Nógrádi Bányász, 1987 (14. évfolyam, 1-18. szám)

1987-01-14 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ­EN EKI A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁK DOLGOZÓINAK LAPJA XIV. ÉVE.. 1. SZÁM ARA: 1.3« FORINT 1987. JANUÁR 14. QJltest tartott a tiszb és a bizalmi testek­et Napirenden: ez évi tevékenységünkkel kapcsolatos feladatok, szabályozások A Nógrádi Szénbányák Vállalat Szakszer­vezeti Bizottsága 1987. január 12-én, az igazgatóság tanácstermében ülést tartott. A szakszervezeti bizottság vita után vélemé­nyezte: 1. A vállalat 1987. évi termelési, gazdálko­dási tervét. A napirend előadója Zsuffa Mik­lós, a vállalat vezérigazgatója volt. 2. A vállalat 1987. évi szociális tervét. Dr. Lipták Sándor előterjesztésében. 3. A vállalat jóléti, kulturális, sport-, segé­lyezési és üdülési alapjának 1987. évi fel­használását. A napirend előterjesztője Farkas József, a vszb­ titkára volt. 4. Zsuffa Miklós előterjesztésében a testü­let véleményezte a kollektív szerződés 1987. évi módosítására tett javaslatot. Hétfőn délután a salgótarjáni Bányász Művelődési Ház tanácstermében ülést tartott a bizalmi küldöttek testülete. A testület véle­­ményeze a vállalat 1987. évi termelési, gaz­dálkodási tervét, a munkaverseny irányelve­it, biztonságtechnikai, munkavédelmi tervét. Egyetértett a vállalat 1987. évi szociális tervével. Döntött a vállalat jóléti, kulturális, sport, segélyezési, üdülési alapjának 1987. évi fel­­használásáról. Egyetértett a kollektív szerződés 1987. évi módosításával. A vszb és a bizalmi küldöttek testülete folyó hó 12-i ülésén véleményezte, majd fo­lyó hó 14-i ülésén az igazgatótanács jóvá­hagyta az 1987. évi tervünket. A vitában hozzászólók kifejtették, hogy a tervteljesítés feltételeit, többek között diffe­renciált, és a teljesítményekkel összhangban álló bérezésre, a fegyelmezett munka meg­követelésére, a munkahelyeken a műszaki, tárgyi és személyi feltételek biztosítására, továbbá a szocialista munkaversenyben rej­lő lehetőségek célszerűbb kihasználására na­gyobb gondot kell fordítani. Többen szóltak az átszervezés, a munkaerő-átcsoportosítás, az alkalmazotti létszám csökkentése terén végrehajtandó munka gondos, nagy odafi­gyelést igénylő emberséges elvégzésére. Csökkentsük a költségeket, növeljük a hatékonyságot Az 1987. évi termelési-gaz­dálkodási terv jóváhagyása során megállapításra került, hogy ez a terv teljesítése tar­talmánál és sennél fogva a összefüggő­korábbi évektől is feszítettebb­­ munkavégzést igényel, de vállalatunk kollektívája képes ennek megvalósítá­sára. A terv előkészítése hosszú, több mint féléves munka eredménye. Nyolc tervváltozat került kidolgozásra a foko­zottan növekvő országos gaz­dálkodási gondok, feszítések folytán, valamint azért, hogy a kapott dotáció mellett vesz­teség nélkül zárhassuk az évet. Ez megköveteli, hogy minden dolgozónk a jó gaz­da gondosságával csökkentse a költségeket, növelje a haté­konyságot, az általa átfogott munkaterületeken. Anyagi ösztönzési rendszerünket is ehhez igazítjuk. A testületek úgy látták, hogy ez előterjesztett, az alábbiakban főbb számaiban ismertetendő terv felel meg legjobban a vállalatunknak: ílyensszén-termelésünk elő­irányzata 897,2 et, részben mosás után értékesítendő szén­mennyiség pedig 825 kiloton­­na lesz. Vágathaj­tásunk a lecsök­kent dotáció ellenére is jövőnk érdekében csak jelentéktelen lehet kevesebb, mértékben mint a VII. 5 éves terv ez évi metszékében szerepelt. Így 10 293 méter vágathajtást tervezünk. Ezen belül növek­szik a feltáró vágatok kihaj­lási aránya az előkészítő és egyéb vágatok csökkenése mellett. Fejlesztésre a korábban jelzett összegtől kevesebbet kapunk. 