Nógrádi Bányász, 1987 (14. évfolyam, 1-18. szám)

1987-01-14 / 1. szám

Teljesültek vágathajtási feladataink Évzárás a komplexbrigádokn­ál ! Az elmúlt évben több alkalommal tájékoztattuk álvamffix­­írót a vágathajtó komplexbrigádok negyedévenkénti ered­ményeiről. Most, az évzárást követően a csapatok munká­járól elismeréssel kell szólni. Ebben a versenyformában TeutMVO Ml­ilíJV bányászbrigád, a különböző munkaterv­_________új ji___tavaly több mint 7 ezer 300 méter vásatfolyosót készített. Ezzel nagymértékben járult hozzá, hogy vállalatunk 1988-ra vonatkozó szakmai tervét 102,3 százalékra teljesíthesse. A versenyben résztvevő bantartést végző dolgozók is. komplexbrigádok közül a leg- A komplexbrigádok munkái többet László Sándor kányási ]át az év folyamán a válla­­brigádja hajtotta: 1120 mé­­lat vezetése erkölcsi és anya­iért. Az éves versenyben má­­gi elismerésben is részesítet­­tedik helyet szerezte meg Vá­­te. Hat brigád tizenegy alka­lmi László kányási brigádja: lommal haladta meg a negyed­ 1050 méterrel, majd a sorban éves 250 méteres célfeladatot, őket követi Puporka György Az ott dolgozó brigádok ezért ménkesi brigádja 925 méter- összesen 365 ezer forint juta­­rel­­lomban részesültek. A brigádokban dolgozók Ezúton is elismerésünket fő­­lhelytállása mellett jól vizs­­gezzük ki a vágathajtósban gáztak az oda telepített lövesz- dolgozó kollektíváknak és ez tő-rakodó gépek. A GPRSZa évben is számítunk a feltá- 2PNB—2K és az F 6-os ered­­rást és előkészítést gyorsító ményeihez nagymértékben munkájukra, hozzájárultak az üzemi kar- B. L. N­yugdíj­asaink A Nógrádi Szénbányák állományából 1986. negyedik negyedév folyamán, az alábbi dolgozók mentek nyugdíjba: Kányás-bányaüzem: Rádi Pál vájár, Csizmadia László vájár, Handó Gábor vájár, Tóth Kálmán r. vájár, Bélán Dezső vájár, Banus József vájár, Pálken­d­ Zoltán kovács, Boros Benedek külszíni anyagmozgató, Farkas Alfréd r­­vájár, Kovács Zoltán föld alatti lakatos, Ivádi b. István vájár. Ménkes-bányaü­zem: Vincze László r­ Véjér, Tóth József vájár, Kun P. Gyula vájár, Bóna Ferenc vájár, Kun Bar­nabás r-vájár, Veres László vájár. Szorospataki bányaüzem: Koltai József vájár, Beresz­­nyés Imre f. a. villanyszerelő, Sipos István f. a. csatlós, Sulyok p. József külsz. ács, Csonka Gyula vájár. Külfejtési bányaüzem: Boszák Istvánná takarítónő, Kó­­vics Elemér belső ellenőr. Nagybátonyi gépüzem: Szőke András esztergályos, Kecskés Árpád csillegeladó, Fekete László kovács, Kiss József gépszerelő, Cser­es­zna László rakt. munkás, Nagy Sándor üzemanyagtöltő-kezelő, Sípos Pál géplakatos, Szarvas Pálné palaválogató, Virág József újítási előadó, Kornhely Lajosné raktárkezelő. Kisterenye, vállalkozási üzem: Csorna Béláné anyagkiadó, Tóth Róbert ács. Fekécs Lajos s.­munkás, Knapcsek Elek­­né szivatttyúkezelő, Bátka József kubikos, Verebélyi Ist­ván kőműves. Vállalati igazgatóság: Törőcsik István szám. techn. le­beny. ellenőr, Zappé Sándorné takarítónő, Tács István be­ruh. főelőadó, Hornyán György s.­munkás, Szennyai Ist­vánná takarítónő. Nyugdíjba menő dolgozóinknak jó egészséget, hosszú, boldog életet kívánunk. Véget ért a párosverseny Szoros?, vénfcosi sikerek Tömegtermelő munkahe­­yeinken dolgozó brigádok pá­rosversenye véget ért. Az elmúlt év második fél évét magában foglaló ver­senyben szoros eredmények születtek: Kiss Antal szoros­­pataki és Nagy Pál Máté ménkesi frontbrigádja között. A telepítési terv alapján a szorospataki frontok 108,8 százalékot, míg a ménkesiek 106,8 százalékot értek el. Fekete László g„ ménkesi brigádja Drexler Károly által vezetett kányási brigáddal vívott párosversenyt. A mén­kesi brigád a tervét 105,6 szá­zalékra teljesítette, a kányási kollektíva, a nagy erőfeszíté­sek ellenére sem tudta szén­termelési tervét teljesíteni. A