Nógrádi Bányász, 1979 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1979-01-01 / 1. szám
/ MUNKARENDÜNK Törvényes munkanap 279 A vállalat munkarendjét válalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben határozta meg az ide vonatkozó rendelkezések alapján. Ez az 1979-es évre a következő: törvényes munkanap 279. Pihenőnap 52, szabadnap 26, a fizetett napok száma pedig nyolc. Reggel, hat órákkor kezdik a munkájukat a fúróüzem, a fuvarozási iroda dolgozói, telephelyeiken. (Munkagépkezelők, tehergépkocsi-vezetők, műhelyek és szervizek dolgozói). Ugyancsak ez az időpontja a munkakezdésnek a kisterenyei telephelyen is. Hat óra 15 perckor kezd a nagybátonyi gépüzem valamennyi termelőegysége, a kisterenyei építési üzem kihelyezett részlegei, továbbá a központi anyagraktár és a hozzá tartozó daraboló üzemrész. Háromnegyed hétkor kezdődik a műszak a vállalat igazgatóságán. Hasonló a kezdés a földtani iroda irányító részlegénél, a laboratóriumban és a sokszorosító üzemrészben, fuvarozási iroda központjában a és a személygépkocsi-vezetőknél. Az aknaüzemek nem fizikai állományú dolgozói szintén ekkor kezdik a munkanapot. Reggel hétórás a munkakezdés Hányáson, Tirikesen, Ménkesen, Szorospatakon, szénosztályozón, a kiadóban és a a kötélpályán. Az építők uátranováki részlege, a bányamentő állomás ugyancsak hét órakor kezd. Az üdülők (bükkszék, Keszthely) dolgozóival együtt. Január 13-tól kezdve minden második szombat szabadnap a gépüzem valamennyi egységénél, az építési üzem részlegeinél, a fatelepen, a központi anyagraktárban, a darabolóban, továbbá a fuvarozászeknél, műhelyeiben, a szervia tehergépkocsi-vezetőknél és a munkagépkezelőknél. A szezonális munkarend szerint dolgozó üzemek és irodák az első negyedévben nem tartanak szabad szombatot. A második negyedévben 10 szabad szombat, a harmadikban 12, a negyedikben pedig 4. lesz a munkarend szerint. Ide tartoznak: Kányás, Ménkes, Thibes, Szorospatak, az igazgatóság, a kötélpálya, az osztályzó, szénkiadó, a laboratórium, a tervezőiroda, és fuvarozási iroda központjában a dolgozók és a üzemekhez irányított gépkocsivezetők. Az alapmunkarend (kéthetenkénti) szabad szombatok időpontjai: január 13—27, február 10—24, március 10, április 21—29, május 5—19, június 2—16—30, augusztus 11—25, július 14—28, szeptember 1—22, október 6—20, november 3—17, december 1—15—23 —30. A szezonális munkarend szerint: április 14—21—29, május 5—12—19, június 2—16 —23—30, július 7—14—21—28, augusztus 4—11—18—25, szeptember 1—8—22—29, október G0, november 17, december 23—30. Az ettől eltérő munkarendben dolgozók (építési üzem, fúróüzem kihelyezett részlegei) munkaidejét, kezdési és befejezési időpontját, a szombati rövidebb műszakok, az üzemi tmk-csoportok, az üdülők dolgozóinak szabad szombatjainak meghatározását, a bányaüzemeknél a be- és kiszállás rendjét a munkarend egyéb rendelkezései tartalmazzák. J. Gy. A legfontosabb feladatait Értékelték az újítómozgalom vállalati eredményeit Vállalatunk újítómozgalma 1078-ban a várakozásnak megfelelően alakult. Az időben összeállított újítási feladatterv a szocialista brigádok és a többszörös újítók lelkes tevékenysége a kiírt feladatok megoldására számos jó javaslatot eredményezett. A harminc javaslat a feladattervből az eddigi legjobb arányt jelentette az elmúlt évekhez viszonyítva. A kiírásokon túl számos megoldás érkezett, amelyeknek túlnyomó része szinkronban van a vállalat műszaki fejlesztési célkitűzéseivel. A beérkezett javaslatok száma 545 volt s ezek közül 402 hasznosításra alkalmasnak minősült. A benyújtott javaslatok közül 30 volt kalkulálható. Várható gazdasági eredményük meghaladja a 9 millió forintot. Az újítók részére 510 ezer forint újítási díj került kifizetésre. Munkavédelmi jellegű 44 darab újítás volt. Szerzői az újítási díjon felül külön jutalomban részesültek. Az elmúlt évben 25 dolgozó vált újítóvá és mint „első újító” különdíjban részesült. A javaslatok szerzőinek száma mintegy 30 százalékkal növekedett és meghaladja a 750-et. Az újítómozgalomban résztvevők több mint 70 százaléka szocialista brigádtag. A