304 millió Ft áll ez­ évben rendelkezésünkre. Be­ruházási lehetőségeinket telje­sen kimeríti a hányási re­konstrukció folytatása, illetve a szénmosó befejezése, az új tóaljai külfejtés megnyitása. Ezért kis beruházásokra, nem termelő beruházásokra csak minimális összeggel rendelke­zünk a széntermelés megvaló­sításához. A szénen kívüli termelésünk megvalósításá­hoz egyelőre nem rendelke­zünk beruházási lehetőséggel. (Ennek forrását tovább kell Nógrádi Szénbányák jövője és keresni a társulás, közös vál­lalkozás, idegen fejlesztés be­vonása, leányvállalati profil­­leválasztással stb.) Szénen kívüli kiegészí­tő tevékenységünknél to­vább folytatjuk a korsze­rűbb termékszerkezet ki­alakítását, mely elsősor­ban a villamosgép-gyár­­tás, ezen belül az NDK felé irányuló export növelésében, a vasszerke­­zetnél rendelkezésre álló kapacitás jobb kihaszná­lásában, a gazdaságos fa­ipari termelés fokozásá­ban, a fővállalkozási te­vékenység kiszélesítésé­ben, a közös vállalkozási formák alkalmazásában, a veszteséges építőipari te­vékenység teljes felszá­­­­molásával, fúrási kapaci­tásunk és a gépkölcsön­zési tevékenységünk, belsőfuvar-tevékenysé­­­­gü­nk jobb organizálása mellett. Gazdálkodásunk tekinteté­ben legfontosabb értékű mu­tató a kiadott üzemi eredmé­nyek elérése, illetve az állam­tól kapott 295 millió forint dotáció. A kettőnek kell össz­hangba kerülni úgy, hogy vállalati eredmény is jelent­­­kezzen. Az egész tervezési rend­szerünket, számviteli, pénzügyi és rendszerünket, érdekeltségi az ered­mény javítását célzóan szükséges átdolgozni és a szemléletünket ennek megfelelően összességé­ben módosítani, nagyobb árbevételt minél elér­ni, minél kisebb ráfordí­tás mellett. Csakis így jobb és racionáli­sabb, hatékonyabb gazdálko­dással lehet a vállalatunk javuló eredményét, annak 1986-hoz viszonyított jelentős csökkenését elérni, a kollek­tíva összefogásával és ennek szellemében történő munkál­kodással. A tervünk teljesíthető azzal a feltétellel, hogy minden vállalatunk nagyobb optimim­­mussal és felelősséggel úgy végzi a munkáját, hogy rajta és dolgozótársain múlik a az is, hogy milyen lesz a jö­vő. Szociális tervünk összhangban van éves gazdasági tervünkkel Rendelkezünk az ezredfor­dulóig előretekintő szociálpo­litikai stratégiával. Elkészült ebből a VII. ötéves középtá­vú tervünk, melynek része­ként fogalmaztuk meg az 1987-es feladatainkat Em­mnek központi elve, hogy­­ az alapellátást je­lentő területeken ne kell­jen visszalépni. Jelen gazdasági és gazdálkodási nehézségeink csak ezt te­szik lehetővé, amely nem kis célkitűzés és feladat. Szociálpolitikai kiadásaink összege 164 millió forint le­het ez évben. Továbbra is k­i­emelten kezeljük a munkás­szállítást (34 millió forint), a lakástámogatást (30 millió fo­rint), az üzemegészségügyet (36 millió forint), a védőruha­­ellátást (13 millió forint), az üdültetést (21 millió forint). Összegezve megállapíthat­juk, hogy előterjesztett éves szociális tervünk alapjaiban összhangban van éves gazda­sági tervünkkel. Megvalósítá­sára minden fő területen adott a lehetőség. Az előterjesztett terv nem irányoz elő olyan erőteljes visszalépéseket, mint amilyen mértékben megfeszítették az állami dotációt, és ahogy szi­gorodott gazdálkodásunk min­den területen. A terv teljesít­hetősége viszont csak akkor lesz adott, ha termelési-gaz­dálkodási eredményeink meg­születnek. fi kollektív szerződés módosítása A kollektív szerződés módosítására