Nógrádi Bányász, 1979 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1979-01-01 / 1. szám

/ MUNKARENDÜNK Törvényes munkanap 279 A vállalat munkarendjét vá­lalat igazgatója a szakszer­­­vezeti bizottsággal egyetértés­ben határozta meg az ide vonatkozó rendelkezések alap­ján. Ez az 1979-es évre a kö­vetkező: törvényes munkanap 279. Pihenőnap 52, szabadnap 26, a fizetett napok száma pedig nyolc. Reggel, hat órákkor kezdik a munkájukat a fúróüzem, a fuvarozási iroda dolgozói, telephelyeiken. (Munkagépke­­zelők, tehergépkocsi-vezetők, műhelyek és szervizek dolgo­zói). Ugyancsak ez az időpont­ja a munkakezdésnek a kis­­terenyei telephelyen is. Hat óra 15 perckor kezd­ a nagybátonyi gépüzem vala­mennyi termelőegysége, a kis­­terenyei építési üzem kihelye­zett részlegei, továbbá a köz­ponti anyagraktár és a hozzá tartozó daraboló üzemrész. Háromnegyed hétkor kezdő­dik a műszak a vállalat igaz­gatóságán. Hasonló a kezdés a földtani iroda irányító részle­génél, a laboratóriumban és a sokszorosító üzemrészben, fuvarozási iroda központjában a és a személygépkocsi-vezetők­nél. Az aknaüzemek nem fizikai állományú dolgozói szintén ekkor kezdik a munkanapot. Reggel hétórás a munka­kezdés Hányáson, Tirikesen, Ménkesen, Szorospatakon, szénosztályozón, a kiadóban és a a kötélpályán. Az építők uát­­ranováki részlege, a bánya­mentő állomás ugyancsak hét órakor kezd. Az üdülők (bükkszék, Keszthely) dolgo­zóival együtt. Január 13-tól kezdve min­den második szombat szabad­nap a gépüzem valamennyi egységénél, az építési üzem részlegeinél, a fatelepen, a központi anyagraktárban, a darabolóban, továbbá a fuva­rozás­zeknél, műhelyeiben, a szervi­a tehergépkocsi-veze­tőknél és a munkagépkezelők­­nél. A szezonális munkarend szerint dolgozó üzemek és iro­dák az első negyedévben nem tartanak szabad szombatot. A második negyedévben 10 sza­bad szombat, a harmadikban 12, a negyedikben pedig 4. lesz a munkarend szerint. Ide tartoznak: Kányás, Mén­­kes, Th­ibes, Szorospatak, az igazgatóság, a kötélpálya, az osztályzó, szénkiadó, a labora­tórium, a tervezőiroda, és fuvarozási iroda központjában a dolgozók és a üzemekhez irá­nyított gépkocsivezetők. Az alapmunkarend (kéthe­tenkénti) szabad szombatok időpontjai: január 13—27, feb­ruár 10—24, március 10, ápri­lis 21—29, május 5—19, júni­us 2—16—30, augusztus 11—25, július 14—28, szeptember 1—22, október 6—20, novem­ber 3—17, december 1—15—23 —30. A szezonális munkarend szerint: április 14—21—29, május 5—12—19, június 2—16 —23—30, július 7—14—21—28, augusztus 4—11—18—25, szep­tember 1—8—22—29, október G0, november 17, december 23—30. Az ettől eltérő munkarend­ben dolgozók (építési üzem, fúróüzem kihelyezett részlegei) munkaidejét, kezdési és be­fejezési időpontját, a szombati rövidebb műszakok, az üzemi tmk-csoportok, az üdülők dolgozóinak szabad szombat­jainak meghatározását, a bá­nyaüzemeknél a be- és kiszál­lás rendjét a munkarend egyéb rendelkezései tartal­mazzák. J. Gy. A legfontosabb feladatait Értékelték az újítómozgalom vállalati eredményeit Vállalatunk újítómozgalma 1078-ban a várakozásnak megfelelően alakult. Az időben összeállított újítási feladat­terv a szocialista brigádok és a többszörös újítók lelkes te­vékenysége a kiírt feladatok megoldására számos jó javasla­tot eredményezett. A harminc javaslat a feladattervből az