Numizmatikai Közlöny, 1949-1950 (48-49. évfolyam)

Irodalom

1694; 6 krajcár: Magyar I. Lipót K—B 1669, 1672; CG 1676; Alsóausztria I. Lipót MM 1690; 3 krajcár: Magyar I. Lipót K—B 1693; poltura : Lengyel III. Zsigmond 1625; Magyar I. Lipót j. n. 1695,1698,1699 (4), 1700; I. József 1709 (3), 1710 (4); krajcár: Alsóausztria I. Lipót 1697, 1699, 1700, bizonytalan (2); Morva II. Ferdinánd 1629; Liegnitz—Brieg Christian 1669; Hanau 1696; dreier : Württemberg — Öls 1698 (2); gröschel: Szilézia I. Lipót 1704; duarius:­Magyar I. Lipót K­B 1696 (5), 1697, 1698 (7), 1699 (4), 1700 (4), 1701 (9), 1703 (29), 1704 (3), 1705 (6); C — H 1699 (2); dénár: Magyar II. Mátyás K—B 1615, 1616 (3), 1618, 1619, 1620; II. Ferdinánd K—B 1628, 1630 (3); III. Ferdinánd K—B 1640 (2), 1643 (2), bizonytalan (3); I. Lipót K —B 1665 (2), 1670 (2), 1674, 1675 (6), 1676 (2), 1677 (2), 1678 (2), 1679 (3), 1680 (4), 1681, 1682 (4), 1683, 1684, 1685 (5), 1686 (3), 1687 (6), 1689 (2), 1691, 1692 (2), 1693 (4), 1695 (13), 1696 (5). N­O­B 1703, egykorú hamisítvány (1). Alsószlatina (Ung. m.) XVI. sz.-i polturák. Utolsó előforduló évszám 1627. Összesen 30 db. Poltura : Lengyel III. Zsigmond 1619, 1620, 1621, 1622 (6), 1623 (10), 1624 (6), 1625 (3), 1627; Brandenburg Georg Wilhelm 162? (1). Szilkerék (Szolnok-Doboka) XVII. sz.-i aprópénzek. Utolsó előforduló évszám 1648. Összesen 1126 db. Dutka: Svédország Gusztáv Adolf 1632; Lengyel 1606, 1621 (9), 1622 (2), 1623 (13), 1624 (11); VI-os garas: Lengyel 1624 (2), 1625 (3), 1626 (2), 1627; széles garas: Erdély Bethlen Gábor N — B 1620, 1625 (2), 1626 (18), 1627 (4), 1628 (3); C —C 1625 (2), 1626 (8); M—C 1627; garas: Magyar II. Mátyás N — B 1617, 1619(3); Erdély Báthori Gábor N — B 1613; Bethlen Gábor N — B 1625; Lengyel 1606, 1608; 1/2 garas : Litvánia Alexanderé, n. (1); Zsigmond Ágost 1555, 1562; poltura : Lengyel 1618, 1619, 1620 (27), 1621 (81), 1622 (189), 1623 (216), 1624 (158), 1625 (92), ökörfejes jeggyel 1625 (23), 1626 (36), 1627 (29), egylapú (2), hamis (1); Riga III. Zsigmond 1620 (2); Gust. Adolf 1622, 1623 (2), 1624 i1); Christina 1644, 1648; Elbing Gustav Adolf 1629 (2), 1630 (14), 1631 (2), 1632 (2); Brandenburg—Preussen Johann Sigism. 1620 (2); Georg Wilhelm 1621 (2), 1622 (7), 1623 (5), 1624 (14), 1625 (20), 1626 (27), 1627 (4); Stolberg Wolf. Georg 1619; Barby Albert Friedrich 1615; Pommer—Barth [XIV. Bogislav] 1621; Svédország Gusztáv Adolf 1632 (14), 1633(27), Christina 1634, 1635 (5). ^ ^ Gelse (Zala m.) IV. sz.-i római császári kisbronzok. Utolsó uralkodó Gratianus (367 — 383.) Összesül 285 db. II. Constantius: Coh. 45 (6), Coh. 188 (6); Constantius Gallus: Coh. 18 (1); Julianus: Coh. 13 (1); 7. Valentinianus: Coh. 12 (31), Coh. 37 (37); Valens: Coh. 11 (43), Coh. 47 (60); Procopius: Coh. 5 (1); Gratianus: Coh. 22 (16), Coh. 37 (4); teljesen kopott s így meghatározhatatlan (79). K. A. IRODALOM Miller zu Aichholz — Loehr — Holzmair, Österreichische Münzprägungen 1519—1938 2. Auflage, Wien 1948. 354 S. 56 t. Ivrét. Immár második bővített kiadás lát napvilágot ebből a monumentális munkából, mely az egykori Habsburg uralom alatt állott országok és tartományok újkori pénzverését öleli fel táblázatos, könnyen áttekinthető formában. Az új kiadás a régihez viszonyítva szerkezetben nem hoz új változást, de mégis két szempontból igen lényeges előhaladást jelent a tökéletes Corpus felé. Egyrészt az első kiadás óta elmúlt két évtized állandó munkája eredményeként úgyszólván egész Európa jelentősebb gyűjteményeiből szerzett adatok segítségével tetemesen bővült a feldolgozott anyag mennyisége, másrészt pedig a második kötetként beiktatott képes táblák segélyével teljes áttekintést lehet nyerni a hatalmas és szétágazó érem­sorozatokban. Egy következő kiadás feladata lenne az újabb anyagszaporulat mellett a régi anyagban általános revízió végre­hajtása, mert — hogy csak magyar vonatkozásban említsük — bizony elég javítani való akad Miller zu Aichholz eredeti feldolgozásában, ha minden egyes példánynál visszamegyünk az ősforrás felkutatásáig. Mindenképpen azonban óriási teljesítmény volt e két hatalmas kötet újból való kihozása a Bundessammlung részéről és csak hálásak lehetünk a bővített feldolgozásért, mely az újkori magyar pénztörténetre vonatkozólag is igen sok új és becses adalékot hoz. Emanuela Nehejlová-Prátová, Trésor de Kosice. Trouvaille de Monnaies d’or du XV° au XVII0 siècles à Kosice en 1935. Praha, 1948. 80 359 1. 16. t. A 2920 db pénzből, három emlékéremből és egy arany­láncból álló hatalmas aranylelet Kassán (Stefanik­ u. 4 sz. ház helyén) került elő és ha pontosan nem is lehet egykori tulajdonosát megállapítani, annyi bizonyosnak látszik a szerző véleménye szerint, hogy a császár pártján állott tulajdonosról lehet szó. A lelet különös módon csak dukátokat és kettős dukátokat ölel fel, viszont a gazdag sorozatban csaknem az egész akkori európai dukat pénzverés kisebb-nagyobb számmal képviselve van. Természetesen a magyar és erdélyi aranypénzek szerepelnek a legnagyobb számmal és különösen a vegyes­házi aranyaink tanulmányozásához igen becses anyagot hoz. Részletesen kidolgozott történelmi és gazdaság­­történeti háttér ismertetése után a leletanyag mintaszerűen pontos feldolgozása és leírása következik, gazdag irodalmi utalásokkal megkönnyítve a leírások használhatóságát. Végül 16 képestáblán az eredeti érmekről készült felvételek jelenítik meg az érdekesebb és numizmatikai szempontból feltűnőbb fajokat.

Next