy a váci gyár ezzel a nagy hírű Puma egyenrangú partnerévé lépett elő, a szer­ződés jelentősége a nagymér­vű importmegtakarítási lehe­tőségben van. Rudolf Dassler itt-tartózko­­dása során ellátogatott a Váci Kötöttárugyár kazár­­gyáregységébe is. Ebből az üzemből tavaly 40 ezer da­rab, illetve garnitúra Puma márkájú szabadidő-ruha in­dult útnak. Nem véletlen hát, hogy a vendég nem csupán udvariassági sétának szánta jövetelét: aprólékos gonddal vizsgálódott a csarnokban, ahol a márkás holmikat varr­ják. Ezt az alkalmat ragadtuk meg arra, hogy a világgazda­ság berkeiben jól csengő nevű vállalkozás tulajdonosát be­szélgetésre kérjük. — A Puma márkanevet ná­lunk mindenki ismeri, a cég felépítését, szervezetét kevés­bé. Kérem, mutassa be olva­sóinknak! Tizenötezer embert fog­. A régi, bevált receptet alaposan felkészült, kiváló alkalmazzuk, ettől jobbat úgy- szakemberek tartják vállukon se tud kitalálni senki. Tehát: az egész céget, nélkülük , mindig újjal kell kirukkolni! Puma összeomlana. Kellemes érzetet szerző alap­ — Hogyan honorálja ft ki­anyaggal, melyben optimális emelkedő teljesítményeket? arányban keverednek a tér­ —. Természetesen pénzzel, mészetes és a műszálak, a Sok pézzel. A jó munkaerő divatot követő modellezéssel, drága dolog, ezzel számolni salkoztatunk. Naponta l­O­szt se mi agyaltuk ki, meg­ kell. Attól már csak egy drá­­ezer pár cipőt gyártunk. Csak tették előttünk már mások, gobb van, a rossz munkás, ladi vállalat a mienk, Ármin hogy az öltözék feleljen meg _ Milyennek ismerte meg hatvani es én vezetjük. Sa­ a Sportcélnak, az ár pedig a a magyar munkát? * — Ne higgye, hogy az ud­bátyám és én vezetjük jót gyártásunk folyik az minőségnek. NSZK-ban, Franciaországban, Ausztriában, licencgyártás pedig Jugoszláviában, Magyar­­országon, Spanyolországban és a Távol-Keleten. — Honnan a Puma név? — Hogyan hat a világpiaci variasság mondatja velem, éz a recesszió a Pumára? elégedett vagyok vele. Evek — Ránk igen kedvezően. A óta azt tapasztalom, hogy jó sportcikkek kereslete nő. Régi a minősége, és komolyan ve­­tapasztalat, hogy ha az el­­szik a szállítási határidőket béreknek nagyon jól megy, ak­­is­ Ezek nélkül ma már alig­. Édesapám alapította a­kár kétszer is meggondolják, ha köhetnének számottevő vállalatot, ő is keresztelte el, sportoljanak-e, ha viszont üzletet. Mivel őt Rudolfnak hívták, rosszabbul, mintegy vigaszért —* ön most megtekintette fz először a Ruda névre gondolt a sporthoz folyamodnak. Ez kazári gyáregységet. Ha beül* — lévén rövid, könnyen ki- persze csak az univerzális ne az igazgatói székbe, mit ejthető. Az már azonban vé- szabaidő-cikkekre vonatkoz változtatna itt? dett volt, nem választhatta, zik. Ha sífelszereléseket gyár­ — Ehhez alaposabban el A Puma teljesen a véletlen tanánk, nagyobb bajban vol- kellett volna mélyülnöm a műve. Rövid szó, ez fontos­ nánk. szemlélődésben. Annyit álta-Minden nyelven könnyen ki- _(jn sportolá Iában elmondhatok, hogy mondható, leggyakrabban je­ . * . igen nehéz olyan üzemet vé* lentése is azonos. Az állat . Szívesen teniszezek, fi­­zetni, ami több, szerteszét könnyedsége, rugalmasssága tokvVsz.° 1í- Sajnos, egyre ke­­működő egységből áll. Az pedig kedvező asszociációkat vi*ebb idom jut rá. Szeretek ilyesmi üresjáratokkal terhe­ltel­ a sportcipő minőségét ?*znl’ megis, öt eve nem volt [s az áttekinthetetlensé­illetően. lec a 'abamon. get 0k07 Nekem öt-hat távc­— A szabadidő-ruhák gyár­ — Érdekelne, milyen szem- lobbi raktáram van, s már ez tájában, forgalmazásában ma pontok szerint váltogatja meg is nehézségeket okoz. vagy a világpiaci konkurrens embereit? — önök csinos summákat cia. Önök milyen taktika­ — Az előrelátó tervezést, a költenek reklámra, s ehhez hoz fordulnak ahhoz, hogy jó személyzeti politikát rend­­esen maradjanak? kívül fontosnak tartom. Az olyan személyiségeket nyernek meg, mint Pelé. Most van-e at Fekete Gyöngyszemhez ha­sonló hírességük a Puma-hol­mik kelletésére? — Persze. Maradona, a leg­utóbbi labdarúgó-világbajnok­ság fényes csillaga. És Pelé újra, hisz’ az ő neve válto­zatlanul vonzó erő, Pelé örö­kös sztár! — Elárulna valamit leg­újabb terveikből? — A cég neve a sportruhá­zathoz, lábbelihez fűződik, el­sősorban ezeket fejlesztjük to­vább, ebben vagyunk specia­listák. Esetleg a teniszütők jöhetnek még szóba, ez azon­ban nem annyira terv még, mint inkább egy ötlet, gondo­lat csupán. — Milyen kedvtelésnek hó­dol? — A családomnak. Ez a hob­­bim, ha úgy tetszik. Két és fél éves fiam, háromhónapos lányom van, rájuk minden időm kevésnek bizonyul. Szendi