Nógrádi Bányász, 1985 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1985-01-17 / 1. szám
Széntermelési gyorsmérleg Tervteljesítés — árnyoldalakkal Széntermelés szempontjából elég változatos évet zártunk. A végeredményt az év végi hajrá végül kedvezően alakította, s egymillió tonnás termelési tervünket 7768 tonnával teljesítettük túl, 100,7 százalékot érve el. Árbevételünk is meghaladta a tervezettet, közel 4 millió Ft -tal. Az éves vállalati mérleg még nem készült el, de az előzetes adatok alapján már bizonyos, ha nem is nagy mértékben, de túlszárnyaljuk a tervezett gazdasági eredményt. Az éves adatok mutatják, hogy vállalatunk kollektívája teljesítette az elvárást, eredményes évet zártunk. Az összképet, mint sajnos már sokszor a vágathajtás lemaradása erősen rontja, hiszen a tervezett 11 898 métertől 2140 méterrel elmaradtunk. A termelés időbeli változásait vizsgálva lassan már megszokottá vált a kép, hogy az első negyedév tervteljesítése után visszaesés következett be, majd az év vége jó eredményeivel törlesztettük adósságunkat. Remélhetőleg az idén sikerül egyenletesebbé tenni termelésünket, s a tavalyinál még jobb évet zárhatunk. Ha a részleteket vizsgáljuk, szembetűnik, hogy újból a külfejtési bányaüzem kiváló teljesítménye, a 90 334 tonnás túlteljesítés ellensúlyozta a mélyművelésű bányák termelési lemaradását. Tudnunk kell, hogy igen nagy nehézségekkel kellett az elmúlt évben megbirkózni. Erre utalnak a bányászaink által fegyelmezetten végrehajtott, az eredeti terveket korrigáló nagy jelentőségű vállalati döntések. Ezek közül elég a Tiribesaknáról bányásra való átirányításra, Csibaj-külfejtés korábbi beindítására, vagy a késtaknás szorospataki bányaüzem létrehozására utalni. A külfejtések kiemelkedő eredményeivel szemben mélyművelésű bányaüzemeink jelentős termelési lemaradással zárták az évet, ami mindenképpen kudarcnak minősül. Termelvényünk minősége Minden bányaüzemnél jobb volt a tervzettől, de jelentős, hogy mélyművelési szenünket 37 Ft-tal sikerült magasabb tonnánkénti áron értékesíteni. Itt kiemelkedik a kányási bányaüzem csaknem 93 Ft-tal magasabb egységára, bár ehhez jelentősen hozzájárul a tiribesi szén arányának átszervezés következtében előállt csökkenése. A külfejtési szén nagyobb aránya, valamint az a tény, hogy decemberben mintegy 40 000 tonna szenet szabadáras kategóriában kellett értékesítenünk, ennek ellenére azt eredményezte, hogy vállalatunk éves szinten 1,48 Ft-tal kapott kevesebbet egy tonna szénért a várttól. A mélyművelés jobb eredménye esetén ezt elkerülhettük volna. A negyedik negyedévben a külfejtési bányaüzem óriási, több mint 45 000 tonnás túlteljesítésén túl, jó jel, hogy az eddig gyengélkedő szorospataki bányaüzem is teljesítette tervét, míg Kányás aknaüzemi szintű 14 000 tonnás túlteljesítésével csak 6700 tonnával maradt el eredeti bányaüzemi szintű tervétől. Operatív tervüket jelentősen túlteljesítették, így eredményük mindenképpen kiváló. Helyszűke miatt nem kívánunk teljes statisztikai áttekintést adni, de a decemberi vállalati szintű 135,8 százalékos, a külfejtési bányaüzem 250 százalékos, a szorospataki bányaüzem 128,8 százalékos tervteljesítése már a sztahanovistákra emlékeztet. A külfejtési teljesítmény magyarázataként meg kell jegyezni, hogy nem a nagyon gyenge terv, hanem Csibaj korábbi indítása tette ezt lehetővé. A Vágathajtásban főként Ménkes-bányaüzemet dicsérhetjük éves tervük 2,5 százalékos túlteljesítéséért, bár igen jó Tiribesen az első negyedévi 102,4 százalék, valamint a IV. negyedévi 211,5 méter is. A számokat