Az Érem, 2007 (63. évfolyam)
2007 / 2. szám - Ujszászi Róbert: Egy elfeledett verdejegyű Albert dénár
Egy elfeledett verdejegyű Albert dénár Felvetések a 15. századi pozsonyi pénzverés kérdéséhez Ujszászi Róbert Albert király (1437-1439) rövid, kétéves uralkodása ellenére négy dénár- és egy obulus típust veretett, valamint két típusú aranyat. Ez meglehetősen soknak tűnik, de érthető, ha figyelembe vesszük, hogy Albert a Zsigmond alatt nem gyakorolt pénzújítás szokását újból felélesztette. Több új éremkép is megjelent pénzein, hogy az egyes kibocsátások jól megkülönböztethetőek legyenek egymástól. Veretei éremképük, minőségük és súlyuk szerint sem igazodtak Zsigmond pénzeihez. Az újból bevezetett pénzújítás viszonylag gyors inflációt okozott, ami végül I. Ulászló (és a vele párhuzamos pénzverést folytató Erzsébet és Giskra), illetve V. László idején teljesedett ki. Albert ismeretlen verdejegyű pénzei viszonylag ritkán kerülnek elő. Az alábbiakban egy, már több mint száz éve közölt, de elfeledett verdejegyű darab újonnan fölbukkant példánya kerül bemutatásra. Az ismertetendő darab a CNH 135 B (KH 461, H 592, P 127) típushoz tartozik. Körirata előoldalán ...BERTI RVn..., hátoldalán ...ÉRTIK..., a címerek sorrendje az alaptípusnak megfelelően magyar, cseh, osztrák, morva. [1] A kartus egyes vonalai néhol érzékelhetőek csak. Átmérője 13-14 mm, anyaga réznek tűnik (minden bizonynyal gyenge ezüstötvözet), súlya 0,47 gramm. Verdejegye I - E és bár az érem megviselt állapotban van, olvasatához nem férhet kétség. [2] A darab különlegessége, hogy mindkét oldalán látható pozitív mintájú előlapi ábrázolás (kettőskeresztes oldal). Az egyik oldalán azonban részben megjelenik a helyes hátlapi éremképnek megfelelő négy pajzsos motívum. A pénz éremképe olyan, mintha eredetileg mindkét oldala azonos lett volna, de valószínűleg sapkafelragadás vagy átfordulás eredményeképpen jött létre. A verdejegy sem a nagy éremkatalógusokban [3], sem az általam ismert, újabb keletű egyéb szakirodalmakban nem szerepel, azonban egy régebbi - 19. századi - munkában már feltűnt. Réthy László a CNH előmunkálatai közben a lehető legteljesebb anyaggyűjtésre törekedett, ezért nem csak a magyar köz-, illetve magángyűjtemények érméit dolgozta fel, hanem számos nagy európai gyűjteményt is. Munkájáról több beszámolóban, cikkben és kisebb tanulmányban is hírt adott. [4] Az egyik legkomolyabb magyar anyag, amelyet külföldön látott, az úgynevezett Montenuovo-féle gyűjtemény volt. Ezt a hatalmas kollekciót több kötetben dolgozták fel, mint árverési listát, a magyar pénzek leírását Réthy végezte. [5] A listában, amelyet szakszerű apparátussal látott el, verdejegyeket is közölt. Albert több típusú dénárját is leírta, köztük a CNH 135 B-t is, 320. sorszám alatt. [6] A szóban forgó típusból összesen kilenc (nagyított kép)