Numizmatikai Közlöny, 1993-1994 (92-93. évfolyam)
Baloghné Ábrányi Hedvig: Réthy László kinevezési kérelme 1882-ben Pulszky Ferenchez, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójához
- 121 Az irat végén, az összesítés után két záradék is olvasható még: „Kelt Simándon Augusztus 23' 849” másik sorban „az az Ötvennyolczezer tizenhat ft — 30 xr pp. PH. Bajla Péter jegyző által”. A másik megjegyzés más írással a következő: „hogy a’ fentebbi pénzjegyeket olvasatlanul az alólirt jegyző által lepecsételve átvettük — elösmerjük. Aradon august 24. 849. Vörös Ignácz Jakabos Benjámin”. A világosi fegyverletétel helyéhez közel már a gyászos esemény után tíz nappal működött a közigazgatás. Igaz, meglehetősen viharos előtörténete van az első magyar papírpénzeknek, amelyek forgalma sokszor zűrzavarosan alakult a magyar és az osztrák hadiszerencse forgandósága alapján. Az osztrák hirdetményeken már 1848. május végétől szigorú büntetés terhe mellett beszolgáltatni rendelik a magyar pénzeket, de még november végéig is meghosszabbítják a határidőt egyes helységekben.4 A beszolgáltatás célja elsősorban természetesen a gazdasági tönkretétel, azonban legalább ilyen fontos a legyőzés demonstrációja, amit a pénzek nyilvános elégetésével kívántak minél érzékletesebbé tenni.5 Ezért érdekes, hogy mind ez ideig nem került elő, nem közöltek olyan listákat, amelyek alapján pontosabb ismereteket szerezhetnénk a beszolgáltatás mértékéről, idejéről, stb. Pedig az itt bemutatott dokumentum típusa általános kellett legyen a szabadságharc utáni időkben. Most csak két szempontra figyelve megállapíthatjuk, hogy összesen 11.923 db papírpénzt szolgáltatott be 356 fő. A pénzek 46 összértéknek csupán az 5,5 Több hasonló lista előkerülése nyomán, a körülmények sokoldalú elemzésével bizonyára sok hasznos ismeretet szerezhetünk majd a korabeli pénzforgalomról, pénzhasználatról, gazdasági életről. Nagy Ádám 6701 Szeged Móra Ferenc Múzeum Réthy László kinevezési kérelme 1882-ben Pulszky Ferenchez, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójához Das Ernennungsersuchen von L. Réthy aus dem Jahr 1882 an Ferenc Pulszky, Direktor des Ungarischen Nationalmuseums A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára története különös tekintettel a személyi vonatkozásokra Hampel József az Érem- és Régiségtár első száz évét kiváló alapossággal és részletességgel feldolgozó tanulmányától, és néhány kisebb közleménytől eltekintve még mindig fehér foltja a magyar éremtan tudománytörténetének. Sajnos az idevágó források is feltáratlanok, így minden egyes adat jelentőséggel bír majd azok számára, akik e terület feldolgozását feladatuknak tekintik. Ezért tartjuk fontosnak Réthy 4 Gyűjteménye a’ Magyarország számára kibocsátott legfelsőbb manifesztumok és szózatoknak, valamint a cs. kir. hadsereg főparancsnokai által magyarországban kiadott hirdetményeknek. Buda, 1849. 5 Faragó Miksa: A Kossuth-bankók kora. Bp. 1912. 272— 283.; Leszih Andor: Kossuth-bankó égetése Miskolcon 1849-ben. Num. Közi. 1937-38. 100. 1 Hampel József: Az érem- és régiségtár története. In: A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene alapításának századik évfordulója alkalmából. (Budapest, 1902.) Hornyánszky. p. 77 — 90. 2 Éremtári díjnokok. ArchÉrt. 2 (1869 — 70) p. 295.; Gedai István: A Magyar Nemzeti Múzeum éremgyűjteménye. Éremtani Lapok 5 (1991) 3-9. Numizmatikai Közlöny XCII-XCIII (1993-1994)