vizsgálva, feltűnik az a furcsaság, hogy a IV. negyedévben, főleg decemberben az éves tervteljesítési szinttől jobbak az eredmények annak ellenére, hogy a többlettermelés érdekében csak a legszükségesebb elővárásokat üzemeltettük. Nehéz eldönteni, hogy a sikeresebb hónapok jobb hangulata, vagy a kevesebb munkahely jobb munkaszervezése játszott-e ebben nagyobb szerepet. A teljesség igénye nélkül végigfutva az év érdekesebb eseményein, a következő jelenségekre kell felhívni a figyelmet. — A szorospataki bányaüzemben jól bevált HBT-tároribányáson nem hoztak fejtési teljesítménynövelést a Valent-támokkal szemben. — Ménkesen jelentős visszaesést jelentett a 13. sz. fejtésen levő andezittelér, valamint a 4. sz. fronton a telepesnél nagyobb vető művelése, majd kiiktatása. — Gyorsvágathajtásban egyedül Kányáson sikerült előrelépnünk — igaz, itt nagymértékben. — Szorospatakon valósággal vágathajtási csődről beszélhetünk, évi 56,6 százalékos teljesítményüktől sokkal többre képesek, amit az utóbbi hónapok javuló eredménye is igazol. A közeljövő kilátásait vizsgálva, a kezdeti eredmények javításához bizony, nagyon kemény munkára van szükség, hogy a népgazdaság igényét teljesítsük. Fejtési lehetőségeink, ha nehézségekkel is, de adottak, bár nagyon fontos, jobb szó híján kiegészítőnek nevezhető munkát kell elvégeznünk. Kányáson a 22. sz. front kiszerelése után a 23. sz. fejtés vágatot harántol, elő kell készülni a 34. sz. front szerelési munkáira. Ménkesen 90 méter homlokhosszú önjáró biztosítású fejtés szerelési munkái kezdődnek. Szorospatakon meg kell oldani a 46. és 47. sz. fejtés szétválasztását. Itt nagy gondot jelenthet a medve-aknai légáram megfordítása is. Ha előretekintünk, a legfontosabb hányáson a Hemscheidt és a Glinik típusú önjáró berendezések fogadására való előkészület, hiszen csak ezekkel képzelhető el olyan teljesítménynövelés, ami biztosíthatja II. féléves magas tervük teljesítését. Ha vállalatunk dolgozói összefognak, s a munkához való hozzáállás és a munkaszervezés az év végén tapasztaltakat eléri, feladataink megoldása egyáltalán nem elképzelhetetlen egyik bányaüzemünkben sem. Ponyi Attila Kiváló szinten a kányási Április 4. vágathajtó brigád Sikeresnek mondható az 1984-es esztendő a különböző vágathajtó rekordok megdöntése szempontjából. A kimagasló eredmények olvasóink számára már nem ismeretlenek, kányási brigád — Vályi Lázadó elővájó brigádja — szorgos, jól szervezett munkájához kapcsolódnak. A korábban, „Szakma-ágazat felváló” kitüntetésben részesült, Április 4. nevű kollektíva az elmúlt tizenkét hónapban ismét bizonyított. A vágathajtó havi medencecsúcs, melyet Bakos József, b. brigádja tartott 234 méterrel, a kányásiak 248 métert teljesítettek. — A „Döntsünk rekordot” írt napos időszakában a Paulák József brigádja által elért 183 métert két ízben is meghaladta a Vályi-brigád. — A nyáron elért 294,8 méteres rekord nem egészen fél évig tartotta magát. brigád saját csúcsát november végén — decemberben 885,5 méterre módosította. — A kányási vágathajtók a komplexbrigád negyedéves csúcsát is túlszárnyalták. 