fiatalok közül 145 újítót tartunk nyilván. Női újítónk 4 volt, ők adtak be hasznosítható javaslatot. üzemeink közül jó eredményt ért el a nagybátonyi gépüzem: 158 javaslatot és 1,5 millió forint gazdasági eredményt, a kisterenyei építési üzem 65 javaslatot és 2,4 millió forint, a ménkesi aknaüzem 05 javaslatot és 1,7 millió forint. Hányáson 41 javaslatot és 500 ezer forint eredményt értek el. Szorospatakon 60, TiribeSen pedig 32 javaslat született. A földtani iroda 28, a fuvarozási iroda 17, az igazgatóság pedig 69 javaslatával járult hozzá éves eredményeinkhez. Legjobb újítónk: Bakos Albert csoportvezető (Ménkes), Kurcsik József csoportvezető (gépüzem kisterenyei üzemrész), Kővári József esztergályos (Kisterenye), Dósa István lakatos (Szorospatak), Kiss Gábor csoportvezető (Thibes), Kánya Ferenc villanyszerelő (földtani iroda) és Kalcsó László lakatos (fuvarozási iroda). Az újítómozgalom tovább szélesítése érdekében elkészítettük és újítóink rendelkezésére bocsátottuk a vállalat 1979. évi újítási feladattervét. Ez több mint 100 feladatot tartalmaz a megoldásra váró legfontosabbak közül. Ezekért a javaslatokért a kitűzött különdíjak összege több mint 150 ezer forintot képvisel. Az újítómozgalomban elért kiemelkedő eredményekért elismerésünket fejezzük ki az újító kollektíváknak és az újítóknak egyaránt. Kérjük őket, hogy javaslataikkal ebben az évben is segítsék a vállalat célkitűzéseinek valóra váltását! O.L. A hidegben is helytállnak munkabrigádok versenye a szénosztályozón A vállalásoknak megfelelően teljesítették a szénszállítási, osztályozási és értékesítési feladatukat a szénosztályozón dolgozó munkabrigádok tagjai. Hagyomány már, hogy minden évben megszervezik a szakok munkaharmadok közötti versenyt, amelynek célja, hogy az aknák által kitermelt szén szállítását, osztályozását nagymértékben elősegítse. A szakok közötti munkaverseny 1978-ban is folytatódott. A bányásznap tiszteletére meghirdetett versenyszakaszban pedig fokozódott, mivel a feladatok tovább növekedtek — mondja Simon Zoltán a külüzem vezetője. — Kollektívánk a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére indított versenyhez röpgyűlésen csatlakozott. Kiemelkedő, jó eredményt ért el az elmúlt évben a Zoppé Sándor által vezetett szak és ezt nagymértékben segítette a Pusztai Gyula által vezetett „Komarov” Szocialista Brigád tmk-munkájával. A fizikai dolgozók eredményes munkáját a műszaki inspekció megszervezésével, szervezett, irányító tevékenységgel segítettük elő. Felkészültünk a pólyási külfejtési szén fogadására is — fejezte be a beszélgetést az egység vezetője. Zoppé Sándort, a legeredményesebb szak vezetőjét éjszakai munka után a külüzem pártirodáján találtam meg. Arról kérdeztem, hogyan sikerült megfelelni, eleget tenni az 1978. évi feladatoknak és miben látja sikerük titkát? — Elért eredményünk kulcsát elsősorban a szakomhoz tartozó, mintegy 75 fizikai dolgozó jó hozzáállásában látom, akik ünnepnapot, szabadnapot nem kímélve, lelkiismeretesen kivették részüket a munkából. — Ami a szakok közötti versenyt illeti — véleményem szerint — jól bevált módszer. Nagy segítséget nyújt számunkra a havonta történő rendszeres értékelés és a kellő időben történő hibafeltárás, a kollektíva előtt — mondja és szerényen még hozzáteszi, csupán egy alkalommal történt minőségi reklamáció, ami a palaválogatók szorgos munkáját dicséri. Az 1979-es évvel kapcsolatban a szak vezetője optimista és bizakodó. ígéri, hogy a magasabb követelményeknek is eleget tudnak tenni. Ehhez azonban továbbra is szükséges a fizikai és műszaki dolgozók eredményes munkája, szoros együttműködése. P. J. Sütő János ifjúsági brigádvezető és Susán Tibor villanyszerein villámot, fuíróerén bekötését végzi. 1 Politikai vitakörök Elkészült a politikai vitakör foglalkozásainak éves mérlege. A Nógrádi Szénbányák területén 1978. évben folyamatosan 8 politikai vitakör működött. 