Az Érem, 1975 (31. évfolyam)

1975 / 1. szám - Pál Imre: A római császárkor görög koloniális vereteinek ismertetése (XIX. folytatás, befejezés)

ALEXANDRIA (Aegyptus.) Ennek az illusztris városnak pénzei különleges helyet foglalnak el a colo­­niális pénzek csoportjában. A tartomány gazdasági jelentősége Róma szá­mára kiemelkedően fontos volt, és igazgatását nem a szokásos provinciák igazgatása szerint rendezte be a római imperium. A tartomány már Augus­tus uralma alatt a császár személyes tulajdonává vált, és a császár által ki­nevezett praefectus kormányozta. Pénzverése egységes rendszerű, és Augustustól Diocletianusig megszakítás nélkül működött. E tárgyban az olasz Cattari-katalógust ismerjük, mely a corpus igényével készült, de a British Museum „Alexandria” kötete is nagy bőségben írja le ezen érmeanyagot. Az alexandriai pénzveretek ismertetése: 1. Pénzfajták: a) Alaptípus a görög pénzláb szerint vert ezüst anyagú tetradrachma. Nagy­sága: átmérő 2,4 cm, vastagság 4—5 mm. Ezüst anyag kevésbé finom, mint a római dénáré, sőt fokozatosan romlik és a III. században már ezüsttel fut­tatott billon tetradrachma. E rosszabb ötvözetű tetradrachmák numizmati­kai elnevezése: „potin”.(Ez a szó tehát csak az érme fémanyagösszetételét jelöli meg.) Az anyag romlásával együtt a pénzek nagysága is fokozatosan csökken, s Diocletianus korában már csak kb. 1,7 cm átmérővel bíró. b) A tetradrachmán kívül még az alábbi bronzanyagú pénzfajtákat ismer­jük: drachma. Nagysága kb. olyan méretű, mint a római nagybronzok. (Átmérő: 33—38 mm.) fél-drachma. Nagysága valamivel kisebb a római középbronznál. (Átmérő: 25—29 mm.) diobolus. Nagysága kb. mint előbbieké. obulus. Nagysága (átmérő) kb. 18—21 mm. dichalquon. Nagysága (átmérő) kb. 13,5—15 mm. AFRICA VÁROS HÁTLAPI felirat IMPERATOR Thaena (Pun felirat) Augustus Thapsus THAPSVM; IVN (ONI) AVG (VSTAE) (Lívia arcképével v. ülő alakjával) Tiberius Utica MM v. M MVN IVL VTIC DDPP (Municipium Municipii Julii Uticensis decreto decurionum pater patriae.) Tiberius 2

Next