párosverseny meghozta a várt eredményeket, ezért vállalatvezetés a kitűzés alap­­­­ján, a tervüket túlteljesítő frontbrigádok részére 267 ezer forint céljutalmat fizetett ki. Gratulálunk a sikerekhez és várjuk az újabb páros verseny­kihívásokat. B. L. Baráti Vör-találk­ozó A vállalat megalakulásának 125., jubileumi évforduló zá­róakkordjaként rendezik meg január végén a Budapesten élő, Nógrád megyéből eltávozott személyiségek találkozóját. A szűkebb hazánkból elköltözőnek a fővárosban klubot alakítottak. Az előbb említett kezdeményezés nem újszerű. Eddig számos megyei intézmény és üzem szervezett ha­sonló találkozót, illetve rendezvényt. A Nógrádi Szénbányák mozgalmi és gazdasági vezetése azt tervezi, hogy 26-án a 111. kerületi ifjúsági és úttörőházban hívja január össze az 500 főre tehető nógrádi baráti kör tagjait. A tervek sze­rint a rendezvényen Zsuffa Miklós tájékoztatót mond vál­lalatunk életéről. Ezt követően kulturális műsor és baráti be­szélgetés szerepel a programban. SJf beosztás, nagyobb feladatok Bemutatjuk Jediicska Józsefet Nagyon fontos, felelősség­­teljes munkakört látott el Jediicska József, a nagybáto­­nyi gépüzem főmérnöki be­osztásban. Az itt eltöltött öt­éves tevékenységét kiváló szakértelme, határozott ve­zetési stílusa, embersége jel­lemezte. Mindig tisztán látta az elkövetkezendő legfonto­sabb feladatokat, azok tervsze­rű és céltudatos megoldására törekedett. Az irányítása alatt levő területeken olyan mun­kahelyi légkört alakított ki, amely egyik feltétele az ered­ményes munkának. Vezetése alatt sokat fejlődött az üzemi műszaki fejlesztési tevékeny­ség, az újítómozgalom. Sze­mélyében a dolgozók nagyte­kintélyű vezetőt ismertek meg. A magasabb szintű érdek azonban úgy kívánta, hogy a jövőben még szélesebb körű feladatot, a műszaki fejlesz­tés főmérnöki teendőit lássa el a vállalat igazgatóságán. 1945-ben bányászcsalád tag­jaként született Kazár község­ben. Munkáját villanyszerelő segédmunkásként kezdte mizserfai bányaüzemnél. 1964-­­ ben felvételt nyert az eszter­gomi bányagép és bányavil­­lamossági felső­fokú techni­kumba, ahol sikeresen fejezte be tanulmányait. Határtalan szorgalmára, akaraterejére vall, hogy nem sokkal később a Budapesti Műszaki Egye­tem villamosmérnöki karának levelező hallgatója lett és itt szerzett diplomát 1975-ben. A hetvenes évek azonban ő is a nógrádi elején bá­nyászkodás visszafejlesztésé­nek sodrába került. Néhány éves „kiruccanás” után a szíve, a bányászat iránti von­zalma azonban visszahúzta a Nógrádi Szénbányákhoz. Így került 1976-ban a bányási bá­nyaüzemhez villamos műveze­tőnek. Eredményes munkája alapján nevezték ki 1982 ja­nuárjában a nagybátonyi gép­üzem főmérnökének. Az itt eltöltött évekről nosz­talgikusan beszél. — Az ötéves üzemi tevé­kenységem után őszintén mondom, váltam meg szorongó érzéssel régi munkahe­lyemtől, mert nagyon megsze­rettem az ottani kollektívát. Olyan kollégákkal, munkatár­sakkal dolgoztam együtt, akik­re mindig lehetett számítani. Munkavégzésem során sok volt a sikerélményem. Min­dig örültem az új megoldások­nak, az értelmes, logikus al­kotó munkának. Meg kell azonban érteni és felemelő érzés számomra, hogy még nagyobb feladatokra kaptam megbízást, ahol hasonló siker­élményekkel szeretnék gaz­dagodni. Új beosztásában mit tartó, legfontosabb feladatnak.