Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Társalgó 9.44: Szelényi István gyermekmuzsikájából 10.05: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 10-25: Éneklő ifjúság 10.40: Nótacsokor 11.34: Egy hírhedett kalandor a XVII. századból 12.30: Ki nyer ma? 12-45: A föld, amelyen élünk. 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmel­ódiák 15.001: Élő világirodalom 15.20: Puttony — a Poggyász különkiadása 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: „Csak az igazat keresem. . . ” 17-30: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 17.45: A Szabó család 18.15: Hol votl­t, hol nem volt. . . 18.25: Könyvúj­dok­nságok 18.28: Műsorismertetés 18.30:­ Esti magazin 19.15: Kínai kancsó 20.13: Örökzöld dallamok 20.50: Zené és utazások Európában — X/3. 21-30: Annak ellenére. Íratlan kötelesség. Riport. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Régi híres énekesek műsorából 22.49: Vonzáskör. V. rész: Család- és ifjúság­­védelem 22.59: A rádió lemezalbuma 0.15: Éjfél utáni PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9-05: Napközben 12.10: Népdalcsokor 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Szórakoztató antikvárium 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Mint(a)film 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Kérted! — Hallgathatod! 20.26: Népdalok 20.50: A Habsburg­-birodalom felbomlása — 1918. 21.06: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai 21.26: Moszkvából­ érkezett 22.00: Nevek ürügyén Pilinszky 23.20: Peter Gabriel nagy­lemezei 8­8. (befejező) rész 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20— 6.30 és 7.20—7.30: Regge­li körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád me­gyéből. — 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek. Időjárás. — 17.35: Zenedoboz. Zenés rejtvénymű­sor. Telefon: 35-510. Szerkesz­tő: Beély Katalin. Közben: 18.00—18.15: Észak-magyaror­szági krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna nyugdíja­soknak SZÜNIDEI MATINÉ 9.05: Vadállatok cirkusza 9.30: Utazz velünk! 10.05: Kuckó (ism.) 10.35: Helikoffer 11.00: Delta 11.25: Mozgató 11.35: Képújság 17.05: Hírek 17.10:A Három nap tévéműsora 17.15: Találkozás a havas hegyekben III/l. Az út kezdete 18.25: Képújság 18.30: Reklám 18.40: Mini Stúdió ’87 18.45: 80 nap alatt a föld körül, Willy Foggal 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Második lehetőség. VI/2. Június 20.55: Szép magyar tánc 21.00: Stúdió ’87 22.00: Videoclip 22.35: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.05: Nukleáris forradalom. Francia filmsorozat. IV/1. 17.50: Tévétorna 17.55: Képújság 18.00: Dél-alföldi magazin 19.00: Kalandozás a növény­világban 19.30: Angol nyelvlecke. Follow Me! 20.00: Vivaldi: Négy évszak 21.00: Betűreklám 21.05: Híradó­­ 2. 21.20: Reményik Zsigmond. 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 8.55: Hírek 9.00: Erzsébet-udvar. Tévéfilmsorozat 6. rész. (Ism.) 10.20: Tévéfórum­­ 11.00: A rendőrség nyomoz 11.05: Hírek 17.00: Hírek 17.05: Fiatalok sportja 17.35: Nyugat-szlovákiai magazin 17.55: A legolcsóbb világ kö­rüli út. Kisfilm 18.20: Esti mese 18.30: Tudományos és műsza­ki magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tévéhíradó 20.00: Ez csak Granadában történhet meg. Spanyol filmkomédia 21.30: Autósok, motorosok magazinja 22.10: Kamarahangverseny 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 18.25: Vigyázz, tűz van. Ri­portműsor 18.45: A rendőrség naplójából 18.50: Házi varroda 19.00: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tévéhíradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Búcsú. NDK-tévéfilm. 3. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Újra Donaldék. Szí­nes rajzfilm-összeállítás. Há­romnegyed 6 és 8-tóll: A cápa 2. (IS). Színes amerikai horror­film. — Kamara: Tánckar: Színes, zenés amerikai film. — Kohász: Gondviselés (14). Szí­nes magyar film. — Tarján vendéglő: A betörés nagymes­tere (14). Szinkronizált fran­cia bűnügyi film. — Balassa­gyarmati Madách: Rock Rió­ban (16). Színes, zenés brazil film. — Pásztói Mátta: Macs­kafogó: Színes magyar rajz­játékfilm. — Bátonyterenyei Petőfi: Szörnyek évadja (16). Színes magyar film. — Kiste­­renyei Petőfi: Én a vízilovak­kal vagyok. Színes, szinkroni­zált olasz kalandfilm. — Bá­tonyterenyei Bányász: Én is jártam Isonzónál (14). Magyar dokumentumfilm. — Rétság: Szépleányok (14). Színes ma­gyar film. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — Tanácsköztársaság tér: 17 órakor a leonbergi Musikve­­rein Lyra fúvószenekar tér­zenét ad. — Gerely­es Endre Ifjúsági Művelődési Ház: Santos Char­vez chilei grafikusművész ké­pei láthatók. • _ N­ógrádi Sándor Múzeum : A nagyteremben három óra­kor Lipcsei üvegek címmel ki­állítás nyílik. BALASSAGYARMAT — Palóc Múzeum: Farkas András és Réti Zoltán képei­ből szerkesztett közös tárla­tot kereshetik fö­l az érdeklő­dők. PÁSZTÓ — Lovász József Művelődési Központ: Lepketánc címmel a körzeti gyermekrajzpályázat legszebb képeit mutatják be. A szünidei foglalkozás kereté­ben a mátraszőlősi mészkőbá­nyához kirándulnak a gyere­kek. RÉTSAG — Asztalos János Művelődési Központ: Már csak a jövő hét közepéig tekinthető meg az a gyermekrajz-kiállítás, amely az alkohol egészség- és család­­rombo­ló hatásáról meghirdetett pályázat legjobb képeit mu­tatja be. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Műve­lődési Központ: A házban mű­ködő gyermek-képzőművészeti alkotóközösségek tagjainak legsikerültebb munkái ma és holnap láthatók utoljára. NÓGRÁDI TÁJAKON... Véleménys A cím voltaképpen ,,pon­tatlan”, mentségül szolgáljon viszont, hogy így nem n^a­­gyartalan. A hétköznapi be­szédben ugyanis az ismert, szeretett emberek nevét áll­talában határozott névelővel használjuk. Választott mű­vészünknél maradva, nem Sárdy énekelt, vagy ját­szott a filmben, hanem a Sárdy­é, aki így már kü­lön fogalommá, senki más­sal össze nem téveszthető személyiséggé lett. A tehet­ségével, a művészetével, amely harmincéves korától ragyogta be a magyar opera- és operettszínpadokat, a film világát. Sárdy János nem készült színésznek. A Tolna megyei Nagykónyi szülötte a falu lámpása kívánt lenni, mint annyi korabeli — 1907-ben született — falusi gyerek. Tanulni és tanítani — ez volt a programja, mígnem dunaföldvári tanítóskodása alatt annyira el nem ragad­tatta a siker, hogy már ke­vésnek érezte a kántori éne­­kelgetést, a lagzisnótázást, valóságos színpadokra vá­gyott. Születésének 80. évforduló­ja alkalmából ismételte meg a televízió a Színészmúzeum 1975-ös felvételét, amely Csenterics Ágnes rendezésé­ben az egykori pályatársak á­r d vallomásai segítségével idézi fel a viszonylag fiatalon, már 1969-ben elhunyt éne­kes-színész alakját A pályára Budanovits Mária operaénekesnő könyv­táros és énektanár férje, Palotai Árpád irányította. Sárdynak gyönyörű telt, színes hangja volt. Lírai te­nor. Ha megszólalt, nem le­hetett nem odafigyelni, őrizte mindhalálig beszédé­nek ízes, vidékies akcentu­sát. Ez behatárolta alakítá­sainak körét is. S­ minden­képpen meghatározónak mu­tatkozott, hogy egyik legna­gyobb művészi teljesítménye éppen a Kacsóh Pongrácz János vitézének megformá­lásához fűzte. Erről Palló Imre doktor, az idősebb pályatárs és jó barát, aki előtte hosszú éve­ken át énekelte Kukorica Jancsi szerepét, beszélt. Szintén ízes, de nem dunán­túli, hanem székely nyelven. Szólt Liliről, a feleségről is, aki ugyancsak az Ope­raház énekese volt, de Sár­dy pályájának kiteljesedésé­ért félretette saját érdekeit, visszavonult a színpadtól, hogy minden szükséges fel­tételt, körülményt megte­remtsen a férjének, azaz há­ziasszony legyen és titkár­nő­­ j­ e tárgyalt a szerződések ügyében, ő intézte a leve­lezéseket. Ehhez fogható, újabb kori példát egyet tu­dok: Olty Magda vonult vissza sok-sok siker után, amikor férje, Pálos György halálos beteg lett, és nem ment vissza a színházba annak halála után sem, hanem emlékét ápolta buz­gó hittel és szeretettel. Bármennyire is sikeres ember volt Sárdy, az élet őt sem kényeztette el. A második világháború elején meg kellett küzdenie azok­kal, akik csupán az Opera­házban szerették volna lát­ni, és féltették a filmtől, az operettől, mondván, megvá­dolván, hogy elkótyavetyéli a tehetségét. Később felesége származása miatt kellett fé­lelmeket kiállnia. Még meg­érte az operett háború utáni reneszánszát, de már tapasztalni kellett a peri­fériára szorítását is. A Sárdy-összeálítás nem titkokkal lep meg bennün­ket, de egyértelművé teszi, megszilárdítja felismerésün­ket: a vérbeli tehetségnek sugárzása, hite van (ahogyan az ifjú Szinetár Miklósnak mondta egyszer), s ezektől válik értékessé, meggyőzővé az alakítás. S, hitét át ké­pes adni a nézőnek is. (ok) Hoppon maradi iskola, hoppon maradi gyerekek Több balassagyarmati szü­lő mesélte, hogy iskoláskor­ba lépő gyermeke szeptem­bertől angol tagozatos elő­készítő osztályba jár majd. Már a Dózsa György úti óvodában lezajlott egy egy­éves angol tanfolyam, s a nyelvtanulást a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában folytathatják az ehhez ked­vet érző gyerekek. A hír a televízióban is elhangzott, amikor a tévések a balas­sagyarmati gyerekek nyelv­­tanulási lehetőségeiről ké­szítettek riportot. Az évek során többször hallottunk már arról, hogy valamelyik helyi általános iskola angol tagozatos osz­tályt kíván szervezni, de a hír idáig alaptalannak bizo­nyult. Most azonban úgy tűnt, végre valóban menni fog a dolog. — Sajnos, nem tudjuk az angol tagozatos osztályt be­indítani, mert hiányzik hoz­zá a tanár — mondja Vas­­tagh Ferenc igazgató. — Valóban elkezdődött az előkészítés, már a felvételi is lezajlott, de az angol sza­kos tanárunk — aki jelen­leg gyesen van — félév ele­jén bejelentette, hogy távo­zik tőlünk. Megkértem, hogy a felvételit még bonyolítsa le, mert akkor még nem adtam fel a reményt. Ez meg is történt. Azután el­mentem Egerbe, a tanár­képzőbe, hátha ide tudok csábítani valakit a végzős angol szakosok közül. Saj­nos, ez nem sikerült. Mellesleg, a tanszékveze­tő, dr. Buda László elmond­ta, hogy ő már évek óta si­kertelenül igyekszik angol szakos tanárt szerezni a szülővárosában működő ál­talános iskolába. Természe­tesen ez esetben is kisvá­rosról van szó, így aztán nem tudtunk mást tenni, ér­tesítettük a szülőket, hogy személyi feltételek hiányá­ban mégsem tudjuk bein­dítani az előkészítő osztályt. — És a közeljövőben? — Én már végleg felad­tam. Ez számomra olyan nagy idegi megterhelést je­lentett, hogy ilyesmire töb­bé nem tudok vállalkozni. Az érintett szülőkkel és gyerekekkel együtt sajnál­juk, hogy hajszálnyival a cél előtt meghiúsult a vál­lalkozás, s reménykedünk (tehetünk-e mást?): egyszer talán mégiscsak úgy alakul­nak a körülmények, hogy gyermekeink a nyelvtanu­lásra legalkalmasabb kor­ban, az általános iskola első éveiben nemcsak az orosz, de az angol nyelv elsajátí­tását is megkezdhetik. V. M. Felvétel magánének tanszakra A Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskola fel­vételt hirdet magánének tanszakra, érettségizett fia­talok számára. A képzési idő nappali tagozaton 4 év. Az érdeklődők a jelentke­zési lapot és a felvételi vizsga anyagát az iskola portáján (Budapest VI., Nagymező utca 1. Tel.: 217-514), július 10-ig vehe­tik át. TELEXEN ÉRKEZETT... Virágzó kaktuszóriások Virágoznak a Dél-Amerikában honos óriáskaktuszok Sze­geden, a József Attila Tudományegyetem botanikus kert­jében. A rózsához hasonló formájú és nagyságú virágokat sokan megcsodálják. Mihail Bulgakov válogatott művei A moszkvai szépirodalmi kiadó Mihail Bulgakov vá­logatott műveinek kiadásá­ra készül. Négy-öt kötetben az író legjelentősebb mű­vei szerepelnek majd. Az utolsó kötet kiadását az 1989—1990-es évekre terve­zik. Bulgakov még ötvenéves sem volt, amikor 1940-ben súlyos, gyógyíthatatlan be­tegségben elhunyt. Különle­ges hely illeti meg őt azon írók között, akiknek alko­tásai napjainkban újjászü­letnek. Bulgakov művei újabb kiadásokat érnek meg, színdarabjait újra be­mutatják. A Melódia zenés irodalmi összeállítást ké­szített Bulgakovról. A két lemezből álló album címe: „Mihail Bulgakov a kor­­társak visszaemlékezései­ben”. A közelmúltban jelent meg Anatolij Szmeljansz­­kij „Mihail Bulgakov a Mű­vész Színházban” című könyve, melyben a szerző átfogó, művészien kifejező portrét fest az íróról és al­kotásairól. Hírünk az országban Szűkebb pátriánkba ka­lauzolja olvasóit Cserhalmi Imre, a Népszabadság május 9-i számában. A Karancs kö­ré települt Karancs előnevű falvak életébe enged bepil­lantást a Változtatni tudni kell! című cikk. Ezen a te­rületen valamikor a bányá­szat és a föld együtt jelen­tette a nép számára a vonz­erőt, csakhogy a kimerült, bezárt aknák miatt a mun­kaerő az ötvenes években át­csoportosult a salgótarjáni iparba. Ma ismét változások kora zajlik, hiszen néhány ipar­ág gondokkal küzd, de most még a felszabaduló munka­erőt gyorsan fölszippantja a szolgáltatás. Ezek a falvak nem is néptelenednek el. Most már nem az elköltö­zés a jellemző; a Karancsla­­pujtőhöz tartozó három fa­luban 180 új ház épült az utóbbi két esztendőben. Idén ünnepeljük Mikszáth Kálmán születésének 140. év­fordulóját. Azok akik Ba­lassagyarmatnál lépik át a magyar—csehszlovák határt, nem is gondolnak arra, hogy néhány kilométerre a ma­gyar határtól megtekinthet­nék a Mikszáth-emlékházat, kis sétát tehetnének a te­metőben, ahol Mikszáth Ma­riska sírját a falu lakói ke­gyelettel gondozzák. A Sza­bad Föld május 15-i számá­ban Mattheidesz Konrád ké­ri az arra járókat néhány perces megállásra, adózva Mikszáth művészetének, szel­lemének. Kelenváry János a Képes Hét május 18-i számában terjedelmes cikkben bizo­nyítja: „Dehogy halt ki Ma­dách fája!” A cikkíró fel­hívja a figyelmet, hogy a kutatók nem fordítottak elég gondot Madách Aladár sor­sára. Madách Aladár révén ugyanis Madách Imre egye­nesági családfájának ma is számos ága van, de mind Magyarország határain kívül. „Van valami madáchi mély­ségű tragédia abban, hogy a halhatatlan magyar írónak már csak brazil, amerikai, osztrák és csehszlovák ál­lampolgárságú utódai van­nak. ..” — állapítja meg a cikk szerzője. Az idei SZOT-díj kitün­tetettjei között üdvözölhet­jük id. Szabó István Kos­­suth-díjas szobrászművészt. Ebből az alkalomból ismer­teti T. A. a Népszavában (május 1.) id. Szabó István életútját, művészetének ki­­teljesedését. Művészetének legmélyebb mondanivalója a munka dicsérete, amit kró­nikás módon faragott fába.

Next