Numizmatikai Közlöny, 1969-1970 (68-69. évfolyam)

Hőgye István: XVIII. századi hamis pénzek leírása

A leletegyüttes lelőhelye még további meglepetéseket tartogathat, mert azon a helyen kellett lennie a kikötőnek, ill. a kereskedelmi központnak. Remélhetőleg a leletegyüttes fel­dolgozása után be fogják mutatni, mint egy valóban mutatós éremtani leletet. Néhány ritkább darabot azonban okvetlenül érdemes az együttesből függetlenül ismertetni,­ közöttük a fel­soroltakat, hiszen érdekes következtetéseket vonhatunk le azokból. Végezetül, mivel az utolsó veretszáma a pénzleletnek: 1595, bizonyos, hogy az a követ­kező évben kerülhetett a földbe. Érdekessége csak az, hogy amennyiben a pénz mégis 1595- ben került a földbe, úgy azt talán annak a korrupt töröknek fizethették ki, aki elősegítette a város és a vár visszafoglalását, de aki valamilyen oknál fogva már nem élvezhette a hatal­mas kincset. A másik feltételezés pedig, hogy egy kereskedőnek lehetett a vagyona, aki közvetlenül a visszafoglalás után szedhette össze a hatalmas vagyont. Utóbbit látszik igazolni, hogy a lelet­ben annyira felismerhető az egész hadsereg összetétele, hogy azt nehezen lehetne „egy kincs­tári kifizetésnek” tekinteni, hacsak azt nem úgy kérték kifejezetten. Ez azonban megoldatlan rejtély marad. Szepessy Géza EIN MÜNZFUND AUS ESZTERGOM AUS DEM XVI. JAHRHUNDERT Die Bekanntgabe eines, im Museum von Esztergom bewahrten, aus dem XVI. Jahrhundert stam­menden und insgesamt aus 50 Stück bestehenden Teil eines grossen Münzfundes, dessen Verbergungszeit mit 1596 anzunehmen ist. Das Material des Fundes besteht ausser einem Kramer Heller nur aus kärtner Prägungen (darunter 7 Dukaten). XVIII. századi hamis pénzek leírása A XVIII. században is gyakori pénzrontás bizonyítékáról ad tájékoztatást a Kassai Királyi Kamara 1782. évből kelt levele, amelyben Zemplén vármegyét a következőként tájé­koztatja a vidéken forgalomban lévő hamisított pénzekről: „ . . . némelly kijános Pénzek Nemes, és Conventiós Tallérok forogni tapasztaltattanak, a’ mellyek tovább való terjedése a’ Publikumnak nem kevés kárt okozhatna. Azért különös kötelességünknek lenni ítéltük ezen hibás Pénzeknek ide ragasztott le­írását és meg magyará­zása mellett eztel azonnal hirré adni, nem kételkedvén semmit is arról, hogy arra különös gondgyok fog lenni, hogy ezen hibás Pénzeknek . . . bé csúszásának hirré tétetlével a’ Publikum nem csak a’ Kárvallástól meg mentessék, hanem ezen hamis Pénzek szorgalmatosan is ki kerestessenek”. A hamis pénzek mellékelt leírása pedig a következő: „I. Baváriai Conventziós Tallér, 1765 dik Esztendőbéli. Ennek a’ belső része Ónból vagyon, mind a’ két külső­be írott lapja pedig, nem különben az egynéhány kis szegecskékkel, a’ kerü­letire szegezett karikája, ezzel a’ rajta lévő írással: in Deo Consilium, csak vékony ezüst pléh­­ből áll, minthogy ez négy darabokból mesterségesen öszve rakattatott, magától semmi hangot nem ád, tehát ezzel, mind a' pengéséről, mind pedig a’ szembe tűnő vastagságáról és nehéz­ségéről, a’ más egyébb próbát ki álló Conventziós Talléroktól akárki is, hogy hijános, kevés vigyázással is megesmérheti. »Als Münzmeister-Sold erhielt Kirchpucher jährlich 200 Gulden Rheinisch.« (Münzordnung: I. Ferdinand. I.-ste. Közli: Themessl idézett munkájának 9. oldalán.) 1526-tól már új pénzverőmestert ismerünk: »Dem neuen Münzmeister wurde auf getragen: — guldin vnd silberin Müntz, mit dem Gehalt, gewicht, aufzall vnd annderen nach der Ordnung so vnd wir Ime in einer Instruction hirüber haben geben, geterwlich vnd vngeverlich slagén vnd ausgeen zu lassen.« (I. m. :g—10. old.). 7 Ismeretes Markl-nak egy munkája, mely szerint ezeket a pénzeket Sziléziában verték. Bizonyíték­nak hozza fel a címer kivitelezésének analógiáját. Egy másik feltételezés szerint alul a ,,C” csak Kraina lehet, vagy pedig: Chremnitz. Szüéziában ebben az időben nem vertek egyáltalán aprópénzt, így esetleg (!) Körmöcbánya lehet, bár ez eléggé valószínűtlen. (I. m.: 9—16. old.) 8 A Ferdinand-féle »Münzordnung« a következő pénzeket engedélyezte: GUUDINER(v. THAUER) = = HAUBE GUDDINER = PFUNDER = DOPPEDSECHSER KREUTZER = PFENNIGE (4 Stück auf i Kreutzer (HELDER) 8 Stück auf 1 Kreutzer (ezenkívül: DUKATEN = 80 Stück auf die Wiener Mark, 24 1/2° fein, und österr. rhein GULDEN (GODDGUDDEN), 85 1/2 auf die wiener Mark, 19 1/20 fein. — Der Thaler sollte ein Gewicht von 28.786 g. haben: die Wiener Mark war zu 280.668 g. gerechnet. «Wien, 15. Febrvar 1526. Matthias, Schuchly, als Münschreiber.» (Közli: Themessl idézett munkájában: 8—12. oldalon bőségesen.)

Next