Nővér, 2017 (30. évfolyam, 1-5. szám)
2017 / 1. szám - Balogh Zoltán: Kétszáz éve született Kossuth Zsuzsanna, Magyarország első főápolója Kétszáz éve született Kossuth Zsuzsanna, Magyarország első főápolója
Kossuth Zsuzsanna 1817. február 19-én született Sátoraljaújhelyen. A „legnagyobb magyar" Kossuth Lajos legkisebb húga volt, aki sokáig egyengette Zsuzsanna sorsát. Együtt dolgoztak a kolerajárvány idején, ahol a vesztegzárban lévő betegek és koleragyanús páciensek ügyeit intézte, aminek köszönhetően az ápolás területén rengeteg tapasztalatot szerzett, amit később kamatoztatni is tudott. Flór Ferenc vezetésével 1849 elején szervezték újjá a honvédség egészségügyi osztályát, és Kossuth Lajos 1849. április 16-án „az összes tábori kórházak főápolónőjének" húgát nevezte ki. Kossuth Zsuzsanna felismerte, hogy a tábori kórházak száma közel sem lesz elegendő, így pár hónap leforgása alatt 72 ilyet alapított meg. Kiemelt fontosságú kérdéssé vált a személyzet és a felszerelés mennyisége is. A férfiak a fronton harcoltak - kik sokszor mártírhalállal fizettek hazájukért -, ezért a nők betegellátásba való bevonása elengedhetetlenné vált. Ő ismerte fel először, hogy rendkívül kevés az ápolónő a kórházakban, ezért felhívást intézett a magyar nőkhöz, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ellátásában, betegek ápolásában, az ápolást segítő eszközök, kötszerek készítésében. Felhívására sokan mozdultak meg, és rengeteg ápolónő állt munkába. A fizikai segítségnyújtás mellett kiemelkedően fontosnak tartotta a sérültek lelki állapotának gondozását is. A sérült magyar honvédek mellett a kórházi ellátásra, ápolásra szoruló osztrák és orosz katonákat is feltétel nélkül ápolta. Tevékenysége során szerzett tapasztalatai alapján felvetődött az ápolók professzionális szakképzésének igénye is, noha erre részletes tervet dolgoztak ki, a szabadságharc elesése miatt ennek bevezetésére már nem kerülhetett sor. A Kossuth Zsuzsanna által lerakott egészségügyi alapokat azonban sikerült megtartani, amelyek jelentős mértékben járultak hozzá a magyar ápolás további fejlődéséhez. A vesztes háború után Kossuth Zsuzsanna menekülésre kényszerült, először Belgiumban, majd az Amerikai Egyesült Államokban, szegénységben, betegségben, kiszolgáltatottságban töltötte száműzetését 1854. június 29.-án, New York-ban bekövetkezett korai haláláig. Amit az egészségügyben tett, minden egészségügyi dolgozó számára példa értékű. Munkásságának fénypontját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején érte el. Olyan színvonalas betegápolási rendszert vezetett be, ami nem csak Magyarországon, hanem egész Európában egyedülálló volt. Néhány évvel később ugyanezt a munkát végezte az angol Florence Nightingale is a krími háború idején, aki világszerte ismert, emblematikus alakja az ápolás ügyének. Kossuth Zsuzsanna az 1848-49-es szabadságharcban a hadi sérültek ellátása során tanúsított helytállása például szolgálhat a jelen kor ápolóinak is. Ugyanakkor felhív Dr. BALOGH Zoltán elnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tanszékvezető, főiskolai tanár, Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest