Nógrádi Bányász, 1985 (12. évfolyam, 1-23. szám)

1985-01-17 / 1. szám

Széntermelési gyorsmérleg Tervteljesítés — árnyoldalakkal Széntermelés szempontjá­ból elég változatos évet zár­tunk. A végeredményt az év végi hajrá végül kedvezően alakította, s egymillió ton­nás termelési tervünket 7768 tonnával teljesítettük túl, 100,7 százalékot érve el. Árbevételünk is meghaladta a­ tervezettet, közel 4 millió Ft -tal. Az éves vállalati mérleg még nem készült e­l, de az előzetes adatok alapján már bizonyos, ha nem is nagy mértékben, de túlszárnyaljuk a tervezett gazdasági ered­ményt. Az éves adatok mutatják, hogy vállalatunk kollektívája teljesítette az elvárást, ered­ményes évet zártunk. Az összképet, mint sajnos már sokszor a vágathaj­tás lemaradása erősen rontja, hiszen a tervezett 11 898 mé­tertől 2140 méterrel elmarad­tunk. A termelés időbeli változá­sait vizsgálva lassan már megszokottá vált a kép, hogy az első negyedév tervteljesí­­tése u­tán visszaesés követke­zett be, majd az év vége jó eredményeivel törlesztettük adósságunkat. Remélhetőleg az idén sikerül egyenletesebbé tenni termelésünket, s a tava­lyinál még jobb évet zárha­tunk. Ha a részleteket vizsgál­juk, szembetűnik, hogy újból a külfejtési bányaüzem kivá­ló­­ teljesítménye, a 90 334 tonnás túlteljesítés ellensú­lyozta a mélyművelésű bá­nyák termelési lemaradását. Tudnunk kell, hogy igen nagy nehézségekkel kellett az el­múlt évben megbirkózni. Er­re utalnak a bányászaink által fegyelmezetten végre­hajtott, az eredeti terveket korrigáló nagy jelentőségű vál­lalati döntések. Ezek közül elég a Tiribes­­aknáról bányásra való át­irányításra, Csibaj-külfejtés korábbi beindítására, vagy a késtaknás szorospataki bá­nyaüzem létrehozására utal­ni. A külfejtések kiemelkedő eredményeivel szemben mély­­művelésű bányaüzemeink je­lentős termelési lemaradással zárták az évet, ami minden­képpen kudarcnak minősül. Termelvényü­nk minősége Minden bányaüzemnél jobb volt a tervzettől, de jelentős, hogy mélyművelési szenünket 37 Ft-tal sikerült magasabb tonnánkénti áron értékesíte­ni. Itt kiemelkedik a kányá­­si bányaüzem csaknem 93 Ft-tal magasabb egységára, bár ehhez jelentősen hozzá­járul a tiribesi szén arányá­nak átszervezés következté­ben előállt csökkenése. A külfejtési szén nagyobb aránya, valamint az a tény, hogy decemberben mintegy 40 000 tonna szenet szabad­áras kategóriában­ kellett ér­tékesítenünk, ennek ellenére azt eredményezte, hogy vál­lalatunk éves szinten 1,48 Ft-tal kapott kevesebbet egy tonna szénért a várttól. A mélyművelés jobb eredménye esetén ezt elkerülhettük vol­na. A negyedik negyedévben a külfejtési bányaüzem óriási, több mint 45 000 tonnás túltel­­jesítésén túl, jó jel, hogy az eddig gyengélkedő szorospa­taki bányaüzem is teljesítet­te tervét, míg Kányás akna­üzemi szintű 14 000 tonnás túlteljesítésével csak 6700 ton­nával maradt el eredeti bá­nyaüzemi szintű tervétől. Ope­ratív tervüket jelentősen túl­teljesítették, így eredményük mindenképpen kiváló. Helyszűke miatt nem kívá­nunk teljes statisztikai átte­kintést adni, de a decemberi vállalati szintű 135,8 százalé­kos, a külfejtési bányaüzem 250 százalékos, a szorospataki bányaüzem 128,8 százalékos tervteljesítése már a sztaha­novistákra emlékeztet. A külfejtési teljesítmény magyarázataként meg kell jegyezni, hogy nem a nagyon gyenge terv, hanem Csibaj korábbi indítása tette ezt le­hetővé. A Vágathajtásban főként Mén­­kes-bányaüzemet dicsérhet­jük éves tervük 2,5 százalé­kos túlteljesítéséért, bár igen jó Tiribesen az első negyed­évi 102,4 százalék, valamint a IV. negyedévi 211,5 méter is. A számokat vizsgálva, fel­tűnik az a