314 méterrel szemben múlt év IV. negyedében 474 méter vágatot hajtottak. — Az Április 4. brigád az éves medencerekordot is túlszárnyalta, a ménkesi Pothorniik József nevét viselő kollektíva korábbi 1173 méteres kimagasló eredményét, mivel 1984-ben összesen 1242 méter vágatot készítettek. A kányási négyes rekord a különböző munkaterületen dolgozók gyümölcsöző összefogásának köszönhető. A vájárok, csillések, iparosok és műszakiak egy konkrét cél elérése érdekében kifejtett munkája eredményesnek bizonyult. Ezúton fa gratulálunk a siker részeseinek! A vállalat versenybizottsága részéről felhívjuk mind a huszonöt vágatható brigádunk, az aknák vezetőinek figyelmét: munkájukat 1985-ben úgy szervezzék, hogy a szénelőkészítésben és a feltáró vágatok kihajlásában újabb nagyszerű rekordok szülessenek. Kívánjuk, hogy ezzel a teljesítményekben közelítsék meg az országos csúcsokat! Baranyi László vállalati versenytitkár & NÓGRÁDI BÁNYÁSZ 1 Oszvald László nyugállományban A hetedik gyermek A Forgách-telepi bányakolóniában, egy kilenctagú bányász családban született 1928-ban. Gyermekkorában sokat hallott a bányászéletről, hiszen édesapja — aki a Forgách-fejtős és a környékbeli bányákban vájárként dolgozott — gyakran mesélt a föld alatti munka szépségeiről, nehézségeiről. Kedvet kapva aztán ő is a bányászatban kezdte munkáját, amikor 1942-ben takaron Ci munkára vették fel a Zagyvai-rakodóra. Ám a háború sodra őt is elkapta. A csendőrök betoborozták, s 1944 decemberében a németek több társával együtt elhurcolták. Később szovjet esett, ahonnan 1948 fogságba májusában jött haza. Ekkor a bánya társpénztárban kapott munkalehetőséget. A társpénztár megszűnése után, megbízhatósága alapján Népjóléti Minisztérium vidéki a betegellátó csoportjához, majd a kiskereskedelmi ház került gondnoki, vállalatilletve ellenőri beosztásba. Többszöri próbálkozás után 1955-ben ismét sikerült visszakerülnie a bányához. Egyévi bányási kiruccanás után a Nógrádi Szénbányák igazgatóságára helyezték és megalakulásakor alapító tagja volt a ti felvételi irodának. vállala1962- ben helyezték át a zagyvai bányaüzemhez munkaügyi területre, s azóta folyamatosan végezte a sokrétű és igen nehéz feladatot, 1972-től mint munkaügyi csoportvezető. Néhány gondolatiban hogyan összegezné életútját, tapasztalatait ? — Hetedik gyermekként születtem, s bizony a nagy családban nem volt könnyű a gyermekikor. Ez a későbbi évekre is rányomta bélyegét, mert bárhogyan szerettem volna, az anyagi lehetőségek miatt felsőbb iskolába nem mehettem. Munkám során azonban mindig arra törekedtem, hogy a rendeleteket betartva, a dolgozók érdekeit figyelembe véve végezzem feladatomat. A kollektív szellem erősítését mindig szem előtt láttam, s amire nagyon túlvigyáztam, hogy a tartalom mellett a határidőiket pontosan betartsam. Pályafutásom során voltamk pozitív és negatív tapasztalataim egyaránt. Egyébként úgy ítélem meg, a kányási bányaüzemnél megbecsülik azokat a munkásokat, akik elvégzik a rájuk bízott feladatokat. Ezt a magam vonatkozásában is így gondolom, mert a felsőbb vezetés több kitüntetéssel ismerte el gazdasági és társadalmi munkámat. Méltó helyre kerültek ezek az elismerések, mert olyan ember kapta, aki társadalmi rendszerünk szilárd tagjaként mindig ott állt a sorban, amikor tenni kellett a közösségért. A fogságból történő hazatérése után azonnal belépett a pártba, s a bánya koioniában DISZ-titkárrá választották. Négy évig volt szib-titkár, tíz hónapon át járta a Karancs völgyét, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről volt szó. Szilárd politikai tanúsítja a népi hovatartozását ellenőrzési bizottságnál eltöltött két évtized, s a munkásőrségnél leszolgált tizenhét év. Propagandistaként pedig több mint harminc éven keresztül oktatta a fiataloat és dolgozótársait a szocialista eszmék elsajátítására. — Tervei? — Szeretnék bekapcsolódni valamelyik területi pártalapszervezet munkájába. Ennyi ledolgozott év után nem lehet egyszerűen abbahagyni. Amennyiben igényük szakmai területen is szívesen segítek. A család