Numizmatikai Közlöny, 1935-1936 (34-35. évfolyam)
Méreg Andor: Kurd-gyulaji római éremlelet
77 8. A bészobi másik románstílű kis templomocska falai közelében, a patak jobb partja melletti domboldalon, 1934-ben két érmet találtunk: C. N. H. X. 146. és C. N. H. V. 87-est. Mindkettő jó állapotban. 9. A bészobra vezető dülőúton pedig 1934-ben, a vörös kereszt közelében, leltük a C. N. H. 173. érmének a változatát: az előlapon, a téglalap fölött, nagyobb kupolás torony. Jó állapotban. 10. A zebegényi leventepálya készítése alkalmával, régi, kisebb tanyahely közelében, 2 drb. IV. István-féle rézérmet ástak ki. Mindkettő jó állapotban. C. N. H. 98. A N. M.-ba be nem szolgáltatott érmek, a N. M. beleegyezésével, a saját gyűjteményemben vannak c) Kósdi éremleletek. 1. A kósdi keltatelepen a tulajdonosok két ezüst, császárkori dénárt találtak, 1929- ben. Ezek egyikét láttam: Augustus császár-féle érem volt. Jó ezüstből, szép veret, hosszúnyakú, szép arcú mellképpel, a névnél kopott közírással. 2. 1927-ben 20—30 darab körmöci aranyat ástak ki Kósdon, a falu fölötti meredek löszoldalban, bögrében elrejtve. 10 darabot az asszony bevitt Pestre s egy aranyművesnek kínálta megvételre. Beszélgetés, ígérgetés közben elszedte az asszonytól egyenkint az aranyakat s mikor már az aranyműves kezében volt mind a 10 darab, följelentéssel fenyegette meg az asszonyt. Végül is tíz pengőt kapott az asszony a 10 darab szép aranyért. A többit egyenként adogatta el más-más alkalommal. Szerettem volna az aranyművest megbüntettetni, de a cselekmény akkor már elévült. Egy darabot megtartottak a találók maguknak emlékül. Ezt magam is láttam: II. Lajos királyunk aranya volt. Az aranyak egy része II. Lajos, a másik része pedig II. Ulászlóé volt. A pénzt rejtő bögrét sikerült megszereznem s azt a N. M. Történeti Osztályába adtam be. d) Bécsi fillérleletek. Még 1897-ben nagyobb bécsifillér-lelet került felszínre Stomfán, Pozsonymegyében. Ennek a maradványát láttam és válogattam közülök a pozsonyi u. n. zsidóutcában. 1—2 évvel később pedig a pozsonymegyei Deákiban találtak bécsi filléreket. Ezekből is sikerült néhány darabot szereznem. Horváth Adolf János: Kurd-gyulaji római éremlelet. A kurd-gyulaji (Tolna megye) közlekedési úton egy munkás 1931 május 13-án este 48 drb római dénárt talált. Másnap ünnep lévén, 15-én reggel tovább keresgélt és az 1—2-es kilométerkő közt körülbelül 300—400 méter hosszan egyesével és csoportosan elszórva még körülbelül ezer drb dénárt talált. Valószínűleg esős sáros időben a kocsikerekek hordták el az elrejtési helytől ily messze sárcsomóba összeragadva a dénárokat. A leletet — talán néhány másfelé szóródott darab kivételével — teljes egészében megvettem és leírását a következőkben adom. A lelet 6 drb Marcus Antonius korabeli köztársasági dénárt és Nérótól—Marcus Aureliusig valamennyi császártól 1137 drb. dénárt tartalmaz, melyekből az utolsó és egyetlen darab Kr. u. 165. évből származó Marcus Aurelius PMTBP XIX Imp II cos III hátlappal bíró denára. Ebből következik, hogy az elrejtés ideje a Kr. u. 165. év legeleje lehetett és valószínűleg az akkori pannóniai gót betörésekkel van összefüggésben. Az egyes császárok közt a következőkép oszlanak meg a pénzek: Marcus Antonius hadigályás5 Plotina1 ’» » Nero és Octavianus1 Hadrianus 165 11 Sabina 13 Galba3 Aelius5 Otho3 Antoninus Pius 179 Vitellius 10 Faustina in. 86 Vespasianu8 112 Antoninus P. és Marc. Aurel. 11 Titus 17 Marcus Aurelius 88 Domitianu8 96 Faustina jun. 61 Nerva 19 Lucius Verus 28 Trajanus 229 Az érmek Cohen szerinti leírása pedig a következő lesz: (A zárójelben lévő szám a leletben levő darabszámot jelzi.)