Numizmatikai Közlöny, 1987-1988 (86-87. évfolyam)
Gedai István: A Magyar Nemzeti Múzeum verőszerszám gyűjteménye (II. rész)
A Magyar Nemzeti Múzeum verőszerszám-gyűjteménye A Magyar Nemzeti Múzeum verőszerszám gyűjteménye ismertetésének ez a része a magyar hercegi, majd az idegen pénzek töveit, végül a hamisításra szolgáló szerszámokat közli (II- III. tábla). Magyarországon mindössze két olyan hercegi család volt, amely pénzverési joggal rendelkezett, a Batthyány és az Esterházy. Mindkét család a XVIII. század második felében élt ezzel a jogával; Batthyány Károly és Lajos, valamint Esterházy Miklós. Pénzeik — 10 dukát, dukát, tallér, 1/2 tallér, 20 krajcáros — a pénzforgalomban nem vettek részt, ajándékozási célokat szolgálhattak. Gyűjteményünkben csak a Batthyány család pénzeinek verőszerszámai vannak, egy kivétellel ismert típusoké. Egyetlen verető van, amellyel nem ismeretes kivert pénz, ez pedig Batthyány Lajos 1805-ös 20 krajcárosa. (Katalógus 66. sz.) Feltételezhetően készültek kiadni, a verőtöveket (legalább is a hátlapot) meg is csinálták, kivitelezésre azonban nem került sor. Az idegen pénzek verőszerszámainak Budapestre kerülése a legproblematikusabb, semmi adatunk sincs rá. Ezek között is feltűnő a hervardi 1/4 tallér verőtöve. (Katalógus 75. sz.) A Brassóból idekerült anyag között volt, kétségtelen azonban, hogy később keveredett közé. I. Szelim szultán akcsejének verőtöve (Katalógus 83. sz.), talán a magyarországi török megszállással függhet össze, de sajnos származási adatunk itt sincs.** Hamis pénzek a pénzverésnek szinte velejárói, bár itt több vezető már inkább műtárgyhamisítás céljából készült és nem a pénz forgalmi idejében (Katalógus 87-93. sz.). Külön említésre méltónak tartunk két szerszámot. Egyik a bajor 20 krajcáros (Katalógus 95. sz.), ami technikailag is érdekes megoldás. Kereskedelmi forgalomból került a gyűjteménybe, így eredete bizonytalan. Pénzforgalmi okokból kell viszont foglalkozni a burgaui és brandenburgi 20 krajcárosok együttes öntőmintájával (Katalógus 94. sz.). Ennek ugyanis ott kellett készülnie, ahol mindkét pénz forgalomban volt és ezt az együttes forgalmat tanúsítja az öntőminta is. KATALÓGUS III. Hercegi pénzek verőszerszámai. 46 Batthyány Károly 1764. évi 10 dukátusának hátlapi verőtöve. GEN:C:MAR:U:L:DIM:COL:U:S:C: & (X)R:A:M:A:I:CONS: & S:CONF:M:1764- Sarkított négyzet keresztmetszetű. Magassága: 9,1 cm. Szélessége: 6,5 cm. Leltári száma: R.V.67. 47 Batthyány Károly 1764. évi 5 dukátusának hátlapi verőtöve. GEN:CMAR:U:L:DIM:COL:U:S£: * (V)R:A:M:A:I:CONS: & S:CONF:M:1764- Sarkított négyzet keresztmetszetű. Magassága: 9,5 cm. Szélessége: 6,3 cm. Leltári száma: R:V.68. 48 Batthyány Károly dukátjának előlapi verőtöve. CAROL:S:R:I:P:DE BATTHYAN:A:U:E:G:C:M. A mellkép alatt T.F. szignó, a verőtő oldalába vésve: T.F. 1766. Sarkított négyzet keresztmetszetű. Magassága: 8,2 cm. Szélessége: 4,8 cm. Leltári száma: R.V.69. *1. rész: Numizmatikai Közlöny 84-85(1985-1986) 47-55. **A török pénzek szerszámaira tett megállapításokat Szilágyi Mihálynak köszönöm. Numizmatikai Közlöny LXXXVI - LXXXVII. 1987 - 1988