körében is lesz elfoglaltság, több idő jut a családra, az unokákra. Oszvald László személyében olyan vezető vált ki a Nógrádi Szénbányák aktív állományából, aki a kissé megromlott egészségi állapota miatt a nyugdíjkorhatár előtt három évvel vonult nyugállományba. Aki munkája során tárgyilagos kiállásról, a dolgozókkal való törődésről tett tanúbizonyságot, és áldozatkészségével sokat tett a közösség érdekében. S. Gy. | Fogad az új orvosi rendelő Amint arról már korábban is hírt adtunk az elmúlt év október elsején Salgótarjánban megnyílt az új központi orvosi rendelő. Ma mér örömmel tájékoztatjuk dolgozóinkat, hogy 1985. január 1-től egy üzemorvossal, egy üzemi főorvossal, teljes kapacitással végzik Salgótarján, Vizslás, Etes, Karancsalja és Karancslapujtő községekben lakó dolgozóink járó betegei ellátását. Dolgozóink táppénzbevételét dr. Bodor József, üzemorvos, míg a táppénzes felülvizsgálatot dr. Zelnine József csoportvezető üzemi főorvos látja el. Rendelést minden munkanapon 9— 11 óráig, valamint délután 14—16 óráiig tartanak. A belgyógyászati rendelés mellett vállalatunk összes dolgozói fogászati szakrendelése is biztosított a salgótarjáni 2. sz. és a 7. sz. körzeti, valamint a városkörnyéki ellátás mellett. A fogászati szakrendelés váltással, 7 órától 13 óráig és 13—19 óráig tart. Kérjük dolgozóinkat, hogy egészségük ápolása, óvása érdekében vállalatiket vegyék igénybe! rendelőnA központi rendelő címe: Salgótarján, Bartók B. u. 15. (A piac mögött, a fuvarozási iroda épületében.) K. B. Nyugdíjasaink Az elmúlt év IV. negyedévében vállalatunk területéről az alábbi dolgozók vonultak nyugállományba: Kányás-bányaüzem: Garamszegi Ferenc aknász, Ravasz Sándor vájár, Kelemen Balázs vájár, Edőcs Imre telefonkezelő, Gordos Gyula vájár, Vass Gyula f. a. vikl.szer., Laczka István vájár, Figura József vájár, Bozókazári Ferenc ksz. segédmunkás, Kukely László rakk. vájár, Pribisán János ksz sm., Bíró g. János ruharakt. vez. Gajdár Vencel vájár, Kiss István I. f. a. vill.sz., Kiss Sándor III. fa. gépkez. vájár, Vanó Adolf robb. rakt. kéz., Porkoláb János aknász, Gácsi Albert fa. száll., Fekécs Balázs vájár, Dudás István aknagépész, Lőrincz András vájár, Palchuber Ferencné ruhakiadó, Tóth Sándor h portai* rokky** Ceammer Ernő vájár, Horváth Imre k. fa. száll., Palicza Pál vájár, Csuka János vájár, Erki János vájár, Kelemen István vájár, Bonivárt János vájár. Ménkesi bányaüzem: Kárpáti Ferenc fa. főfúrómester, Fekete István p. vájár, Simon János vájár, Márta Istvánná külsz. • takarító, Bakos István sat. vájár, Bakos B. Bertalan vájár, Szecsődi Imre vájár, Oravecz György vájár, Zsélyi Géza vájár, Jakubovics Lajosné portás, Baracz Vilmos vájár, Kakaó József Czene József II. fa. vill. vájár, szer., Kocsa József fa. szállító, Czene István ujf. II. rokk. vájár, Bakos József ag. vájár, Tóth Sándor szub. rokk. vájár. Szorospataki bányaüzem, Hemperger László vájár, Seiben Pál vájár, Kupi József vájár. Berki Károly vájár, Csatári György r. vajar, Svqm BáMhor fa. tov* .rer.. Herczeg Ferenc vájár, Tart Miklós fa. szállító. Külfejtési bányaüzem: Kovaliszkó Sándor portás, r. vájár, Hupka Ferenc fúrómunkás. Nagybátonyi gépüzem: Palchuber Béla esztergályos, Kovács Józsefné raktárvezető, Bulla Zoltán telefonszerelő, Vanó Károly segédmunkás, Pintér Andrásné pénztáros, Balogh József portás, Oláh Béla fillér segédm., Galbács István segédmunkás. Kisterenyei vállalkozási üzem: Adorján Henrik üzemigazgató, Csonka Kálmán segédmunkás, Berkes József Surányi János rönktéri munkás, lakatos, Berkes István lakatos, Longeuer