eddigi legjobb arányt jelentette az elmúlt évekhez viszonyítva. A kiírásokon túl számos megoldás érkezett, amelyeknek túlnyomó része szinkronban van a vállalat műszaki fejlesz­tési célkitűzéseivel. A beérkezett javaslatok száma 545 volt s ezek közül 402 hasznosításra alkalmasnak minősült. A be­nyújtott javaslatok közül 30 volt kalkulálható. Várható gaz­dasági eredményük meghaladja a 9 millió forintot. Az újítók részére 510 ezer forint újítási díj került kifizetésre. Munkavédelmi jellegű 44 darab újítás volt. Szerzői az újítási díjon felül külön jutalomban részesültek. Az elmúlt évben 25 dolgozó vált újítóvá és mint „első újító” különdíjban részesült. A javaslatok szerzőinek száma mintegy 30 százalékkal növekedett és meghaladja a 750-et. Az újítómozgalomban résztvevők több mint 70 százaléka szocialista brigádtag. A fiatalok közül 145 újítót tartunk nyilván. Női újítónk 4 volt, ők adtak be hasznosítható javaslatot. üzemeink közül jó eredményt ért el a nagybátonyi gép­üzem: 158 javaslatot és 1,5 millió forint gazdasági eredményt, a kisterenyei építési üzem 65 javaslatot és 2,4 millió forint, a ménkesi aknaüzem 05 javaslatot és 1,7 millió forint. Há­nyáson 41 javaslatot és 500 ezer forint eredményt értek el. Szorospatakon 60, TiribeSen pedig 32 javaslat született. A földtani iroda 28, a fuvarozási iroda 17, az igazgatóság pedig 69 javaslatával járult hozzá éves eredményeinkhez. Legjobb újítónk: Bakos Albert csoportvezető (Ménkes), Kurcsik József csoportvezető (gépüzem kisterenyei üzemrész), Kővári József esztergályos (Kisterenye), Dósa István lakatos (Szorospatak), Kiss Gábor csoportvezető (Th­ibes), Kánya Ferenc villanyszerelő (földtani iroda) és Kalcsó László laka­tos (fuvarozási iroda). Az újítómozgalom tovább szélesítése érdekében elkészí­tettük és újítóink rendelkezésére bocsátottuk a vállalat 1979. évi újítási feladattervét. Ez több mint 100 feladatot tar­talmaz a megoldásra váró legfontosabbak közül. Ezekért a javaslatokért a kitűzött különdíjak összege több mint 150 ezer forintot képvisel. Az újítómozgalomban elért kiemelkedő eredményekért elismerésünket fejezzük ki az újító kollektíváknak és az újí­tóknak egyaránt. Kérjük őket, hogy javaslataikkal ebben az évben is segítsék a vállalat célkitűzéseinek valóra váltását! O.L. A hidegben is helytállnak munkabrigádok versenye a szénosztályozón A vállalásoknak megfelelő­en teljesítették a szénszállítá­­si, osztályozási és értékesítési feladatukat a szénosztályozón dolgozó munkabrigádok tagjai. Hagyomány már, hogy min­den évben megszervezik­ a szakok munkaharmadok kö­zötti versenyt, amelynek célja, hogy az aknák által kitermelt szén szállítását, osztályozását nagymértékben elősegítse. A szakok közötti munkaverseny 1978-ban is folytatódott. A bá­nyásznap tiszteletére meghir­detett versenyszakaszban pedig fokozódott, mivel a fel­adatok tovább növekedtek — mondja Simon Zoltán a külüzem vezetője. — Kollektívánk a KMP megalakulásának 60. évfordu­lója tiszteletére indított ver­senyhez röpgyűlésen csatlako­zott. Kiemelkedő, jó ered­ményt ért el az elmúlt évben a Zoppé Sándor által vezetett szak és ezt nagymértékben segítette a Pusztai Gyula ál­tal vezetett „Komarov” Szoci­alista Brigád tmk-munkájá­­val. A fizikai dolgozók eredmé­nyes munkáját a műszaki ins­pekció megszervezésével, szer­vezett, irányító tevékenységgel segítettük elő. Felkészültünk a pólyási külfejtési szén fogadá­sára is — fejezte be a beszél­getést az egység vezetője. Zoppé Sándort, a legered­ményesebb szak vezetőjét éj­szakai munka után a külüzem pártirodáján találtam meg. Arról kérdeztem, hogyan sike­rült megfelelni, eleget tenni az 1978. évi feladatoknak és miben látja sikerük titkát? — Elért eredményünk kul­csát elsősorban a szakomhoz tartozó, mintegy 75 fizikai dolgozó jó hozzáállásában lá­tom, akik ünnepnapot, sza­badnapot nem kímélve, lelki­­ismeretesen kivették részüket a munkából. — Ami a szakok közötti versenyt illeti — véleményem szerint — jól bevált módszer. Nagy segítséget nyújt szá­munkra a havonta történő rendszeres értékelés és a kel­lő időben történő hibafeltárás, a kollektíva előtt — mondja és szerényen még hozzáteszi, csupán egy alkalommal tör­tént minőségi reklamáció, ami a palaválogatók szorgos mun­káját dicséri. Az 1979-es évvel kapcsolat­ban a szak vezetője optimista és bizakodó. ígéri, hogy a ma­gasabb követelményeknek is eleget tudnak tenni. Ehhez azonban továbbra is szüksé­ges a fizikai és műszaki dol­gozók eredményes munkája, szoros együttműködése. P. J. Sütő János ifjúsági brigádvezető és Susán Tibor villanysze­rein villámot, fuíróerén bekötését végzi. 1 Politikai vitakörök Elkészült a politikai vita­kör foglalkozásainak éves mérlege. A Nógrádi Szénbá­nyák területén 1978. évben folyamatosan 8 politikai vita­kör működött. 145 aktíva ka­pott rendszeres tájékoztatást, aktuális bel-­­ és külpolitikai kérdésekről. Az MSZMP KB agitációs-propaganda osztálya a múlt évben 10 vitaköranya­got bocsátott ki, a témák szá­ma 50-re tehető. témaválasztás mellett A gazdag több színes szemelvényt, grafikont, térképet, fényképillusztrációt és elméleti érvanyagot bocsá­tottak a pártszervek ren­delkezésére. Mindezek segítet­ték a vitavezetők felkészítését. A tapasztalatok igazolják, hogy a pártszervek többsége eredményesen használta fel a politikai agitáció rendszeré­ben a vitakörök foglalkozá­sait. Ahol meghonosodtak a politikai vitakörök, szinte igénnyé vált, hogy rendszeres eszmecsere alakuljon ki. A kányási, a tiribesi pártveze­tőségeknél értek el nagyon jó eredményeket. A pártalap­­szervezetek többsége alkalom­szerűen szervezte a foglalko­zásokat, főleg a népgazdaság helyzetéről, az ágazat gondjai­ról, esetleg egyes határozatok végrehajtásáról szerveztek fel­készítő foglalkozásokat. A vitakörök tevékenységét összességében úgy értékel­hetjük: eredményes volt, an­nak ellenére, hogy tovább kell erősíteni a tartalmi mun­kát. Arról van szó, hogy még alkalmasabbá kell tennünk a személyes, élő szóval végre felvilágosító munkánkat. A hoz, hogy a bányák munk helyein, a melléküzemekbe az irodáknál a tömegpolitik munka színvonala javulj, elengedhetetlenül szükség­es az azok aktivisták felkészítéséi kezdeményezésére, ak szerepet vállalnak a viták v­zetésében és tisztázásában. Mérlegelésünk alapján újt ismételni kell, s nem utoljá, hogy a politikai vita köre nem pótolják a politikai ok­tatás különböző formáit. Po­litikai vitakörfoglalkozások­ra — az agitátorok felkészíté­sére — ott is szükség val­ahol pártoktatás működik. E nem jelenti, hogy a KB pro­pagandaosztálya által kiadót érvanyagokat a tömegpolitika­ munka más területein ne használjuk fel. Pártbizottsá­gunk arra ösztönöz, hogy közel 80 példányszámban ren­­­delkezésünkre álló vitakör­anyagokat a pártmunkában komplex módon használjuk fel. . 