furcsaság, hogy a IV. negyedévben, főleg de­cemberben az éves tervtel­jesítési szinttől jobbak az eredmények annak ellenére, hogy a többlettermelés érde­kében csak a legszükségesebb elővárásokat üzemeltettük. Ne­héz eldönteni, hogy a sikere­sebb hónapok jobb hangula­ta, vagy a kevesebb munka­hely jobb munkaszervezése játszott-e ebben nagyobb sze­repet. A teljesség igénye nélkül végigfutva az év érdekesebb eseményein, a következő je­lenségekre kell felhívni a fi­gyelmet. — A szorospataki bánya­üzemben jól bevált HBT-tá­­rori­bányáson nem hoztak fejtési teljesítménynövelést a Valent-támokkal szemben. — Ménkesen jelentős vis­­­szaesést jelentett a 13. sz. fejtésen levő andezittelér, va­lamint a 4. sz. fronton a tele­pesnél nagyobb vető művelé­se, majd kiiktatása. — Gyorsvágathajtásban egyedül Kányáson sikerült előrelépnünk — igaz, itt nagy­mértékben. — Szorospatakon valóság­gal vágathajtási csődről be­szélhetünk, évi 56,6 százalékos teljesítményüktől sokkal több­re képesek, amit az utóbbi hónapok javuló eredménye is igazol. A közeljövő kilátásait vizs­gálva, a kezdeti eredmények javításához bizony, nagyon kemény munkára van szük­ség, hogy a népgazdaság igé­nyét teljesítsük. Fejtési lehetőségeink, ha nehézségekkel is, de adottak, bár nagyon fontos, jobb szó híján kiegészítőnek nevezhe­tő munkát kell elvégeznünk. Kányáson a 22. sz. front ki­szerelése után a 23. sz. fejtés vágatot harántol, elő kell ké­szülni a 34. sz. front szerelé­si munkáira. Ménkesen 90 méter hom­lokhosszú önjáró biztosítású fejtés szerelési munkái kez­dődnek. Szorospatakon meg kell ol­dani a 46. és 47. sz. fejtés szétválasztását. Itt nagy gon­dot jelenthet a medve-aknai légáram megfordítása is. Ha előretekintünk, a legfon­­tosabb hányáson a Hem­scheidt és a Glinik típusú ön­járó berendezések fogadására való előkészület, hiszen csak ezekkel képzelhető el olyan teljesítménynövelés, ami biz­tosíthatja II. féléves magas tervük teljesítését. Ha vállalatunk dolgozói ös­­­szefognak, s a munkához va­ló hozzáállás és a munka­­szervezés az év végén tapasz­taltakat eléri, feladataink megoldása egyáltalán nem el­képzelhetetlen egyik bánya­üzemünkben sem. Ponyi Attila Kiváló szinten a kányási Április 4. vágathajtó brigád Sikeresnek mondható az 1984-es esztendő a különböző vágathajtó rekordok megdön­tése szempontjából. A ki­magasló eredmények olvasóink számára már nem ismeretle­nek, kányási brigád — Vályi Lázadó elővájó brigádja — szorgos, jól szervezett mun­kájához kapcsolódnak. A korábban, „Szakma-ágazat felváló” kitüntetésben része­sült, Április 4. nevű kollek­tíva az elmúlt tizenkét hónap­ban ismét bizonyított.­­ A vágathajtó havi me­­dencecsúcs, melyet Bakos József, b. brigádja tartott 234 méterrel, a kányásiak 248 métert teljesítettek. — A „Döntsünk rekordot” írt napos időszakában a Pau­lák József brigádja által el­ért 183 métert két ízben is meghaladta a Vályi-brigád. — A nyáron elért 294,8 méteres rekord nem egészen fél évig tartotta magát. brigád saját csúcsát novem­­­ber végén — decemberben 885,5 méterre módosította. — A kányási vágathajtók­ a komplexbrigád negyedéves csúcsát is túlszárnyalták. 