­­— Jelen pillanatban még nem ismerjük pontosan a tervszámokat, nem tudjuk, hogy melyik üzem, milyen mértékű fejlesztési keretet kap. A folyamatban levő be­ruházásainknál nagyon fontos feladatnak tartom a szénmo­só mielőbbi üzembe helyezé­sét, ami a vállalati gazdál­kodásunkat nagyban előse­gítheti. Igen lényegesnek tartom a tóaljai külfejtés megnyitá­sát, amely a mosóra vihető, jó minőségű szenet termel majd. A nagyobb volumenű frontfejtés érdekében el kell készítenünk Kányás-bánya­­üzemben a Hemscheidt-vágat­­kereszteződést. Befejeződtek a fluidágyas forrógáz-generátor kísérletei. Komoly feladatunk, hogy korszerű terméknek megfel­­e­lő piacot teremtsünk. És még sorolhatnám tovább. Mindenesetre pénzforrása­ink egyelőre korlátozottak, de reményeink vannak, hogy az elkövetkezendő években ezek a minimalizált fejlesztési for­rások növekednek. Ami sze­mélyemet illeti, én minden idegszálammal, tudásommal azon leszek, hogy a műszaki fejlesztési témák hatékony mederbe kerüljenek a válla­lat a későbbiekben ebből meg­felelően profitáljon. Reméljük, Jedlicska József kívánsága valóra válik. Jó ve­zetőkészsége, határozott ve­zetési stílusa, rátermettsége párosul majd az irányítása alá tartozó kollektíva jó munká­jával, amely záloga lehet jobb eredmények elérésének.­­ Ehhez kívánunk sok sikert. Sándor Gyula I fiOGRADI BÁNYÁSZ [ KISZ-hír A KISZ Nógrádi Szénbá­nyák városi jogú munkahelyi bizottsága január 8-án meg­tartott testületi ülésén fogadta el az ez évre vonatkozó ren­dezvénynaptárát, amely az előző évekből már jól ismert rendezvények mellett több újszerű elemet is tartalmaz. A rendezvénynaptárt minden KISZ-alapszervezet kézhez kapja, s remélhetőleg megfe­lelő segítséget nyújt majd a fiatalo­k program kiválasztásá­­hoz. _________________ VKffrCereron Kedvező évkezdés bányaüzemeinkben Nehéznek ígérkezik az idei esztendő Új év: új tervek, új remények. Ami szénbányászainkat illeti: számukra nehéznek ígérkezik az idei esztendő, hiszen nemcsak a széntermelési és a vágathajtási terveknek kell eleget tenniük, hanem a költségeket is muszáj mérsékelniük. Hogyan kezdték 1987-et termelő bányaüzemeink, milyen fel­adatok teljesítése hárul rájuk? — erre a kérdésre kértünk választ körtelefonunkban. Még annyit: a közölt eredmények január 6-ig értendők. — Megtartottuk az elmúlt évi lendületünket, s túlszár­nyaljuk napi szén­termelési és vágathajtási kötelezettségün­ket. Különösen a termelésben elért 110 százalékot tartom reményt keltőnek. Szükségünk is van a tempós munkára, mert a tavalyinál 30 ezer tonnával több, összesen 2S0 ezer tonna szenet kell felszín­re küldenünk, s 3400 méter bányafolyosót kell elkészíte­nünk. Akárcsak 1080-ban tet­tük, ezúttal is meg akarunk felelni a velünk szemben tá­masztott igényeknek. • Jelenleg két frontunk termel, s ennyi lesz egész esz­tendőben. Nálunk már tavaly is az új, a szezonális, növelt idejű munkarend volt ér­vényben, tehát szombatokon is dolgozunk. Bár a tervünk fe­szített, a teljesítés feltételei javulnak. Az új maróhenge­­rünk már itt van az aknaud­varon, a közeljövőben, az igé­nyek szerint, üzembe helyez­hetjük majd. A továbbiakban még egy nagy teljesítményű vágathajtó géppel is fogunk gazdagodni. — Új munkarendben kezd­tük az új évet. Szükség is van a munkanapok számé­nak növelésére, a teljesítmé­nyek fokozására, mert a ta­valyinál 50 ezer tonnával több szenet kell kibányász­nunk az idén. A tervezett 350 ezer tonnából 140 ezer ton­nának kell lenni a lakossági szénnek, s a mennyiség úgy­szintén meghaladja az elmúlt évit. Vágathajtási feladatunk is jelentős, hiszen 6400 méter bányafolyosó elkészítése sze­repel a programban. További lényeges kötelezettségünk a rekonstrukció tervezett üte­mének végrehajtása. — Visszatérve az évkezdés­re: jól indultunk, túlteljesít­jük termelési tervünket. Két frontot üzemeltetünk, megfe­lelő eredményességgel, mind­össze a szállítás terén van­nak nehézségeink. Vágathaj­­tóink ugyanolyan lendülettel dolgoznak, mint, amilyennel befejezték az óesztendőt. Ké­szülünk a Szorospatakról ér­kező hetven dolgozó fogadá­sára, akikkel erősebb lesz a kollektívánk. Két vágathajtó csapatot komplett kapunk és a kiszolgálók is velük ér­keznek. A szorospataki bá­nyászok február elsejétől ve­szik fel nálunk a