Nővér, 2017 (30. évfolyam, 1-5. szám)
2017 / 1. szám - Annus János - Csatlós Dalma - Szakács Zoltán: Obstruktív alvási apnoe szindróma: hogyan szűrjük, hogyan kezeljük?
Bevezetés Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) a legelterjedtebb - folyamatosan növekvő prevalenciájú - alvás alatti légzészavar. Az OSAS gyakorisága a teljes népességben 2-4%, míg a 65 év feletti korosztályban eléri a 8-10%-ot, amely hasonló a diabetes mellitus vagy az asthma bronchiale gyakoriságához. Az OSAS az alvás alatti obstruktív (légúti szűkülettel járó) légzési események és a kifejezett nappali álmosság, aluszékonyság együttes fennállását jelenti [1]. Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a kórkép számos súlyos kardiovaszkuláris betegség (hipertónia, szívinfarktus, stroke) önálló rizikófaktorának tekinthető, a depresszió fokozott előfordulásával jár és csökkent életminőséggel társul [2-4]. Az alvásbetegségek közül a következményes nappali aluszékonysággal összefüggő balesetek, neuropszichiátriai szövődmények, továbbá a szociális életet érintő hátrányok miatt is kiemelt figyelmet érdemelnek az alvásfüggő légzészavarok, hiszen időben felismerve, a rendelkezésre állt kezelési alternatívák valamelyikével kiválóan kezelhetők. Effektív kezelés mellett az egyéni kockázaton túl a betegség társadalmi és gazdasági kihatásai is csökkenthetők, többek között a közlekedésbiztonsági kockázat is. Az OSAS gyanúját veti fel a légvéte- Összefoglalás Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) lényege a felső légutak alvás alatt ismétlődő, részleges, vagy teljes (hypopnoe/ apnoe) elzáródása, amelyet többnyire az oxigénszaturáció esése és rövid ébredési reakció követ. Rontja az alváshatékonyságot és a nappali kognitív funkciókat, továbbá növeli a szív-érrendszeri rizikót. Típusos klinikai tünetegyüttese a hangos, légzésszünetekkel megszakított horkolás, ami fokozott nappali aluszékonysággal jár. Előfordulása a teljes népességben 2-4%-ra tehető. Az OSAS kóroki tényezője lehet olyan kórképeknek, mint a terápiarezisztens hipertónia, egyes éjszaka fellépő szívritmuszavarok vagy a stroke, de mentális hanyatlás vagy depresszió is lehet a következménye. A kórkép jelentőségét az is mutatja, hogy kockázatának felmérése része lett a gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatának Magyarországon. Kulcsszavak: obstruktiv alvási apnoe szindróma, szűrővizsgálat, gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata Obstructive sleep apnea syndrome: how we screen and diagnose? János Kristóf ANNUS DR. Dalma CSATLÓS DR. Zoltán SZAKÁCS DR. Summary The obstructive sleep apnea syndrome (OSAS) is known to cause obstructive apneas and hypopneas mostly with desaturations and/or arousals caused by repetitive collapse of the upper airway system during sleep. The disorder negatively affects sleep efficacy and daytime neurocognitive functions as well as increases cardiovascular risks. The typical clinical presentation is excessive daytime sleepiness and loud snoring interrupted by brief pauses of breathing. Its prevalence is 2-4% in the general population. It may be a causative factor in some disorders such as therapy resistant hypertension, nocturnal cardiac arrhythmias, stroke, cognitive decline or depression. Significance of the disorder is highlighted by the fact that its risk must be evaluated by the family doctors during the examination of medical suitability for driving licence in Hungary. Keywords: obstructive sleep apnea syndrome, screening, medical suitability for driving licence Beérkezett: 2017. január 8. Elfogadva: 2017. február 6. DR. ANNUS János Kristóf SomnoCenter Szeged, Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központ DR. CSATLÓS Dalma Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi Tanszék DR. SZAKÁCS Zoltán Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum Levelező szerző (correpondent): Dr. SZAKÁCS Zoltán e-mail: alvas@t-online.hu