Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 209. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK n francia nagykövet jelenlétében Két tannyelvű gimnázium nyílt Pásztón Köpeczi Béla ünnepi beszéde A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában szerdán ünnepélyes tanévnyitót rendeztek. Ez azonban részint más volt, mint a többi: mától ugyanis megkezdődik az oktató-nevelő munka az iskola új típusú, francia—magyar tannyelvű osztályában is. Az ünnepségen ennek megfelelően a helyi és a megyei állami, politikai és társadalmi szervek, intézmények, a posta képviselőin kívül jelen volt Franciaország budapesti nagykövete is, Madame Christiane Malitchenko is. A diákokat, a pedagógusokat és az érdeklődőket Deák Kálmán iskolaigazgató köszöntötte, majd Köpeczi Béla akadémikus, nyugalmazott művelődési miniszter mondott beszédet. Egy olyan kis népnek, mint a magyar, amelynek nyelvét a világon mindössze csak 15—16 millió ember beszéli, egzisztenciális szükséglete, hogy a külső világgal érintkezni tudjon — hangsúlyozta az akadémikus. Ez az érintkezés megkívántatik a mindennapi életben, a személyes kapcsolatok alakításában, elengedhetetlen szakmai vonatkozásban, hiszen a külföldi gyakorlat, az ottani technikai-kulturális eredmények megismerése saját fejlődésünknek is feltétele. Ma nem lehet bezárkózni, nem szabad beérni a provinciális önelégültséggel, valamiféle nacionalista gőggel — minden nemzet számára elemi érdek a világgal való kapcsolattartás. Nem elég persze hirdetni a nyíltságot, fel is kell használni arra, hogy megismerjük és a megismerés útján érvényesíteni tudjuk gazdasági, politikai és kulturális érdekeinket. Köpeczi Béla beszédében kitért a két tannyelvű gimnáziumok létrejöttének körülményeire, a nyelvtanulás fáradságos, de szükséges munkájára, indoklását adta a francia nyelvtudás jelenkori hasznosságának és fontosságának. A francia nyelv — bár a második világháború után visszaszorult, főleg az angollal szemben — nemzetközi jelentősége ma sem lebecsülendő, a posta nemzetközi érintkezési nyelve. Ugyanakkor szimbolikus jelentősége is van, hogy Pásztóra került ez az iskola, amely harmadik a sorban: a XII. század végén francia ciszterci szerzetesek telepedtek le itt, hirdetve az egyszerűséget, a gyakorlatiasságot, a földművelés iránti érdeklődés és az oktatás előtérbe helyezésével. Az ünnepélyes diákgyűlésen felszólalt Madame Christiane Malitchenko is. A francia nagykövetasszony megköszönte a meghívást, jó tanulást kívánt, és kifejezte reményét, hogy az intézményben folyó munka hozzájárul a francia és a magyar nép kölcsönösen jobb megismeréséhez, barátságának erősödéséhez. Ígérte, nagykövetségük a jövőben is hatékonyan támogatja a francia tannyelvű oktatást, és később személyesen kíván meggyőződni, hogyan haladnak előre a diákok a tanulásban. A pásztói tanévnyitót szavalatok és az iskolai énekkar szereplése tették ünnepélyesebbé.☆ Az idén a fővárosban, a XVI. kerületi Frankel Leó Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben rendezték meg az országos tanévnyitó ünnepséget. A 100 éves múltra visszatekintő, ugyanakkor a képzés tartalmát és módszereit, valamint tanműhelyének műszerparkját tekintve az egyik legkorszerűbb hazai szakoktatási intézményben megtartott szerdai ünnepségen Iványi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Budapest Főváros Tanácsának elnöke üdvözölte a megjelenteket, és Czibere Tibor művelődési miniszter mondott beszédet. Középpontban a színvonal emelése Szarvasmarha-tenyésztési tanácskozás A Szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet, a Boscoop Agráripari Fejlesztő Közös Vállalat és a Boncgenetik nyugatnémet— magyar korlátolt felelősségű társaság közös rendezésében, a Nógrád, Pest és Heves megye termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak állattenyésztő szakemberei szerdán, Szécsényben , a termelőszövetkezet tanácstermében, a szarvasmarha-tenyésztési színvonal emelésével kapcsolatos módszereket, és feladatokat vitatták meg. Dr. Hütter Csaba, a termelőszövetkezet állami díjas elnöke üdvözölte a megjelenteket, röviden bemutatta a gazdaság szarvasmarha-állományát, majd ismertette a tejhasznú üszőnevelésben alkalmazott módszereiket, t tapasztalataikat, hangsúlyozva, hogy mindenki olyan tehenet fej, amilyen üszőt nevel. Ennek kapcsán először a genetikai háttérrel foglalkozott, mondván: e tekintetben az anyát nem, az apát viszont jobban be tudjuk folyásolok A jó genetikai tulajdonságokkal rendelkező apaállatok között említette, a Boscoop tulajdonában levőket, közülük az Aladin és a Stefan névre hallgatókat, amelyeknek spermáját felhasználják a vemhesítésre. Azért ezeket, mert jó vitalitással, genetikai átörökléssel rendelkeznek és eredményes a spermatermékenyítő képességük. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy adag spermában 40 százalékkal több élő csírát garantálnak, melyhez minőségi bizonyítványt is csatolnak. Az előbb említett előnyök a leányutódoknál a tejzsír és a tej javuló minőségében jelentkeznek. Ezután foglalkozott az idős apaállatok hátrányaival, majd utalt arra, hogy a Holstein—Fríz tenyésztésben, az utóbbi tíz évben, olyan robbanás következett be az USA-ban, Kanadában, Európa fejlett mezőgazdasággal rendelkező országaiban, amelynek előnyei a több tejben és a zsírban mutatkoznak meg. A Boscoop apaállatoktól vásárolt spermán kívül jelenleg hét bika spermájával folytatnak kísérleteket. Az innen származó eredmények az év végén, illetve a jövő év elején várhatók. A tenyésztői szívónál nevelésében meghatározó feltételnek jelölte meg, a tartási és takarmányozási rendszert. Szécsényben az az alapelv, hogy ez folyamatos és törésmentes legyen. Ennek tükrében ismertette a különböző életkorban alkalmazott takarmányozási gyakorlatokat. Szorgalmazta, az Alkalmazott technológia betartását, amennyiben szük(Folytatás a 2. oldalon.) A növendéküsző-telepen a szakembereket Soós Ottó, a telep vezetője kalauzula. Országos szövetkezetpolitikai találkozó Pannónia ’88 elnevezéssel szerdán Harkányban megkezdődött a hazai szövetkezeti szakemberek hagyományos országos találkozója. A három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — vezetőinek idei, immár tizenkilencedik találkozójának központi gondolata: a szövetkezetpolitika megújulása. Erről beszélt megnyitó előadásában Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke is. A tíznapos program során előadásokat, konzultációkat, kerekasztal-megbeszéléseket tartanak a szövetkezeti mozgalom és a szakminisztériumok szakembereinek, tudományos kutatóknak, egyetemi tanároknak a vezetésével. Olyan témákat dolgoznak fel, mint például a szövetkezetpolitika és az agrárpolitika reformja, a szövetkezeti törvény módosulása, a gazdasági társulásokról szóló törvény tervezete, a szövetkezeti érdekképviselet, a gazdasági és pénzügyi szabályozás a szövetkezetekben. Tanulmányi kirándulást tesznek Ausztriába, ahol a szövetkezeti mozgalom és a népfőiskolák tapasztalataival ismerkednek. Az ország minden részéből körülbelül 130 szövetkezeti vezető kapcsolódott be a Pannónia ’88 munkájába. A fórum rendezvényei nyitottak, előadásain, konzultációin tehát minden érdeklődő részt vehet. Nemzetközivé bővül a tábor (4. oldal) „Önfuvar” a bérklubba (3. oldal) Történetek ügyeletben (5. oldal) Géczi János kitüntetése Az Elnöki Tanács Géczi Jánosnak, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága első titkárának közéleti és munkásmozgalmi tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományozta. A kitüntetést Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke adta át szerdán. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (Méltató írásunk a 3. oldalon) A karancssági termelőszövetkezetben Új cipőipari üzemrészt adtak át Szerdán a KÖJÁL, a munkavédelmi felügyelőség, a tűzoltóság és a helyi építési hatóság képviselőinek jelenlétében zajlott le a karancssági termelőszövetkezet új cipőipari üzemrészének műszaki átadása és üzembe helyezése. Hajagos István, ipari főágazatvezető tájékoztatója szerint az új üzemrészt egy 32 vagonos magtárból alakították ki. A munkálatokhoz január közepén kezdtek hozzá, és augusztus elején fejezték be. A feladat elvégzésére a termelőszövetkezet építőipari ágazata vállalkozott. Az új üzemrész — szaknyelven szólva aljaüzem — egy termelőrészlegből, továbbá szociális helyiségből és raktárból áll. Az átalakításra 2,5 millió forintot fordítottak, mely összeget a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek, az ipari fejlesztői tevékenységük során a nyereségadóból való visszatérítendő hitelből számolhatnak el. Egyébként a beruházásra költött pénz négy év múlva térül meg. Az aljaüzemrész termeléséhez szükséges gépeket a Favorit Cipőipari Szövetkezet —, akinek bérmunkában dolgoznak — biztosította. A fejlesztés eredményeként a szabászat kivételével a cipőkészítés összes műveleteit helyben végzik el. Ez azt jelenti, hogy évente a gyermek-, a leányka- a női cipőkből és csizmákból 70 ezer párat állítanak elő, és szállítanak a Favorit által megnevezett vásárlóknak. De jut a lábbelikből a megye szaküzleteibe, sőt, havonta, 400 párat Dániába exportálnak. Az új üzemrész munkábaállításával a cipőgyártásból származó termelési érték az eddigi 3,5 millióról 8 millióra nő. Indításakor 15 dolgozóval bővítették a létszámot. Ezt folyamatosan negyven főre emelik majd. Az igényeknek megfelelően egy műszakban nyújtott, vagy két műszakban állítják elő a helyben minősített késztermékeket. Az első napon csizmák készültek az új üzemrészben. (Fotó: Bábel L.)