Numizmatikai Közlöny, 1904 (3. évfolyam)

II. Füzet - 14. Zimmermann Lajos dr.: Árpádházi magyar pénzek (2. közlemény)

38 a P. C. Publius Corneliusnak olvasandó, Morvat biztosra veszi, hogy Regalianus gentili­­ciuma is csak Cornelius lehet. A­mi Dryantillát illeti, a név y-nal nem pedig u-val írandó, mert Dryas(Apúac­)ból származik. Dryas a trák Marsnak volt fia (Apóa? vApeco?) mint Apollodorus írja. Ettől az istenségtől származtatta magát, a családi legenda alapján Cl. Dryantianus, őse Cl. Ammiana Dryantillának, a­kit Sulpicius Pollio vett nőül és őse volt az érmeken szereplő Dryantillának. Fentiekben feldolgoztam és összegeztem azt, a­mi a magyar olvasóközönséget az itt-ott külföldön megjelent cikkekből leginkább érdekelheti, mert Kuzsinszky rövid közle­ményén kívül ezen első­sorban Magyarországot érdeklő két éremcsoportról más magyar cikket nem ismerek. A sok nyílt kérdés és a sok nyerhető tanulság teszi érdekesekké e ritka pénzeket, melyekről még valószínűleg sokat fognak írni és beszélni. Itt csak arra a két dologra hívom fel a figyelmet, hogy a Regalianus által viselt szarmata háború territóriumának kérdése különösen szükségessé teszi az esetleg fölmerülő újabb példányok lelőhelyeinek megállapítását és hogy mivel természetszerűen feltehetjük, hogy Regalianus pénzei valamivel korábbiak, mint felesége vagy anyja pénzei és mivel amazokat az Eszéktől Brigetioig, emezeket pedig a Győrtől Felső-Ausztriáig terjedő területen találták, a lelőhelyek ilyetén földrajzi megoszlásából is lehet némi következtetést vonni, nemcsak Regalianus rövid uralkodása színterének kiterjedésére, hanem délről éjszaki, illetve nyugati irányban, a Duna mentén való hadi vagy esetleg Gallienus seregei elől való visszahúzódó mozdulataira, és azon vidékre nézve is, a­hol őt elérte végzete, hacsak nem derít föl a jövő olyan mozzanatot, a­miből területi megoszlásra kell következtetnünk e két nevet viselő pénzek forgalmát illetőleg. Gohl Ödön: Árpádházi magyar pénzek. Jóformán egy év sem telt el azóta, hogy részint gyűjtőtársaim, de főképen a Magyar Nemzeti Múzeum Érem és Régiségtárának szívessége folytán azon szerencsés helyzetbe jutottam, hogy 27 faj árpádházi magyar érmet mutathattam be a közlöny olvasóinak, mely 27 faj csaknem kivétel nélkül ismeretlen volt érmészeink előtt s lassanként gyűlt össze a Corpus Nummorum Hungáriáé első füzetének megjelenése óta. — Hogy ma ismét 3 új faj bemutatásával gazdagíthatom a numizmatikai irodalmat s egészíthetem ki a Corpus sorozatait, csak az örvendetes haladásról tesz tanúságot. Fogadják köszönete­­met azok, kik e törekvésemben támogattak s rendelkezésemre bocsátották ezen érdekes anyagot. E három érem leírása a következő: 1. A C. N. H. V. sorozatába (Kálmán, II. István, II. Béla és II. Géza kora) tartozó s 65. szám alatt kiadott dénár előlapjával s ugyanazon sorozat 88. számú dénárjának hátlapjával bíró újabb változat Sziklay Jenő úr gyűjteményében. Av. Recés körben végein tetézett egyenkarú kereszt, közbül négy apróbb kereszt, belül egy-egy pont. Av. Kettős vonalkörben ékecskék, belül egyenkarú kereszt ékek nélkül. II. közlemény.1­ 1 Az első közleményt lásd Numizmatikai Közlöny II. évf. 25. lap.

Next