314 méterrel szemben múlt év IV. negyedében 474 méter vágatot hajtottak. — Az Április 4. brigád az éves medencerekordot is túl­szárnyalta, a ménkesi Pot­­horniik József nevét viselő kollektíva korábbi 1173 mé­teres kimagasló eredményét, mivel 1984-ben összesen 1242 méter vágatot készítettek. A kányási négyes rekord a különböző munkaterületen dolgozók gyümölcsöző össze­fogásának köszönhető. A vá­járok, csillések, iparosok és műszakiak egy konkrét cél elérése érdekében kifejtett munkája eredményesnek bi­zonyult. Ezúton fa gratulálunk a siker részeseinek! A vállalat versenybizottsá­ga részéről felhívjuk mind a huszonöt vágatható brigádunk, az aknák vezetőinek figyel­mét: munkájukat 1985-ben úgy szervezzék, hogy a szén­el­őkészítésben és a feltáró vágatok kihajlásában újabb nagyszerű rekordok szülesse­nek. Kívánjuk, hogy ezzel a tel­jesítményekben közelítsék meg az országos csúcsokat! Baranyi László vállalati versenytitkár & NÓGRÁDI BÁNYÁSZ 1 Oszvald László nyugállományban A hetedik gyermek A Forgách-telepi bányako­­lóniáb­an, egy kilenctagú bá­nyász családban született 1928-ban. Gyermekkorában sokat hallott a bányászélet­ről, hiszen édesapja — aki a Forgách-fejtős és a környék­beli bányákban vájárként dolgozott — gyakran mesélt a föld alatti munka szépségei­ről, nehézségeiről. Kedvet kapva aztán ő is a bányászatban kezdte munká­ját, amikor 1942-ben takaron­ Ci munkára vették fel a Zagy­vai-rakodóra. Ám a háború sodra őt is elkapta. A csend­őrök betoboroztá­k, s 1944 de­cemberében a németek több társával együtt elhurcolták. Később szovjet esett, ahonnan 1948 fogságba májusá­ban jött haza. Ekkor a bá­­nya társpénztárban kapott munkalehetőséget. A társ­­pénztár megszűnése után, megbízhatósága alapján Népjóléti Minisztérium vidéki a betegellátó csoportjához, majd a kiskereskedelmi ház került gondnoki, vállalat­illetve ellenőri beosztásba. Többszö­ri próbálkozás után 1955-ben ismét sikerült visszakerülnie a bányához. Egyévi bányási kiruccanás után a Nógrádi Szénbányák igazgatóságára helyezték és megalakulásakor alapító tagja volt a ti felvételi irodának. vállala­1962- ben helyezték át a zagyvai bányaüzemhez munkaügyi te­rületre, s azóta folyamatosan végezte a sokrétű és igen ne­héz feladatot, 1972-től mint munkaügyi csoportvezető. Néhány gondolatiban hogyan összegezné életútját, tapaszta­latait ? — Hetedik gyermekként születtem, s bizony a nagy családban nem volt könnyű a gyermekikor. Ez a későbbi évekre is rányomta bélyegét, mert bárhogyan szerettem volna, az anyagi lehetőségek miatt felsőbb iskolába nem mehettem. Munkám során azonban mindig arra töre­kedtem, hogy a rendeleteket betartva, a dolgozók érdekeit figyelembe véve végezzem feladatomat. A kollektív szellem erősíté­sét mindig szem előtt láttam, s amire nagyon túl­vi­gyáztam, hogy a tartalom mellett a határidőiket ponto­san betartsam. Pályafutásom során voltamk pozitív és nega­tív tapasztalataim egyaránt. Egyébként úgy ítélem meg, a kányási bányaüzemnél meg­becsülik azokat a munkáso­kat, akik elvégzik a rájuk bí­zott feladatokat. Ezt a magam vonatkozásában is így gon­dolom, mert a felsőbb vezetés több kitüntetéssel ismerte el gazdasági és társadalmi mun­kámat. Méltó helyre kerültek ezek az elismerések, mert olyan ember kapta, aki társadalmi rendszerünk szilárd tagjaként mindig ott állt a sorban, ami­kor tenni kellett a közössé­gért. A fogságból történő ha­zatérése után azonnal belé­pett a pártba, s a bánya koi­o­­niában DISZ-titkárrá válasz­tották. Négy évig volt szib-tit­kár, tíz hónapon át járta a Karan­cs völgyét, amikor a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséről volt szó. Szi­lárd politikai tanúsítja a népi hovatartozását ellenőrzési bizottságnál eltöltött két évti­zed, s a munkásőrségnél leszol­gált tizenhét év. Propagandista­ként pedig több mint harminc éven keresztül oktatta a fiatalo­­at és dolgozótársait a szocia­lista eszmék elsajátítására. — Tervei? — Szeret­nék bekapcsol­ód­n­i valamelyik területi pártalap­­szervezet munkájába. Ennyi ledolgozott év után nem le­het egyszerűen abbahagyni. Amennyiben igényük szakmai területen is szívesen segítek. A család