Nógrádi Bányász, 1979 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1979-01-01 / 1. szám

ÉVF., 1. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1979. JANUÁR I. Teljesíthető tervek Fontos testületi ülésre gyűltek össze a közelmúltban Salgó­tarjánban előbb a szakszervezeti bizottság, majd a szakszervezeti tanács tagjai és a bizalmi küldöttek. Nem kisebb dolgokban kellett véleményt alkotni, állást fog­lalni és dönteni, mint a vállalat 1979 évre szóló termelési, gaz­dálkodási, bérpolitikai és szociálpolitikai terve. Vállalatunk széntermelési terve mélyművelésből évi 980 ezer tonna. Külfejtésből pedig ebben az évben 50 ezer tonnát ter­vezünk. Együttesen a két mennyiség egymillió harmincezer ton­na, ami tízezer tonnával több az V. ötéves terv ez évre szóló ré­szénél. A napi átlagos termelés 3 ezer 692 tonna lesz, amely­ből a külfejtés 179 tonnát biztosít. Kányáson — a nehézségek ismeretében — az előző évihez képest 13,8 százalékkal, évi 40 ezer tonnával kisebb lesz e ter­melési feladat. Az itt dolgozóktól 1979-ben 250 ezer tonna szén kitermelését várjuk. Átlagos napi termelésüket 896 tonnára, te­hát csaknem 90 vagonra tervezzük. Emellett nagy gondot kell fordítaniuk a feltárás, elővárás, előkészítés gyorsítására az új gé­pek alkalmazásával, a vízlecsapolás intenzívebb megoldásával, a következő évek termelésének megalapozása érdekében. A ménkesiek terve napi 100 vagon, évi 280 ezer tonna lesz, ami megegyezik az 1978-as tervükkel. A változatlan termelési szint mellett itt is a szénvagyon bővítésére, a vágathajtó-tevé­­kenység fokozására és a beruházási munkák befejezésére kell törekedni. Tim­besen napi 57,4 vagonos termelést és évi 160 ezer tonna kitermelését tervezzük. Ez is 5,9 százalékkal kisebb, mint az előző évi tervük volt. A csökkentést a kettes telepi frontfejtés rosszabb geológiai körülményei és a szükséges átszerelések tet­ték indokolttá. Szorospatak termelési terve 103,9 vagon lesz naponként. Éves szinten 290 ezer tonnának felel meg. Úgy tervezzük, hogy termelőmunkájukat a második fél évben belépő új önjáró front­biztosító berendezés nagymértékben segíti. A külfejtés széntermelése az éves terv növekedését és a bányáknál (Kányás, Tiribes) szükségszerűen bekövetkezett csök­kenést ellensúlyozza. Tervünket továbbra is az önjárós és korsze­rűen biztosított frontfejtésekkel, maróhengeres gépi jövesztéssel, műszaki szervezési intézkedésekkel gépeink, berendezéseink jobb kihasználásával, a folytonos munkarend szélesítésével, racionális anyag- és energiamegtakarítással tervezzük teljesíteni. Célul tűztük ki: a munka- és technológiai fegyelem javítá­sát, a munkahelyek jobb és folyamatosabb kiszolgálását, anyag­­ellátásának megszervezését, az anyagformák betartását. Mindezt a munkahelyek számának ésszerű csökkentésével is segítjük. A termékszerkezet változtatását folytatjuk, a szénen kívüli termelésünkben, s a „bányászati háttér" növelésével még szerve­zettebbé tesszük a tmk-rendszert, gyorsítjuk gépeink javítását. Fejlesztési alapunk 76,8 millió forint az 1979 évi tervben. Az új önjáró beszerzésére a második fél évben előreláthatólag külön összeget kapunk. Ebből gépesítésre mintegy 26 millió fo­rintot, munkavédelmi célokra 9 millió forintot, a ménkesi re­konstrukció befejezésére pedig további 22 millió forintot fordí­tunk. A termelékenység növekedését­­ az 1978-as teljesítmény­mutatónkhoz viszonyítva 107,5 százalékban határoztuk meg. Ez vállalati szinten 1285 tonna/műszak üzemi teljesítménynek fe­lel meg, amelynek összetételét az üzemi tervek tartalmazzák. Munkaerő-gazdálkodásunk célkitűzése továbbra is lét­számunk fiatalítására, a szakképzettség növelésére irányul. A munkaidőalap bővítését a veszteségidők csökkentésével ter­vezzük megoldani. Szükség is van erre, mivel tervlétszámunk 1978-hoz viszonyítva nem változik és a megnövekedett feladato­kat lényegében azonos létszámmal kell megvalósítanunk. Bérpolitikai tervezetünk, irányelveink tartalmazzák a tröszt által biztosított bérfejlesztési lehetőséget 5,2­­ százalék) s a fel­­használás feltételeit. Kötelező jellegű ezek között a termelési fel­adat teljesítése s a létszámterv betartása. Nem teljesítés esetén az adott bértömeget arányosan csökkenteni kell. Gondot kell fordítani arra, hogy a termelékenység foko­zásához szükséges ösztönzés anyagi fedezete biztosított legyen. Fokozott elismerésben kell részesíteni a kiemelkedő munkavég­zést, a magasabb képzettséget és a hosszabb szakmai gyakor­latot. A megbecsülés mértékét növelni kell a nehéz fizikai és a kedvezőtlen körülmények között végzett munkánál. Bérezésünk­ kialakításánál a biztonságos munkavégzés feltételeit messzeme­nően biztosítani kell. Szociálpolitikai tervünk összeállításánál az ötödik ötéves tervben 1979. évre meghatározott tennivalókból indultunk ki. Fi­gyelembe vettük a jogosan jelentkező igényeket, a kapott aján­lásokat, irányelveket és vezető szerveink állásfoglalásait. Lehetőségeinket vállalatunk helyzete, gazdálkodásunk ered­ménye és a népgazdaságunk egyensúlyával­­ kapcsolatos irány­elvek határolták be. Előtérbe soroltuk az öltöző-fürdő ellátás ja­vítását, a védőruharendszer bővítését és az orvos-egészségügyi problémák megoldását. Helyet kapott tervünkben a munkásszál­lás, utazás, étkeztetés, munkaruha-juttatás, védőeszközök (étel, ital) biztosításának problémaköre. Foglalkozik tervünk a lakásellátottság, az oktatás, a szak­mai képzés és továbbképzés gondjainak rendezésével. Vállalati forrásból mindezek fedezésére - eredményességünktől függően - mintegy 14 millió forint áll rendelkezésre. Az elmúlt évben is megkaptuk és most is kérjük, várjuk a tröszt segítségét. Terveink reálisak és teljesíthetők. Ez a meggyőződés alakult ki a testületi üléseken, úgy az előterjesztők (igazgató, igazgató­­helyettes,), mint a vitában résztvevők szavából. Közös erőfeszí­téssel, jobb munkával, hatékonyságunk növelésével kollektívánk képes lesz erre és bízunk abban, hogy m­egnövekedett tervfel­adatainak maradéktalanul eleget tud tenni. Minden jó, ha jó a vége A Nógrádi Szénbányák ré­szére 1978-ra egymillió tonna szén kitermelését írták elő. Év elejétől mind a aknaüzemünknél nagyon négy sok és nem várt feladatot kellett megoldani. Több akadályt kel­lett leküzdeni termelőmun­kánk közben. Bányászaink a hagyományoknak megfelelően egész éven át töretlenül dol­goztak és nem rajtuk múlott, hogy még november 1-én is több mint 30 ezer tonnás le­maradásunk volt. Novemberben vállalati szinten 109,6 százalékos terv­teljesítést értünk el és ezzel a lemaradásból 8 075 tonna szénmennyiséget sikerült be­pótolni. Decemberben újabb ver­senyfeladatot tűztünk ki az éves széntermelési teljesítése érdekében. tervünk Dolgo­zóink magukévá tették a terv­teljesítés reális lehetőségét és ismételten bizonyították, hogy a nehéz körülmények és a sorozatos ünnepnapok elle­nére is tudták teljesíteni a kitűzött feladatokat. A sza­badnapokon, ünnepnapokon pihenés helyett legtöbben a termelőmunkát választották. Erőfeszítéseinknek végül is meglett az eredménye, mivel a decemberre előírt 84 095 tonnás széntermelési tervün­ket 126,8 százalékra sikerült teljesíteni. A decemberi­­ versenyrendí­­­letben a kányási és szorospa­taki dolgozók értek el kima­gasló eredményeket. A kányá­­siak 134,5 rospatakiak százalékos, a szo­tervteljesítéssel 130,9 százalékos zárták a hó­napot. Lehetőségeikhez képest úgy a tiribesiek, mint a mén­kesi dolgozók is becsülettel helytálltak. Ugyanezt­­ tették ebben az időszakban a gép­üzem osztályozói és kötélpályás dolgozói is, továbbá a fuva­rozási iroda szénszállítással foglalkozó gépkocsivezetői. Az összefogás és a lendületes munkavégzés gyümölcse lett, hogy vállalatunk a külfejtési 6 ezer 100 tonnás termeléssel együtt teljesíteni tudta az éves széntermelési tervét. Aknaüzemeink közül az egész évi egyenletes szénter­melésért főleg a tiribesi dol­gozókat illeti dicséret, akik az év végére 102,1 %-os terv­teljesítést értek el. Nagyon szép a szorospataki dolgozók 104,8 százalékos tervteljesítése is. A nagy erőfeszítések elle­nére sem sikerült Ménkes és Kányás aknaüzemnek az éves tervét teljesíteni. N. Gy. Töretlen Soibc3t*síettek Szorospatakon Fülöp Pál tizenkét tagú elővárosi szocialista brigádja négy éve alakult. Akkor még a festést, a rakodást kézi mun­kával, csákánnyal, lapáttal vé­gezték. 30—35 métert hajtot­tak ki akkor havonta, nehéz fizikai erőfeszítések mellett. 1976-ban három EHOR típu­sú rakodógépet kapott a szo­rospataki aknaüzem. Közülük egy ma már ennek a brigád­nak a munkáját könnyíti. Megszerették, bíznak benne az emberek. Szép eredmények születtek, születnek azóta is a csapatnál. — Nem volt elég elővárás 1974-ben. Ekkor az üzemveze­tősége azzal a megtisztelő ké­réssel fordult hozzám, hogy alakítsak egy előváló szocia­lista brigádot. Vállaltam, bár nem mindennapi feladatok vártak ránk. Bevallom, szo­rongó szívvel fogtunk hozzá a fontos és sürgős munkához, az új munkahelyen. — Még nem volt eléggé ös­­szeszokott a csapat. Hamaro­san kiderült, hogy mind tapasztalt szakmunkások. Nem tartoznak az idősebb kor­osztályhoz, hasonló munka­helyeken már dolgoztak, eset­leg ugyanilyen körülmények között. Tavaly két fiatal, vá­jár­vizsgával rendelkező taggal szaporodott létszámunk — mondja gád vezetője, Fülöp Pál a br­­majd így foly­­­tatja: — A termelésben — nem a mi hibánkból — kicsit inga­dozó eredményeket értünk el. Ezek általában gépátszerelé­sek, felújítások miatt adódtak. Múlt év márciusában kaptuk vissza a rakodógépet. Azóta csak két hét állásunk volt, az előzőekhez hasonló okok miatt. Jelenleg folyamatosan üzemel a berendezés. A 703 méter módosított éves ter­vünket 720 méterre sikerült teljesítenünk. A havi átlag 60 méter volt — mondja nem kis büszkeséggel a csapatvezető, hiszen a brigád tavaly vezér­­igazgatói dicséretben is része­sült. A három szak között jó a hangulat — folytatja. — A legkisebb gondjainkat is igyekszünk megbeszélni egy­mással. Bár a negyedévenkén­ti brigádértekezleteket nem tudjuk összevontan sajnos tar­tani. Sok a bejáró dolgozó. Tavaly a féléves értekezletet egy zseri kirándulás kereté­ben oldottuk meg. Együtt volt az egész csapat, sőt még a családtagok is. — Ha valamilyen fenség adódik, számos sikerre­kérik tőlem is ugyanúgy, mint ahogy én a brigádtagoktól. Nagysze­rű dolog,­ hogy éves viszony­latban tudjuk: egy-egy mun­kahelyen meddig leszünk és ha hosszabb távra szólítanak feladataink, úgy ahhoz mérten igyekszünk végezni a munká­latokat. — Talán nem tűnik szerény­telenségnek, ha azt mondom, hogy eddig a buktatók és ne­hézségek ellenére — ahogy tőlünk tellett — eleget tet­tünk a követelményeknek úgy a magunk, mint az üzem ér­dekében. Nagyon fontosnak tartom az igényességet ezen a területen — fejezte be a be­szélgetést Fülöp Pál, aki — ahogy magáról mondta — végigjárta már a „szamár­létrát”. Volt csillés, mozdony­­vezető. .. 1955-től dolgozik bá­nyában. 1961-ben vájárvizsgát tett, majd lőmesteri vizsgát 1964-ben. Később csapatveze­tő, azután harmadvezető. 1976-ban a mestervásári tan­folyamot sikeres vizsgával zárta. Tizennyolc éve párttag. Három éve a szakszervezeti bizottság tagja. Jelenleg egy olyan szocialis­ta brigád vezetője, amelynek tagjai szakmai, politikai kép­zések, különböző oktatások rendszeres hallgatói. Több ön­kéntes tűzoltó, szakszervezeti bizalmi, munkásőr dolgozik vezetése alatt. Társadalmi munkában 186 órát teljesítet­tek az elmúlt évben, valamint egy kommunista szomba­ton is részt vettek. De nem hiányoznak a vöröskeresztes tanfolyamokról sem, így sike­resen szerepelnek a különböző vetélkedőkön. Új év elején állunk. Meg­növekedett feladatok előtt, melyek még nagyobb erőfeszí­téseket és munkát igényelnek. Ehhez kívánunk sok sikert a Mező Imre Szocialista Brigád­nak! G. M. Szarvas János harmadvezető vájár az EHOR-rakodógép kezelése közben Szorospatakon. Új föld alatti tűzoltókészülékek érkeztek. A központi anyagraktárban Győri László, ruházási raktár vezetője a készülék átvételét végzi. j ______ a be- Pártiskolások a központban A Nógrád megyei Oktatási Igazgatóságról a közelmúltban az egyéves pártiskola hal­lga­tói tapasztalatcsere céljából a Nógrádi­ Szénbányák salgótar­jáni központjába látogattak. Lipták Sándor szociálpolitikai igazgatóhelyettes tájékoztatta őket a vállalat munkájáról, szociálpolitikai tevékenységé­ről. A kezdeményezés újszerű és dicséretesnek­­ mondható, a mert az elméletben tanultakat hallgatók a gyakorlattal szembesíthetik. A Jó szerencsét pályavá­lasztási vetélkedőt január 13- án ban­ megtartották Salgótarján­a Bányász Művelődési Házban. A rendező a Nógrádi Szénbányák és a járási úttörő­­elnökség volt. A kérdéseket a bányászati szakmákkal csolatban állították össze.kap­

Next