is sor került a testületi ülésen. Törölni kel­lett azt a rendelkezést, hogy­ ha a dolgozó nyugdíjba megy a 15—30 nap közötti munka­­végzési idő alóli felmentési időt megkapja a kiadott tör­vényerejű rendelet folytán. Jár viszont ez, ha a munka­­viszonyt a vállalat szünteti meg. Átszervezés miatti vál­lalati felmondás esetében vi­szont a munkavégzés alóli felmentési idő meghosszabbít­ható. El lehet rendelni — terme­lési érdekből — a munka­napnak szabadnappal való felcserélését. Ez a nagy értékű gépiek előnyösebb kihasználá­sa miatt szükséges... Év elejétől bevezetésre ke­rült az üzem­napok számának növelése céljából és egy ko­(Folytatás a 3. oldalon.) Vállalatunk bányási bányaüzemében Vályi László több mint tíz éve vezeti a kitűnő eredményeket elérő előváló csapatot. A fiatal bányász nemcsak a föld alatti munkában ér el sikereket, társadalmi munkáját a szakszervezeti mozgalomban is elismerik. Képünkön jövesztő-rakodó gépet kezeli Széntermelés! gyorsmérleg Decemberben 30 ezer 368 tonna túl teljesítés Az év utolsó — mint az utóbbi hónapjában években már sokszor —, nagyon jó eredményt értünk el szénter­melésben. Szorospatak 1450, Kányás 2 ezer 58, Ménkes 5 ezer 200, a külfejtés 21 ezer 660 tonnával teljesítette túl termelési tervét, így vállalat­­unk 30 ezer 368 tonnával ér­tékesített több szenet. A túlteljesítések végered­ménye, hogy vállalatunk 12 ezer 65 tonnával termelt töb­bet egymillió tonnás tervétől, 101,2 százalékot érve el. Bányaüzemeink közül Mén­kes és Szorospatak 100 szá­zalékot, a külfejtési üzem 109,3 százalékot, bánya­bá­nyás 95,6 százalékot ért el. Árbevétel tekintetében decemberi több mint 20 mil­­­lió forintos túlteljesítés elle­nére éves szinten valamivel több mint 6,5 millió forint a lemaradásunk. A fenti szám is mutatja, hogy szenünk minősége nem érte el azt, amit vártunk, így vállalati szinten 19 fo­rint kisebb tonnánkénti órát értünk el a tervtől. A minőségromlás oka a há­nyási (energetikus) szén gyen­gébb minősége és kisebb rész­aránya. Vágathajtásnál is igen jók az eredmények. Minden üzemünk túlteljesítette az el­várást. Kiemelkedik Szoros­patak 231 méteres túlteljesí­tése. Éves szinten is Szoros­pa­tak-bánya üzem áll az élen 461 méteres többlettel, bár Ménkes 156 méter­ túltelje­sítése is igen jó, míg Ká­­nyás 366 méterrel maradt el a terveitől. két Saját vágathajtási tervein­végeredményben százalékra teljesítettük, 102,3 ami 11 ezer 648 méter vágat ki­hajtását jelentette, 162 mé­ter túlteljesítéssel. Ha végignézünk az éven, látható, hogy termelésünk terveinkhez viszonyítva továbbra is ingadozott. Az első és a negyedik ne­gyedévben igen jók voltak eredményeink, míg a máso­dik és harmadik negyedévben nem tudtuk elérni ezt a szin­tet. Az ingadozó termelés egy­részt tudatosan, az igények­hez igazodva következett be, de még nagy része volt a vál­lalati akarattól független té­nyezőknek is. A külfejtési és s­árospata­­ki bányaüzem termelése a tervekhez viszonyítva közel egyenletes volt. Kányáson és Ménkesen már jóval nagyob­­bak voltak az eltérések. Utób­bi két bányaüzemünknél a komplex fejtések átszerelési nehézségeiből adódtak főké­nt problémák, s ezeket néha nemcsak a természet adta ne­hézségek okozták. Okulva az elmúlt év ta­pasztalataiból, jobb mun­kaszervezéssel ezek az idén tovább csökkenthe­tők. A minőség alakítására Ká­nyáson nem voltak meg azok a lehetőségek, mint a többi bányaüzemnél, ahol az eltérő minőségű mezők kitermelésé­nek jó ütemezésével jelentős minőségjavulást sikerült el­érni. Az idén nehezebb gazdasá­gi körülmények között