Nővér, 2017 (30. évfolyam, 1-5. szám)

2017 / 1. szám - Annus János - Csatlós Dalma - Szakács Zoltán: Obstruktív alvási apnoe szindróma: hogyan szűrjük, hogyan kezeljük?

li szünetekkel megszakított hangos horko­lás, amelyhez kóros nappali aluszékony­­ság társul. Jellegzetes társbetegségei közé tartozik az elhízás, a kezelésre nem re­agáló hipertónia, a szívelégtelenség, to­vábbá a nokturnális szívritmuszavarok: pitvarfibrilláció, bradycardia és tachycardia váltakozása, továbbá az alacsony pulzus­számhoz vezető bradyarrhythmiák, amilyen az AV-blokk, a szinuszritmus kimaradá­sa (sinus pause) vagy az asszisztákia, illetve a magas pulzusszámhoz vezető ritmusza­varok (tachyarrhythmiák). A stroke, a de­presszió, az inszomnia vagy a hypothyreosis szintén felveti az OSAS lehetőségét (I. táb­lázat). Célzott kérdésekkel (van-e horkolás, en­nek jellege, fennáll-e nappali aluszékony­­ság), és előszűrő teszttel könnyen azono­síthatók azok, akiknél további kivizsgálás­ra, alvásdiagnosztikai központban végzett poliszomnográfiás vizsgálatra van szük­ség. A közepes és súlyos fokú OSAS keze­lésének etalonja az nCPAP-kezelés (nasal continuous positive airway pressure), ami­kor az orron keresztül folyamatos pozitív légúti nyomást biztosítunk. Enyhe OSAS esetén a légsínterápiás kezelés alternatívái az ún. életmód terápiák (testsúlycsökkentés, mozgás, alvóhelyzet módosítása, bizonyos gyógyszerek és az alkohol kerülése) és száj­ba helyezhető eszközök lehetnek. Az obstruktiv alvási apnoe definíciója Az obstruktiv alvási apnoe esetén a fel­ső légutak alvás alatt ismétlődően elzáród­nak, vagy részlegesen (hypopnoe), vagy tel­jesen (apnoe). Emiatt a beteg egyre erőtel­jesebb légzőmozgásokat végez. Az apnoe­­hypopnoét a légzés idegrendszeri szabályo­zásának zavara, valamint a száj-orr-garat strukturális vagy funkcionális szűkületei okozzák. Felnőttek esetében apnoéról beszélünk, ha a légutakban a levegőáramlás a légzé­si eseményt megelőző légzés átlagos amp­litúdójához képest legalább 90%-kal csök­ken (vagy teljesen megszűnik), és ezen epi­zód időtartama meghaladja a 10 másod­percet. Hypopnoéban a definíció szerint a légáramlás legalább 30%-kal csökken, az oxigénszaturáció legalább 3%-os csökkené­sével és/vagy ébredési reakcióval együtt [5]. Tünetmentes egyénnél az OSAS diagnosz­tikai kritériuma az alvás alatti több mint 15 apnoe és/vagy hypopnoe óránként (apnoe­­hypopnoe index , AHI). Amennyiben nap-1. táblázat: Obstruktív alvási apnoéhoz gyakran társuló szövődmények, társbetegségek Kardiológia Hypertonia, balkamra-hypertrophia, angina pectoris, szívinfarktus, arrhythmiák (pitvarfibrilláció, brady-tachycardia swing, bradyarrhythmiák, AV-blokk, sinus pause, asystolia, tachyarrhythmia), szívelégtelenség, cor pulmonale, perifériás ödéma, hirtelen halál Rövidítések jegyzéke AHI apnoe-hypopnoe index CPAP folyamatos pozitív légúti nyomás OSAS obstruktiv alvási apnoe szindróma Pulmonológia Légzési elégtelenség, fulladás, pulmonalis hypertonia Endokrinológia Diabetes mellitus, inzulinrezisztencia, metabolikus szindróma, acromegalia, hypothyreosis Neurológia Stroke, epilepszia, memóriazavarok, kognitív diszfunkció Gasztroenterológia GERD Hematológia Polycythaemia Pszichiátria Depresszió, szorongás, skizofrénia Urológia Nycturia, impotencia Szülészet-nőgyógyászat Terhesség, menopauza, policisztás ovárium Fül-orr-gégészet Torok- és orrmandula-megnagyobbodás, elongált uvula, gátolt orrlégzés Szemészet Glaucoma, ischaemiás opticus neuropathia Aneszteziológia Nehezített intubáció, posztoperatív apnoék Fogászat Retrognathia, micrognathia Nővér, 2017, 30 (1), 1-44.

Next