1978-ban a vitatott témák sokrétűek voltak. Legnagyobb súllyal — több mint 50 száza­lékkal — gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoztak. Párt­közvéleményünk érdeklődése azt fejezi ki, hogy politikánk középpontjába a kérdések kerültek —, gazdasági ahol közismerten megnőttek a mi­nőségi követelmények. Ebből az fakad, hogy meggyőzőbb, érvelőbb, színesebb vitakör­foglalkozások kellenek a jö­vőben. Tizenkéte­­er tonna lobbiéi A NÓGRÁD, a Nógrádi Bá­nyász már hírt adott arról, hogy a szorospataki akna­üzem december 18-án teljesí­tette módosított tervét. Az elért eredmények mögött sokkal nagyobb emberi, fizikai és szelle­mi erőfeszítések húzódnak meg, mint amennyit puszta számok önmaguk­­­ban kifejezhetnek. A teljesség igénye nélkül vegyük sorra ezeket: az üzem kollektívája az élüzem cím birtokában jó hangulatban, aktív tenniakarással indult el a feszítettebb 1978-as felada­tok megvalósítása útján. Az éves munkát értékelő és az új feladatokat meghatározó párt­­alapszervezeti taggyűlések, fórumok a szocialista brigád­­tanácskozások hangulatából kitűnt, hogy az elért eredmé­nyek nem szültek elbizako­dottságot, hanem inkább ön­bizalmat adtak a magasabb igények­­ teljesítéséhez. A bri­gádok vállalásaiban, felaján­lásaiban érezhető volt az üzemi feladatok teljesítésének felelőssége. A nekirugaszkodást január közepén kedvezőtlen hatás érte. A 34-es frontfejtésen hirtelen keletkezett hatalmas főbenyo­­más a biztosító berendezések kétharmadát használhatatlan­ná tette. A veszteség mellett igen nagymértékben megnöveke­dett a balesetveszély. A Ka­­zinczi Gábor vezette szocia­lista brigád dicséretére legyen mondva, hogy­­ március végéig, míg a váltófront elkészült, nagy erőfeszítések árán igye­kezett mérsékelni az üzem termeléskiesését. Ésszerű elhározás folytán elhagyásra került az említett önjárós frontfejtés, amelyre az üzem eredeti tonnatervé­nek nagy hányada hárult vol­na. Az MSZT engedélyével a vállalat a tervezett 290 ezer tonnával szemben 200 ezer tonnára mérsékel­te az üzem éves tervét. Ezen a borús időszakon túl­haladva is jelentkeztek a ter­melést, vágathajtást érzéke­nyen érintő akadályok, mint például az egyes telepi front­­átharántolás, két front átsze­relése és így tovább. Az F— 6-os gépekkel hajtott vága­toknál kedvezőtlen geológiai körülmények alakultak ki. A vizes munkahelyeken napi­renden számolni kellett a gép- és szállítóberendezéseinek a meghibásodásával. Szeptember közepén a ket­tes telepi új front is bein­dult. Már egyértelművé vált a kibontakozás lehetősége. Megjavultak a 34-es front fej­tési viszonyai is, s ez a kiala­kult helyzet jól párosult dolgozók, vezetők tenniakará­­­­sával, amely a meg-megújuló vagonhiányok ellenére decem­ber 18-án a módosított éves tornaterv teljesítését eredmé­nyezte. Kiemelkedő feladatokat vál­lalt és produkált a 450 főt tömörítő 20 szocialista és­ ifjú­sági brigád. Közülük is ki­emelkedő munkát végzett a Koczka Sándor vezette szo­cialista kollektíva, akik de­cember 2-án már éves fel­ajánlásukat is teljesítették. Dicséret illeti Kazinczi Gá­bor szocialista brigádját is, akiknek a munkalendülete ko­moly nehézségek közepette sem tört meg. Elismerést ér­demelnek a vágathajtáson te­vékenykedő Fülöp