Az Érem, 2010 (66. évfolyam)

2010 / 1. szám - Soltész Ferenc Gábor: I. Ferenc koronázási érmei, zsetonjai

I. Ferenc koronázási érmei, zsetonjai Soltész Ferenc Gábor I. Koronázás Budán, 1792. június 6. II. Lipót halálát követően fia, I. Ferenc (1768-1835) 1792. március 1-jével lépett a magyar trónra. A koronázó országgyűlést az uralkodó Budára hívta össze, 1792. május 20-ára. Számos törvény került elfogadásra, köztük a koronázáshoz kapcsolódó tör­vénycikkek is. [ 1 ] A koronázásra az ország­­gyűlés ideje alatt, június 6-án került sor. la. Koronázási szertartás - Mária Magdolna templom Az eseménysorozat június 6-án, reggel 7 órakor kezdődött. Az udvar lovon vonult a ferencesek budavári Mária Magdolna temp­lomához, a koronázási jelvényeket a menet elején vitték. Az esztergomi hercegprímás érsek és a szolgálattevő papság a kapuban fogadta az érkezőket. Ferenc letette az egy­házi esküt, felkenték, majd az öltöztetés kö­vetkezett: ráadták Szent István faruit, pa­lástját, átvette a jogart, az országalmát és a kardot. A karddal három vágást tett jelezve, a vallást minden támadástól megvédi. A ko­ronát Batthyány József esztergomi érsek [2] és Sándor Lipót főherceg, nádor [3] helyez­te a fejére. A koronázás után felhangzott: „Éljen a király!”, felzúgott a Te Deum, dísz­lövések dörrentek ágyúkból, puskákból, lb. Intronizáció, aranysarkantyús lovagok avatása - Nagy­boldogasszony templom A Mária Magdolna templomtól a menet át­gyalogolt a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomba. A menetből a magyar királyi ka­mara elnöke a szokásoknak megfelelően zse­tont szórt a nézők közé. A Nagyboldogasz­­szony templomban történt meg az intronizá­ció, majd a király a nádor által felhívottakat jobb vállukon Szent István kardjával három­szor érintve aranysarkantyús lovagokká avatta­ le. Koronázási eskü - Víziváros, Kapucinus piac 1. Ferenc a koronázási eskühöz lelovagolt a Vízivárosba, nagyjából a mai Corvin térre. Itt egy díszes földdombon állva mondta el hangos szóval, világi és egyházi előkelők­től, katonaságtól és polgároktól körülvéve a koronázási esküt. ld. „Négyvágás” a mai Bem téren [4] Innen az út észak felé, végig a Landstrasse-n (Fő utca), a várfalakon kívüli szabad térség­re vezetett. A földdombra fellovagolt király itt tette meg a négy égtáj felé jelképes kard­csapásait, jelezve, hogy az ország területi integritását megvédi. (1. ábra) le. A koronázási lakoma a királyi várban Délután 1 órakor kezdődött a koronázási la­koma. Befejezése után a király meglátogat­ta az országgyűlés nagy számban megjelent tagjait. A napot az este 7-9 óra közötti foga­dás zárta, ami után a királyi udvar megnéz­te a városi díszkivilágítást. 2. A budai koronázás érmei, zsetonjai 2a. Katalógusok, hivatkozások A koronázásra kiadott zsetonokról először 1801-ben Schoenvisner [5] adott leírást, 1808-ban a Széchenyi-gyűjtemény [6] kata­lógusában már az érmek is le vannak írva. Utána számos numizmatikai munkában jelent meg a darabokról leírás/ábrázolás, de Az Érem • LXVI. évfolyam, 2010/1. szám

Next