145 aktíva kapott rendszeres tájékoztatást, aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről. Az MSZMP KB agitációs-propaganda osztálya a múlt évben 10 vitaköranyagot bocsátott ki, a témák száma 50-re tehető. témaválasztás mellett A gazdag több színes szemelvényt, grafikont, térképet, fényképillusztrációt és elméleti érvanyagot bocsátottak a pártszervek rendelkezésére. Mindezek segítették a vitavezetők felkészítését. A tapasztalatok igazolják, hogy a pártszervek többsége eredményesen használta fel a politikai agitáció rendszerében a vitakörök foglalkozásait. Ahol meghonosodtak a politikai vitakörök, szinte igénnyé vált, hogy rendszeres eszmecsere alakuljon ki. A kányási, a tiribesi pártvezetőségeknél értek el nagyon jó eredményeket. A pártalapszervezetek többsége alkalomszerűen szervezte a foglalkozásokat, főleg a népgazdaság helyzetéről, az ágazat gondjairól, esetleg egyes határozatok végrehajtásáról szerveztek felkészítő foglalkozásokat. A vitakörök tevékenységét összességében úgy értékelhetjük: eredményes volt, annak ellenére, hogy tovább kell erősíteni a tartalmi munkát. Arról van szó, hogy még alkalmasabbá kell tennünk a személyes, élő szóval végre felvilágosító munkánkat. A hoz, hogy a bányák munk helyein, a melléküzemekbe az irodáknál a tömegpolitik munka színvonala javulj, elengedhetetlenül szükséges az azok aktivisták felkészítéséi kezdeményezésére, ak szerepet vállalnak a viták vzetésében és tisztázásában. Mérlegelésünk alapján újt ismételni kell, s nem utoljá, hogy a politikai vita köre nem pótolják a politikai oktatás különböző formáit. Politikai vitakörfoglalkozásokra — az agitátorok felkészítésére — ott is szükség valahol pártoktatás működik. E nem jelenti, hogy a KB propagandaosztálya által kiadót érvanyagokat a tömegpolitika munka más területein ne használjuk fel. Pártbizottságunk arra ösztönöz, hogy közel 80 példányszámban rendelkezésünkre álló vitaköranyagokat a pártmunkában komplex módon használjuk fel. . 1978-ban a vitatott témák sokrétűek voltak. Legnagyobb súllyal — több mint 50 százalékkal — gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoztak. Pártközvéleményünk érdeklődése azt fejezi ki, hogy politikánk középpontjába a kérdések kerültek —, gazdasági ahol közismerten megnőttek a minőségi követelmények. Ebből az fakad, hogy meggyőzőbb, érvelőbb, színesebb vitakörfoglalkozások kellenek a jövőben. Tizenkéteer tonna lobbiéi A NÓGRÁD, a Nógrádi Bányász már hírt adott arról, hogy a szorospataki aknaüzem december 18-án teljesítette módosított tervét. Az elért eredmények mögött sokkal nagyobb emberi, fizikai és szellemi erőfeszítések húzódnak meg, mint amennyit puszta számok önmagukban kifejezhetnek. A teljesség igénye nélkül vegyük sorra ezeket: az üzem kollektívája az élüzem cím birtokában jó hangulatban, aktív tenniakarással indult el a feszítettebb 1978-as feladatok megvalósítása útján. Az éves munkát értékelő és az új feladatokat meghatározó pártalapszervezeti taggyűlések, fórumok a szocialista brigádtanácskozások hangulatából kitűnt, hogy az elért eredmények nem szültek elbizakodottságot, hanem inkább önbizalmat adtak a magasabb igények teljesítéséhez. A brigádok vállalásaiban, felajánlásaiban érezhető volt az üzemi feladatok teljesítésének felelőssége. A nekirugaszkodást január közepén kedvezőtlen hatás érte. A 34-es frontfejtésen hirtelen keletkezett hatalmas főbenyomás a biztosító berendezések kétharmadát használhatatlanná tette. A veszteség mellett igen nagymértékben megnövekedett a balesetveszély. A Kazinczi Gábor vezette szocialista brigád dicséretére legyen mondva, hogy március végéig, míg a váltófront elkészült, nagy erőfeszítések árán igyekezett mérsékelni az üzem termeléskiesését. Ésszerű elhározás folytán elhagyásra került az említett önjárós frontfejtés, amelyre az üzem eredeti tonnatervének nagy hányada hárult volna. Az MSZT engedélyével a vállalat a tervezett 290 ezer tonnával szemben 200 ezer tonnára mérsékelte az üzem éves tervét. Ezen a borús időszakon túlhaladva is jelentkeztek a termelést, vágathajtást érzékenyen érintő akadályok, mint például az egyes telepi frontátharántolás, két front átszerelése és így tovább. Az F— 6-os gépekkel hajtott vágatoknál kedvezőtlen geológiai körülmények alakultak ki. A vizes munkahelyeken napirenden