munkát. — Nem a legkedvezőbb elő­jelekkel kezdtük a munkát 2-án. A szorospataki fronton géphibák miatt akadozik a termelés, s úgy látjuk, hogy dolgozók­­­ is fáradtak kissé. Így aztán a napi tervnek még 60 százalékra sem tudunk ele­get tenni. Másik aknánkban, Th­ibesen éppen ellenkező helyzet, mert itt túlszárnyal­­­juk a kötelezettségünket. Ös­­­szességében az üzemünk 75 százalékos eredményre képes jelenleg. Nagyon bízunk ben­ne, hogy hamarosan kedve­zőbbre fordul sorsunk, s pó­tolni tudjuk a lemaradást. új — Th­lkesen folytatódik az munkarend alkalmazása, míg Szorospatakon most áll­tunk át a heti hatnapos ter­melésre. Nehéz évnek ígérke­zik 1987. számunkra, az üzemnek 180 ezer hiszen tonna szenet kell adnia. Szorospata­kon olyan mérvű a szénme­zők előkészítettsége, hogy vá­gathajtással itt nem is kell foglalkoznunk az idén. Tir­be­­sen 400 méter bányafolyosó elkészítése a feladat. — Különösebb zökkenő nél­kül kezdtük az új esztendőt Az első napokban kevés sze­net termeltünk, a meddő le­takarását végeztük. Naponta 8—10 ezer köbméter meddőt mozgattunk meg. Miután be­fejezzük ezt a munkát, fel­pörgetjük a szén kibányászá­­sát. Az első negyedévben 45 ezer tonna szenet kell kiter­melnünk a nyírmedi és a csi­­baji külfejtésekből. A második három hónapra még nincs szakmai tervünk. Jelentős vál­tozás lesz az üzem életében, hogy júliusban megkezdi majd a termelést a tóaljai külfej­tés, ahonnan az év hátralevő részében 94 ezer tonna szenet kell kibányásznunk. (kolaj) Morvai Ernő, a ménkesi bányaüzem igazgatója: Balázs Ernő, a bányási bá­nyaüzem szakszervezeti bi­zottságának titkára: Szabó Ferenc, a szorospata­ki bányaüzem főmérnöke: Szűcs István, a külfejtési bányaüzem főmérnöke: — MÓDOSÍTOTTA RENDE­LETÉT a megyei tanács. Esze­rint: a megye valamennyi köz­területén — járdákon, utcá­kon, parkokon, tereken —, különösen az élelmiszereket, italokat értékesítő áruházak, üzletek, s szeszes italokat ki­mérő vendéglátó-ipari egysé­gek előtt ,továbbá az ezekkel összefüggő helyeken — épü­letek bejáratában, kapualjak­ban — a szeszes ital fogyasz­tása tilos. Megkérdeztük az illetékest... 1. Az esti egyetemen tanulók munkaidő­kedvezménye miképpen alakul január 1-től? Kecskés Ferenc, a vállalati pártbizottság munkatársa: — Állami vonalon valóban meg­jelent az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 18/1986. (XII. 17.) A BMH számú rendelkezése a továbbtanuló dolgozók ked­vezményeiről. Ez nem szabályozza az ML esti egyetemen tanuló dolgozók kedvezmé­nyét. Az oktatási igazgatóságot megkérdez­tük, hogy mi várható a kedvezmények terü­letén? Tájékoztatásuk alapján az illetékes pártszervezetek rövid időn belül szabályoz­zák az esti egyetemen, szakosítón és más tanfolyamokon tanuló dolgozók munkaidő­kedvezményének a mértékét. 2. Több kányási dolgozó kifogásolja, hogy Salgótarjánban az éjjeli órákban nem meg­oldott a helyijárat közlekedése. Medve István, munkaügyi és szociális osz­tály vezetője. — Ez valós gondként vetődött fel a kányási üzemben, különösen úgy, hogy január 1-től megváltozott a munkarend. Har­mincöt dolgozót érint a munkarend válto­zása során bekövetkezett probléma. Ezek a dolgozók helyi közlekedéssel utaznak Salvo, Somoskőújfalu, Forgács, Somlyó helységé­­be, valamint a Beszterce- és Kemerovo-­­­kótelepekre. Az előbb említett létszám (nyilván harmadankénti megoszlásban , csupán szombatonként Bár, megítélésem szerint nem tud hazajutni. minden dolgozó meg tudná oldani a hazautazását A hazaszállítás megoldását a vállalat nem tudja magára vállalni. Szerintem — végső­­sorban — az üzemnek kell racionálisan lép­­nie a hazaszállítás ügyében, talán még úgy is, hogy taxival szállítsák haza a dolgozók­... ami Salgótarján belterületén olcsóbban bo­nyolítható, mint a Volán­busz-be­­rnáa K. L 1

Next