Pál, Vincze Zoltán, Illés András által ve­zetett szocialista brigádok. A szállítóberendezések szerelésé­ben, javításában, karbantartá­sában kiemelkedő munkát végző Verebélyi Gyula vezet­te szocialista kollektívát is di­cséret illeti. Szakmaszeretetből és elhiva­tottságból jól vizsgázott a szorospataki aknaüzem­ kö­zössége. Elismerés illeti azo­kat, akik az év nagy részében szabadnapjaikat feláldozták, pihenésüket megrövidítették, sokszor duplázott energiával dolgoztak a vállalt kötele­zettségek teljesítésén. Az éves terv teljesítésével nem csökkent munkakedvük, hanem további 12 ezer 200 tonnával járultak hozzá a vál­lalati terv eredményes meg­valósításához, a szénigények magasabb szintű kielégítésé­hez. Most már azon munkál­kodnak, hogy az ez évi 290 ezer tonnás széntermelési fel­adatnak hogyan tudnának si­keresen megfelelni. A szorospataki dolgo­zók, irányítók nem csak a tonnaterv teljesítésében, hanem a politikai, társa­dalmi, közéleti kötelessé­gek ellátásában is meg­állták a helyüket. Az elért eredmények a fej­tésen, vágathajtáson, szállítás­nál, a kiszolgálásban és az irányításban tevékenykedők összehangolt, közös munkáját dicséri. Gratulálunk az ered­ményeikhez! F. S. Oktatási központ és a tervek A nagybátonyi oktatási köz­pont átadásával új rendszerű oktatási forma váltja fel hagyományos — zsúfolt, zajos a felolvasókban tartott — szak­mai képzést és továbbképzést. 1979-től kezdődően az éves képzési és továbbképzési ter­vekben szereplő tanfolyamok egy részét itt kívánjuk meg­tartani. Tiszta, kényelmes és tágas tantermek várják a hall­gatókat. A legkorszerűbb ok­tatástechnikai eszközök segít­ségével sajátíthatják el a legú­jabb ismereteket. Igénybe le­het venni az írásvetítőket, mozgófilmvetítőt, diafilmvetí­tőt, televíziót, rádiót és mag­netofont. Ezek az eszközök az ismeretek befogadását és el­mélyítését könnyítik, az ered­ményességet nagymértékben fokozzák. Az előadók tapasztalt szak­embereink, mérnökeink, egye­temet, főiskolát végzett fiata­lok — élve a­­ lehetőséggel, módszerében is megváltoztat­ják az oktatást. A tananyag szóbeli átadása mellett a szemléltetés külön­féle változataival teszik érde­kesebbé, színesebbé előadásai­kat. A tárgyi és személyi fel­tételek javulása egymagában nem elég az oktatás színvo­nalának emeléséhez. Ehhez a dolgozók jobb hozzáállása, megértése és aktivitása szük­séges. A tanfolyamokat munkakez­dés előtt — a délutánosok­­nak és éjszakásoknak — tart­juk, valamint munka után nappalosoknak. Áldozatot kell, a vállalni mindazoknak, aki az újért, a többért iskolapadba ülnek. Hiszen az oktatás, a képzés nem öncélú. A növek­vő ismeretekkel arányosan ha­tékony és gazdaságos lesz a termelés, s több pénz a borí­tékban. Egyre kevesebb azok­nak a szám­a, akik a tanulást szükséges rossznak tartják. Ők is rá fognak jönni, hogy az évekkel ezelőtt szerzett tu­dás­­­ a technika rohamos fejlődése mellett — ma már kevés. Tudom, hogy a kezdeménye­zésnek (mint minden újnak) a segítők mellett lesznek el­lenzői is. Ám az embereknek örök tulajdonságuk, hogy megismerjék az újat, az is­meretlent és többre vigyék, mint elődeik. Remélem, hogy akik a padból felkelnek egy­­egy tanfolyam után, gazdag ismerettel térnek vissza min­dennapi feladataikhoz és sa­ját munkájukat is megkön­­­nyítve hasznosítják újonnan szerzett tudásukat. Sz. L ]

Next