körében is lesz el­foglaltság, több idő jut a csa­ládra, az unokákra. Oszvald László személyében olyan vezető vált ki a Nógrá­di Szénbányák aktív állomá­nyából, aki a kissé megrom­lott egészségi állapota miatt a nyugdíjkorhatár előtt há­rom évvel vonult nyugállo­mányba. Aki munkája során tárgyilagos kiállásról, a dol­gozókkal való törődésről tett tanúbizonyságot, és áldozat­­készségével sokat tett a kö­zösség érdekében. S. Gy. | Fogad az új orvosi rendelő Amint arról már korábban is hírt adtunk az elmúlt év október elsején Salgótarjánban megnyílt az új központi or­vosi rendelő. Ma mér öröm­mel tájékoztatjuk dolgozóin­kat, hogy 1985. január 1-től egy üzemorvossal, egy üzemi főorvossal, teljes kapacitással végzik Salgótarján, Vizslás, Etes, Karancsalja és­ Karancs­­lapujtő községekben lakó dol­gozóink járó betegei ellátását. Dolgozóink táppénzbevételét dr. Bodor József, üzem­orvos, míg a táppénzes felülvizsgálatot dr. Zel­­nin­e József csoportvezető üze­mi főorvos látja el. Rende­lést minden munkanapon 9— 11 óráig, valamint délután 14—16 óráiig tartanak. A belgyógyászati rendelés mellett vállalatunk összes dolgozói fogászati szakrende­lése is biztosított a salgótar­jáni 2. sz. és a 7. sz. körzeti, valamint a városkörnyéki el­látás mellett. A fogászati szakrendelés váltással, 7 órá­tól 13 óráig és 13—19 óráig tart. Kérjük dolgozóinkat, hogy egészségük ápolása, óvása ér­dekében vállalati­ket vegyék igénybe! rendelőn­A köz­ponti rendelő címe: Salgótar­ján, Bartók B. u. 15. (A piac mögött, a fuvarozási iroda épületében.) K. B. Nyugdíjasaink Az elmúlt év IV. negyedévé­ben vállalatunk területéről az alábbi dolgozók vonultak nyug­állományba: Kányás-bányaüzem: Garamsze­­gi Ferenc aknász, Ravasz Sán­dor vájár, Kelemen Balázs vá­jár, Edőcs Imre telefonkezelő, Gordos Gyula vájár, Vass Gyula f. a. vikl.­szer., Laczka István vájár, Figura József vájár, Bozó­kazári Ferenc ksz. segédmunkás, Kukely László rakk. vájár, Pri­­bisán János ksz sm., Bíró g. Já­nos ruharakt. vez. Gajdár Vencel vájár, Kiss István I. f. a. vill.­sz., Kiss Sándor III. fa. gépkez. vá­jár, Vanó Adolf robb. rakt. kéz., Porkoláb János aknász, Gácsi Albert fa. száll., Fekécs Balázs vájár, Dudás István aknagépész, Lőrincz András vájár, Palchuber Ferencné ruhakiadó, Tóth Sán­dor h portai* rokk­y** Ceammer Ernő vájár, Horváth Imre k. fa. száll., Palicza Pál vájár, Csuka János vájár, Erki János vájár, Kelemen István vájár, Bonivárt János vájár. Ménkesi bányaüzem: Kárpáti Ferenc fa. főfúrómester, Fekete István p. vájár, Simon János vá­jár, Márta Istvánná külsz. • taka­rító, Bakos István sat. vájár, Ba­kos B. Bertalan vájár, Szecsődi Imre vájár, Oravecz György vá­jár, Zsélyi Géza vájár, Jakubo­­vics Lajosné portás, Baracz Vil­mos vájár, Kak­aó József Czene József II. fa. vill. vájár, szer., Kocsa József fa. szállító, Czene István ujf. II. rokk. vájár, Ba­kos József ag. vájár, Tóth Sán­dor szub. rokk. vájár. Szorospataki bányaüzem, Hem­­perger László vájár, Seiben Pál vájár, Kupi József vájár. Berki Károly vájár, Csatári György r. vajar, Svqm BáMhor fa. tov* .rer.. Herczeg Ferenc vájár, Tart Miklós fa. szállító. Külfejtési bányaüzem: Kova­­liszkó Sándor portás, r. vájár, Hupka Ferenc fúrómunkás. Nagybátonyi gépüzem: Palchu­ber Béla esztergályos, Kovács­­ Józsefné raktárvezető, Bulla Zol­tán telefonszerelő, Vanó Károly segédmunkás, Pintér Andrásné pénztáros, Balogh József portás, Oláh Béla fillér segédm., Galbács István segédmunkás. Kisterenyei vállalkozási ü­zem: Adorján Henrik üzemigazgató, Csonka Kálmán segédmunkás, Berkes József Surányi János rönktéri munkás, lakatos, Berkes István lakatos, Longeuer