Márta ww A BÉR ÁRA fi­fiDöntő az az ember, aki sokat keres1­ Az idén tovább nőtt az új, kísérleti nagyüzemi kereset­­adóztatási rendszert bevezető termelőszövetkezetek száma Nógrádban is. A szécsényi kö­zös gazdaság után, ez évben már a karancslapujtőiek is él­hetnek az új rendszer által nyújtott lehetőséggel. Erről beszélgettünk Gergely Sán­dorral a „Karancs” Termelő­­szövetkezet elnökével. Az új rendszer lényege, hogy a gazdaságnak a dolgo­zók után egyénenként kell fizetni a sávosan progresszív adót. A PM határozata alap­ján 1983. január elsejétől ér­vényes, hároméves időtar­tamra. A részleteket május elsejéig kell kidolgozni. — Mit jelent az újra való áttérés a közös gazdaságnak, a vezetőknek? — Mindenekelőtt bizal­mat. Ezen kívül nagy lehető­séget a továbblépésre és leg­alább ugyanakkora felelőssé­get. Ezzel a módszerrel való­ban teljesítmény szerint lehet bérezni az embereket. — Hogyan fogadták a ter­melőszövetkezetben? A dol­gozók hány százaléka szava­zott mellette és mennyien el­lene? — Még a múlt évben ké­szült egy szociológiai felmé­rés. Eszerint dolgozóink fele tudatosan vállalja és jónak vallja a teljesítménybérezést. Egynegyedük ingadozik, azaz szövetségesünk, de nem tudato­san, míg a többiek ellenezték.­ — Ebből milyen következ­tetés vonható le mostanra? — Még mindig sokan van­nak olyanok, akik egyetér­tenek a bérezés differenciálá­sának szükségességével — el­méletben. A gyakorlatban azonban nem fogadják el, fő­ként ha az ő pénztárcájuk sínyli meg. Hosszú évek óta — minden elképzelhető fóru­mon — azt hangoztatjuk, hogy keressen többet az, aki többet és jobban dolgozik. — Ezek szerint, ha valaki azzal áll elő, hogy szeretne többet keresni... — ...vezetőjének kötelessége több munkát adni. Személyre szóló és konkrét feladatokat. Akad olyan gépkocsivezetőnk aki havi átlagban hétezer fo­rintot keres és olyan is, aki háromezer-kétszázat. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy ugyanazzal az eszközzel. Csak éppen az egyik kétszer annyit tett le a szövetkezet asztalá­ra, mint a másik. — Beszéljünk a vezetők köz­ti differenciálásról. — Ez az alapja az egész­nek. Egy vezető minden tet­tével tehetségét, vagy tehet­­ségtelenségét igazolja, s ez közvetlenül­ hat beosztottaik­ra. Fia pedig így van, akkor ki kell kérni véleményüket, a vezetőt illetően. — Itt meg is teszik? — Igen, mindössze arra ügyelünk, hogy a jól dolgo­zók mondják el véleményü­ket. — Mennyire lehet érdekelt­té tenni egy vezetőt. — Ezt számokkal jobban lehet érzékeltetni. Középveze­tőink között van olyan akinek havi jövedelme 11 ezer forint és van akinek 6 ezer 500. Az előbbi — a tizenegyezer fo­rintos jövedelemből a fix bér 5 ezer 400 forint volt. Úgy vélem ezt a vezetőt sikerült érdekeltté tennünk, az utób­bitól pedig hamarosan meg­válunk. — Azaz van aki felveszi a kesztyűt és van aki meg­adja magát? — Pontosan. És hadd mond­jam el, hogy a mi termelőszö­vetkezetünkben döntő fontos­ságúak azok az emberek akik sokat keresnek, ők állítják elő a többletterméket, érté­ket, nyereséget. A mi felada­­tunk, hogy csak azok keresse­nek többet, akik valóban több nyereséget is termelnek. Ez nagyon lényeges kérdés mos­tanában, amikor az ember a legtöbbször ilyen kifejezések­kel találkozik: kegyetlen mun­ka, verejtékes munka, olyan nehéz munka, hogy csak sok­ért érdemes csinálni. Mintha elfelejtkeznének arról, hogy a munka alapvető igénye az embereknek, hisz ebből rep­rodukálja önmagát. Nos ne­künk munkaszerető, a mun­kájukat becsülő emberekre van szükségünk és nem robo­­tosokra. — Az eddigi tapasztalatok­ból milyen következtetést le­het levonni? — Legkorábban év végén lesznek közreadható tapaszta­lataink, annyira összetett az új rendszer. Itt a gazdaságban öt éve keressük az érdekelt­ség igazi formáját. Ha nem így lett volna, nem is vállal­juk az új rendszer bevezeté­sét. Egy biztos, ebből csak azok kovácsolhatnak tőkét, akik többet és jobban dolgoz­nak. — És a többiek? — Rajtunk, a vezetőségen és a­ vezetőkön múlik, hogy minél többen tartozzanak va­lódi szövetségeseink táborá­ba. Karancslapujtőn ára lett a bérnek. S az emberek több­sége nem sajnálja érte az árat megadni. A jelek leg­alábbis ezt mutatják. Zilahy Tamás Talajfajták múzeuma Észtország minden talajfaj­­tája — a futóhomoktól az agyagos, köves földekig — megtalálható a köztársaság mezőgazdasági akadémiája szervezésében létrehozott mú­zeumban. Megközelítőleg 120 talajfajta található itt. A mú­zeum jó iskola is a mezőgaz­dasági ismeretek kibővítésé­hez. NÖGRAD - 1983. április 12., kedd

Next