dol­gozva, még a tavalyinál is tudatosabb munkára lesz szükség, hogy eredményein­ket megismételjük. Ponyi Attila Kevesebb dotáció, magasabb termelési terv Munkáscivűlés-mozaikok A tervet teljesítettük, ám mégsem lehetünk elégedettek önmagunkkal. Évről évre kevesebb lesz a bányászat dotáció­ja, ezért a munkafegyelemben, szervezésben, takarékosság­ban és nem utolsósorban a hatékonyságban megbúvó tarta­lékokat mielőbb mozgósítanunk kell. Röviden így summáz­hatnánk az elmúlt év végén és január elején megtartott munk­ásgyűlések értékeléseit. A szorospatakiak szorongá­sát Zsuffa Miklós vezérigaz­gató oszlatta el. Jövőjük biz­tosított, hiszen minden mun­káskézre szükség van. Azt a azonban senki ne várja, hogy gazdaságtalan mélyműve­lést tovább folytatjuk — mondotta. Az elkövetkezendő két évben létszám-átcsoporto­sításokra kerül sor, s néhány brigád a kiemelt üzemek kö­telékébe kerül át. Ez az elha­tározás szorosan összefügg az elmúlt esztendőben hozott ÁTB-határozat szellemével, utasításával. A Szorospata­kon felszabaduló munkaerő nagyrészt Kányáson kap mun­kát, egy korszerű, európai színvonalon gépesített bányá­ban. A kisterenyei vállalkozási üzem életében fordulópont volt 1986. Kertai József üzem­igazgató hangsúlyozta, hogy a veszteségesen gazdálkodó építési részleg megszünteté­se, valamint az acélszerkezeti csarnokban megkezdődött ter­mékszerkezet-korszerűsítés egyfelől megteremtette a nye­reséges gazdálkodás feltéte­leit. Változás történt a szer­vezeti felépítésben is, elsősor­ban a műszaki gárda erősíté­sével. Tovább növelik a nye­reséges ágazatok — a villa­­mosgép-gyártás, a faipar — szerepét, mennyiségi-minőségi tervét. A célok eléréséhez je­lentősen javítani szeretnék a­ munkafegyelmet, a hasznos munkaidőalapot. * A gépüzemi munkásgyűlé­sen Szomszéd István személyi változásokról is beszámolt. Ja­nuár elsejétől Ménich István vette át a főmérnöki teen­dőket, Hornyák Lászlót ne­vezték ki a termelési csoport vezetőjének és Tóth Tibor lett a technológiai csoport veze­tője. — Bár eredményes eszten­dő áll mögöttünk, sok terüle­ten nem elégedhetünk meg a munkánkkal — mondja a fő­­mérnök. — Elsők között em­lítem a javítások tervszerűb­bé tételét. Az eddigieknél magasabb mércét kell ma­gunk elé állítani. Leegysze­rűsítve: ne a bányában derül­jön ki, hogy hibás alkatrészt építettünk a berendezésbe. Másrészt, nem szabad erőltet­ni a többszörösen amortizá­lódott gépek javítását, célsze­rűbb az ilyet lecserélni. — Szakmunkásként kerül­tem az üzembe — vallja Tóth Tibor —, és munkám mellett szereztem diplomát. Ennek megfelelően az új beosztástól nem félek, hiszen ismerem az egyes területeken adódó fel­adatokat, problémákat. Szán­dékaim közül kiemelném a műhelyisták maximális segí­tését, úgy is fogalmazhatnám: kapcsolatunkat operatívabbá szeretném tenni. Elcsépelten hangzik ugyan a technológia gyorsabb „termelésbe állítá­sa”, de feltétlenül ez a cé­lunk. Végül még egy fontos feladat hárul ránk: a csoport­ban dolgozók tudását minden lehetséges eszközzel emelni kell. — Egyrészt örülök, hogy a termelési csoportból kerülnek ki a középvezetők — mondja Hornyák László —, másrészt viszont a létszámgond okoz fejtörést. 1987-ben tehát ez az egyik megoldandó probléma. Mivel az üzem valamennyi folyamatában benne­ élünk, kiemelten kezeljük a gyártás és javítás feltételrendszerének a biztosítását. Mindenképpen csökkenteni szeretném a ter­melési vezetés és a termelés­ben dolgozók közötti távolsá­got. Szeretnénk elérni, hogy vállalkozásaink ered­ményeként növekedjen az üzem árbevé­tele. t­tt» ,

Next