József lakatos. Vállalati igazgatóság: Cserép Jánosné konyhalány. Nyugdíjba menő dolgozóinknak boldog nyugdíjaséveket kívánunk! *. Olt Tanácskozott a személyzeti apparátus Új elemeket kell alkalmazni A közelmúltban tanácsko­zásra ült össze a vállalati személyzeti apparátus, ame­lyen a káder-és személyzeti munka időszerű kérdései, és vállalatunkat érintő egyéb kérdések kerültek napirendre. Elsőként Gordos Nándor, a személyzeti osztály vezetője ismertette a gazdasági sza­bályozórendszer Tájékoztatást adott a lényegét a szén­bányászat helyzetéről, vala­mint a vállalat éves termelési és gazdálkodási tevékenysé­géről. Felhívta a figyelmet a ká­der- és személyzeti munka új elemeinek alkalmazására és a vezetőikkel szembeni maga­sabb elvárások érvényesítésé­re. Kiemelten foglalkozott káderutánpótlási tervek elké­­­szítésének, biztosításának s az utánpótlás kérdéseivel. Kihangsúlyozta, hogy a sze­mélyzeti apparátus feladat­körébe tartozik a fizikai és nem fizikai pályakezdő fiata­lokkal való rendszeres fog­lalkozás. Végül megköszönte a sze­mélyzeti munkát végzők éves tevékenységét. Ezután Filkor Balázs személyzeti csoport­­vezető és Csincsik Sándor szakoktatási csop.-vezető adott tájékoztatást a káder- és sze­mélyzeti munkával, illetve az oktatással kapcsolatos konk­rét feladatokról. Kiemelt feladatként je­lentkezik a káderutánpótlási tervek felülvizsgálata, a kö­zéptávú tervek elkészítése, különös figyelmet fordítva a bányamérnök-, és bányaipari technikus képzésre. Módosító rendelkezés jelent meg és bővült a lehetőség a kitüntetések vonatkozásában. Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt fokozata adományoz­ható azoknak a föld alatti dolgozóknak, akik legalább 30 évet, és azoknak a külszíni dolgozóknak, akik legalább a 35 évet töltöttek folyamatosan bányászatban munkavi­szonyban. A gyémánt fokozat ötévenként megismételhető. Bányamentő Szolgálati Ér­demérem adományozható a bányám­en­ ló-, és kitör­éselháe­rító szervezet dolgozóinak; bronz fokozat 10 évi, ezüst fokozat 15 évi, arany fokozat 20 évi bányamentő szolgálat­ért. Fontos témaként kerültek szóba a minősítésekkel kap­csolatos teendők. További fejlődést várunk a minősíté­sek tartalmát és történő elkészítését határidőre illetően. A minősítéseknél elsődleges szempont, hogy adjanak meg­felelő iránymutatást a minő­­­sített számára, segítse elő po­litikai, szakmai és vezető­­készségbeli fejlődésüket. Az oktatással összefüggő kérdésekben lényeges tényező a tanfolyamok szervezettsége. Az elkövetkező időszakban még nagyobb figyelmet kell fordítani a tanfolyamokra. munkavédelmi Szükséges, hogy az előadók magasabb szinten, sajátíttassák el a te­matikában szereplő anyagot, szigorúbban ellenőrizve a tan­folyami látogatottságot. Néhány vonatkozásban szervezettebbé kell tenni a vizsgák lefolyását, megköve­telni a megfelelő szintet hallgatókkal szemben, ötven­­­detes tény viszont a 8 álta­lános iskolát végzettek szá­mának emelkedése. A hozzászólásokban több fontos kérdés fogalmazódott meg. Az üzemek személyzeti vezetői számot adtak az üze­mük területén felmerült prob­lémákról, feladatokról. Egyet­értettek abban, hogy kiemel­ten, kell foglalkozni a pálya­kezdő fiatalok beilleszkedésé­vel, valamint a vájár-szak­munkásképzéssel. Egységes az a vélemény, hogy a termelésirányítók egy­­része a kiemelt bérezés elle­nére sem adja vissza a tőlük elvárt eredményes munkavég­zést. A tanácskozáson közös állás­pont alakult ki a káder- és személyzeti munkával kapcso­latos 1985. évi feladatokról, megállapítva, hogy az elkö­vetkezendő időszakban is komoly teendők várnak a személyzeti apparátusban dolgozókra. ».Gy.

Next