Numizmatikai Közlöny, 1987-1988 (86-87. évfolyam)

Gedai István: A Magyar Nemzeti Múzeum verőszerszám gyűjteménye (II. rész)

A Magyar Nemzeti Múzeum verőszerszám-gyűjteménye A Magyar Nemzeti Múzeum verőszerszám gyűjteménye ismertetésének ez a része a magyar hercegi, majd az idegen pénzek töveit, végül a hamisításra szolgáló szerszámokat közli (II- III. tábla). Magyarországon mindössze két olyan hercegi család volt, amely pénzverési joggal rendelkezett, a Batthyány és az Esterházy. Mindkét család a XVIII. század második felében élt ezzel a jogával; Batthyány Károly és Lajos, valamint Esterházy Miklós. Pénzeik — 10 dukát, dukát, tallér, 1/2 tallér, 20 krajcáros — a pénzforgalomban nem vettek részt, ajándékozási célokat szolgálhattak. Gyűjteményünkben csak a Batthyány család pénzeinek verőszerszámai vannak, egy kivétellel ismert típusoké. Egyetlen verető van, amellyel nem ismeretes kivert pénz, ez pedig Batthyány Lajos 1805-ös 20 krajcárosa. (Katalógus 66. sz.) Feltételezhetően készültek kiadni, a verőtöveket (legalább is a hátlapot) meg is csinálták, kivitelezésre azonban nem került sor. Az idegen pénzek verőszerszámainak Budapestre kerülése a legproblematikusabb, semmi adatunk sincs rá. Ezek között is feltűnő a hervardi 1/4 tallér verőtöve. (Katalógus 75. sz.) A Brassóból idekerült anyag között volt, kétségtelen azonban, hogy később keveredett közé. I. Szelim szultán akcsejének verőtöve (Katalógus 83. sz.), talán a magyarországi török megszállással függhet össze, de sajnos származási adatunk itt sincs.** Hamis pénzek a pénzverésnek szinte velejárói, bár itt több vezető már inkább műtárgyhamisítás céljá­ból készült és nem a pénz forgalmi idejében (Katalógus 87-93. sz.). Külön említésre méltónak tartunk két szerszámot. Egyik a bajor 20 krajcáros (Katalógus 95. sz.), ami technikailag is érdekes megoldás. Kereske­delmi forgalomból került a gyűjteménybe, így eredete bizonytalan. Pénzforgalmi okokból kell viszont foglal­kozni a burgaui és brandenburgi 20 krajcárosok együttes öntőmintájával (Katalógus 94. sz.). Ennek ugyanis ott kellett készülnie, ahol mindkét pénz forgalomban volt és ezt az együttes forgalmat tanúsítja az öntő­minta is. KATALÓGUS III. Hercegi pénzek verőszerszámai. 46 Batthyány Károly 1764. évi 10 dukátusának hátlapi verőtöve. GEN:C:MAR:U:L:DIM:COL:U:S:C: & (X)R:A:M:A:I:CONS: & S:CONF:M:1764- Sarkított négyzet keresztmetszetű. Magassága: 9,1 cm. Szélessége: 6,5 cm. Leltári száma: R.V.67. 47 Batthyány Károly 1764. évi 5 dukátusának hátlapi verőtöve. GEN:CMAR:U:L:DIM:COL:U:S£: * (V)R:A:M:A:I:CONS: & S:CONF:M:1764- Sarkított négyzet keresztmetszetű. Magassága: 9,5 cm. Szélessége: 6,3 cm. Leltári száma: R:V.68. 48 Batthyány Károly dukátjának előlapi verőtöve. CAROL:S:R:I:P:DE BATTHYAN:A:U:E:G:C:M. A mellkép alatt T.F. szignó, a verőtő oldalába vésve: T.F. 1766. Sarkított négyzet keresztmetszetű. Magassága: 8,2 cm. Szélessége: 4,8 cm. Leltári száma: R.V.69. *1. rész: Numizmatikai Közlöny 84-85(1985-1986) 47-55. **A török pénzek szerszámaira tett megállapításokat Szilágyi Mihálynak köszönöm. Numizmatikai Közlöny LXXXVI - LXXXVII. 1987 - 1988

Next