számolni kellett a gép- és szállítóberendezéseinek a meghibásodásával. Szeptember közepén a kettes telepi új front is beindult. Már egyértelművé vált a kibontakozás lehetősége. Megjavultak a 34-es front fejtési viszonyai is, s ez a kialakult helyzet jól párosult dolgozók, vezetők tenniakarásával, amely a meg-megújuló vagonhiányok ellenére december 18-án a módosított éves tornaterv teljesítését eredményezte. Kiemelkedő feladatokat vállalt és produkált a 450 főt tömörítő 20 szocialista és ifjúsági brigád. Közülük is kiemelkedő munkát végzett a Koczka Sándor vezette szocialista kollektíva, akik december 2-án már éves felajánlásukat is teljesítették. Dicséret illeti Kazinczi Gábor szocialista brigádját is, akiknek a munkalendülete komoly nehézségek közepette sem tört meg. Elismerést érdemelnek a vágathajtáson tevékenykedő Fülöp Pál, Vincze Zoltán, Illés András által vezetett szocialista brigádok. A szállítóberendezések szerelésében, javításában, karbantartásában kiemelkedő munkát végző Verebélyi Gyula vezette szocialista kollektívát is dicséret illeti. Szakmaszeretetből és elhivatottságból jól vizsgázott a szorospataki aknaüzem közössége. Elismerés illeti azokat, akik az év nagy részében szabadnapjaikat feláldozták, pihenésüket megrövidítették, sokszor duplázott energiával dolgoztak a vállalt kötelezettségek teljesítésén. Az éves terv teljesítésével nem csökkent munkakedvük, hanem további 12 ezer 200 tonnával járultak hozzá a vállalati terv eredményes megvalósításához, a szénigények magasabb szintű kielégítéséhez. Most már azon munkálkodnak, hogy az ez évi 290 ezer tonnás széntermelési feladatnak hogyan tudnának sikeresen megfelelni. A szorospataki dolgozók, irányítók nem csak a tonnaterv teljesítésében, hanem a politikai, társadalmi, közéleti kötelességek ellátásában is megállták a helyüket. Az elért eredmények a fejtésen, vágathajtáson, szállításnál, a kiszolgálásban és az irányításban tevékenykedők összehangolt, közös munkáját dicséri. Gratulálunk az eredményeikhez! F. S. Oktatási központ és a tervek A nagybátonyi oktatási központ átadásával új rendszerű oktatási forma váltja fel hagyományos — zsúfolt, zajos a felolvasókban tartott — szakmai képzést és továbbképzést. 1979-től kezdődően az éves képzési és továbbképzési tervekben szereplő tanfolyamok egy részét itt kívánjuk megtartani. Tiszta, kényelmes és tágas tantermek várják a hallgatókat. A legkorszerűbb oktatástechnikai eszközök segítségével sajátíthatják el a legújabb ismereteket. Igénybe lehet venni az írásvetítőket, mozgófilmvetítőt, diafilmvetítőt, televíziót, rádiót és magnetofont. Ezek az eszközök az ismeretek befogadását és elmélyítését könnyítik, az eredményességet nagymértékben fokozzák. Az előadók tapasztalt szakembereink, mérnökeink, egyetemet, főiskolát végzett fiatalok — élve a lehetőséggel, módszerében is megváltoztatják az oktatást. A tananyag szóbeli átadása mellett a szemléltetés különféle változataival teszik érdekesebbé, színesebbé előadásaikat. A tárgyi és személyi feltételek javulása egymagában nem elég az oktatás színvonalának emeléséhez. Ehhez a dolgozók jobb hozzáállása, megértése és aktivitása szükséges. A tanfolyamokat munkakezdés előtt — a délutánosoknak és éjszakásoknak — tartjuk, valamint munka után nappalosoknak. Áldozatot kell, a vállalni mindazoknak, aki az újért, a többért iskolapadba ülnek. Hiszen az oktatás, a képzés nem öncélú. A növekvő ismeretekkel arányosan hatékony és gazdaságos lesz a termelés, s több pénz a borítékban. Egyre kevesebb azoknak a száma, akik a tanulást szükséges rossznak tartják. Ők is rá fognak jönni, hogy az évekkel ezelőtt szerzett tudás a technika rohamos fejlődése mellett — ma már kevés. Tudom, hogy a kezdeményezésnek (mint minden újnak) a segítők mellett lesznek ellenzői is. Ám az embereknek örök tulajdonságuk, hogy megismerjék az újat, az ismeretlent és többre vigyék, mint elődeik. Remélem, hogy akik a padból felkelnek egyegy tanfolyam után, gazdag ismerettel térnek vissza mindennapi feladataikhoz és saját munkájukat is megkönnyítve hasznosítják újonnan szerzett tudásukat. Sz. L ]