József lakatos. Vállalati igazgatóság: Cserép Jánosné konyhalány. Nyugdíjba menő dolgozóinknak boldog nyugdíjaséveket kívánunk! *. Olt Tanácskozott a személyzeti apparátus Új elemeket kell alkalmazni A közelmúltban tanácskozásra ült össze a vállalati személyzeti apparátus, amelyen a káder-és személyzeti munka időszerű kérdései, és vállalatunkat érintő egyéb kérdések kerültek napirendre. Elsőként Gordos Nándor, a személyzeti osztály vezetője ismertette a gazdasági szabályozórendszer Tájékoztatást adott a lényegét a szénbányászat helyzetéről, valamint a vállalat éves termelési és gazdálkodási tevékenységéről. Felhívta a figyelmet a káder- és személyzeti munka új elemeinek alkalmazására és a vezetőikkel szembeni magasabb elvárások érvényesítésére. Kiemelten foglalkozott káderutánpótlási tervek elkészítésének, biztosításának s az utánpótlás kérdéseivel. Kihangsúlyozta, hogy a személyzeti apparátus feladatkörébe tartozik a fizikai és nem fizikai pályakezdő fiatalokkal való rendszeres foglalkozás. Végül megköszönte a személyzeti munkát végzők éves tevékenységét. Ezután Filkor Balázs személyzeti csoportvezető és Csincsik Sándor szakoktatási csop.-vezető adott tájékoztatást a káder- és személyzeti munkával, illetve az oktatással kapcsolatos konkrét feladatokról. Kiemelt feladatként jelentkezik a káderutánpótlási tervek felülvizsgálata, a középtávú tervek elkészítése, különös figyelmet fordítva a bányamérnök-, és bányaipari technikus képzésre. Módosító rendelkezés jelent meg és bővült a lehetőség a kitüntetések vonatkozásában. Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt fokozata adományozható azoknak a föld alatti dolgozóknak, akik legalább 30 évet, és azoknak a külszíni dolgozóknak, akik legalább a 35 évet töltöttek folyamatosan bányászatban munkaviszonyban. A gyémánt fokozat ötévenként megismételhető. Bányamentő Szolgálati Érdemérem adományozható a bányámen ló-, és kitöréselháerító szervezet dolgozóinak; bronz fokozat 10 évi, ezüst fokozat 15 évi, arany fokozat 20 évi bányamentő szolgálatért. Fontos témaként kerültek szóba a minősítésekkel kapcsolatos teendők. További fejlődést várunk a minősítések tartalmát és történő elkészítését határidőre illetően. A minősítéseknél elsődleges szempont, hogy adjanak megfelelő iránymutatást a minősített számára, segítse elő politikai, szakmai és vezetőkészségbeli fejlődésüket. Az oktatással összefüggő kérdésekben lényeges tényező a tanfolyamok szervezettsége. Az elkövetkező időszakban még nagyobb figyelmet kell fordítani a tanfolyamokra. munkavédelmi Szükséges, hogy az előadók magasabb szinten, sajátíttassák el a tematikában szereplő anyagot, szigorúbban ellenőrizve a tanfolyami látogatottságot. Néhány vonatkozásban szervezettebbé kell tenni a vizsgák lefolyását, megkövetelni a megfelelő szintet hallgatókkal szemben, ötvendetes tény viszont a 8 általános iskolát végzettek számának emelkedése. A hozzászólásokban több fontos kérdés fogalmazódott meg. Az üzemek személyzeti vezetői számot adtak az üzemük területén felmerült problémákról, feladatokról. Egyetértettek abban, hogy kiemelten, kell foglalkozni a pályakezdő fiatalok beilleszkedésével, valamint a vájár-szakmunkásképzéssel. Egységes az a vélemény, hogy a termelésirányítók egyrésze a kiemelt bérezés ellenére sem adja vissza a tőlük elvárt eredményes munkavégzést. A tanácskozáson közös álláspont alakult ki a káder- és személyzeti munkával kapcsolatos 1985. évi feladatokról, megállapítva, hogy az elkövetkezendő időszakban is komoly teendők várnak a személyzeti apparátusban dolgozókra. ».Gy.