Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1989 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1989-03-01 / 1. szám

OHANY A NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM_____________ARA: 2,30 FORINT 1989. MÁRCIUS HÖ 30 milliós eredménytöbblet A sikeres év 17 százalékos bérfejlesztést is hozott Az elmúlt évben vállalatunk Vezetők és beosztottak, válla­lő célkitűzéseit a hazai dohány- látunk egész kollektívájának szükséglet folyamatos és mars- összehangolt tevékenysége ered­déktalan kielégítése, a tőkés­ mentes volt, a tervezett 132 mil­export-feladat teljesítése, a sta­­lió forinttal szemben mintegy kis pénzügyi helyzet, a ható- 170 millió forintos vállalati kény és eredményes gazdálko- eredmény képződött az elmúlt hás megvalósítása jelentette­ esztendőben. a piacbővítés alapvető dolog Alapvető volt a piacbővítés. Mind a­­ belföldi értékesítésnél, mind a tőkés exporttal a terve­zettnél magasabb árbevételt ér­tünk el, ebből adódóan 30 millió forintos eredménytöbblet való­sult meg. Éves költséggazdálkodásunkra a fegyelmezett végrehajtás volt a jellemző, ez volt az eredmé­nyes gazdálkodás másik fontos eszköze. A termelés a tervezett szinten alakult. Negatív jelenség volt, hogy a termelés közvetlen költ­ségszintje meghaladta a terve­zettet, ami mérsékli az elkövet­kező évek eredményét. Sikeres volt termeltetési te­vékenységünk, amely a terve­zett mennyiségen belül lényege­sen javuló minőségi összetételt produkált és minden eddiginél magasabb, 2,5 millió dollár ér­tékű tőkés exportot tett lehető­vé, egyben a készletgazdálko­dás hatékonyságát is javította vállalati szinten. lesztéssel szemben 17 százalékos bérfejlesztést valósítottunk meg, így vállalatunk elérte a 100 000 forintos bruttó bérszínvonalat. Ez hazavihető pénzként is 12— 13 százalékos növekedést jelen­tett dolgozóink számára. Ezen túlmenően nyereségrészesedés­ként február utolsó napjaiban az 1988. évben kapott nyereség­­részesedés dupláját osztjuk szét anyagi elismerésként az elmúlt évi munka eredményeként. 1988. évi munkánkkal meg­alapoztuk az 1989. évi gazdál­kodásunkat. Az eddigi jó mun­kát megköszönve a sikeres és eredményes gazdálkodás folyta­tására kérem dolgozóinkat és vezető munkatársaimat. Tornai Csömör Andrásné igazgatóhelyettes Kiemelkedő műszaki fejlesztés Kiemelkedő eredménynek ér­tékelhető a vállalat elmúlt évi műszaki fejlesztési tevékenysé­ge is. Mintegy 200 millió forint értékű új állóeszközt állítottunk termelésbe négy hónap alatt. Mindezt sikerrel, mert terme­léskiesés nem történt a beruhá­zás beüzemelése során. Mint köz­tudott, a fejlesztés döntően a nyíregyházi fermentáló üze­münkre koncentrálódott. A ko­­csányozógépsor rekonstrukciója valósult meg itt, ezáltal bővül­tek a tőkésexport-termelés technikai feltételei. Az élőmunkával tervszerűen gazdálkodtak egységeink, 17 fő­vel kevesebb átlaglétszámmal dolgoztunk a tervezettnél. Pénzügyi stabilitás jellemezte vállalatunkat, de lényegesen magasabb kamatfeltételek mel­lett, növekvő kamatköltséggel tudtuk a pénzügyi egyensúlyt fenntartani. Fizetési eszközként váltót is alkalmaztunk és part­nereinket több esetben kamat­mentes előlegfizetéssel is támo­gattuk. Az eredményes gazdálkodás mellett a közgazdasági munka területén jelentős új feladatokat kellett megoldani 1988. január 1-jétől. Sikerült. A dolgozóin­kat is érintő és valamennyiük számára nehezen érthető bér­­bruttósítás, majd a béremelé­sek új rendszerének kidolgozá­sa, alkalmazása folyamatos, új­szerű munkát követelt szakem­­­bereiniktől. Számviteli rendszerünk alap­vetően megváltozott. Az általá­nos forgalmi adó bevezetése több vállalati egység összehangolt, újszerű munkavégzését követeli meg. Ennek végrehajtásában a pénzügyi és számviteli osztály kiemelt feladatokat lát el. Vállalatunk életében nagy je­lentőségű az újonnan elkészült Szervezeti Működési Szabály­zat, amelyet a szervezési osztály készített el, ezzel lényeges költ­ségmegtakarítást eredményezett vállalatunknak. A számítástechnika alkalma­zása is bővült vállalatunknál. Sajnos a bér- és személyi jöve­delemadó-rendszer gépi techni­kája alkalmazásban várhatóan csak 1989 második fél évétől működhet. Szándékosan említem utoljára dolgozóink anyagi elismerését. Mindezért az eredményes mun­káért mit kapott a kollektíva? A beígért 10 százalékos bérfej- DtO&l ^<е j. IftYlöffM GYÜntMtHYl Dollárt hozó bálák Lapunk más helyén közöljük, hogy az év első üzletkötése január 18-án 936 ezer dollárt hozott a vállalatnak. Az átvételt megelőző napon készült képünk Debrecenben a készáruraktárban, ahol a Reynolds cég átvevője számára előkészítették az exportra szánt AV és BV dohányok báláit. Balról Grasselli Miklós üzemvezető, mö­götte Tóth János főosztályvezető, jobbról Boldizsár Endre művezető és mögötte Bittner Imre főművezető a minőséget vizsgálják. Még nagyobb ösztönzés a minőség javítására Szerződéskötés új árakkal A nagylevelű dohányok átvé­tele még javában folyt, amikor az 1989. évi termékértékesítési szerződéskötések már meg is történte­k. A szerződtetési irányszámo­kat több tényező együttes fi­gyelembevételével határoztuk meg. Így a mesterséges szárítá­sú dohányoknál az exportlehe­tőségek növekedését és a kész­letek kismértékű csökkentését, míg a természetes szárítású dohányoknál a gyártói igénye­ket és a társvállalat irányában vállalt kötelezettségeinket vet­tük alapul. Az előtervhez képest tehát módosult a végleges szerződte­tési feladat. Eszerint Hevesi do­hányokból 2909 hektárra és 5698 tonnára, Kerti dohányból 1834 hektárra és 3820 tonnára, Kállói dohányból 1795 hek­­tárra és 4639 tonnára kötöt­tünk szerződést. A szerző­dések megkötésekor igazolódott korábbi feltevésünk: partner­­gazdaságaink többé-­kevésbé egyetértettek a részükre lebon­tott mennyiséggel. A felvásárlási árak emelése elősegítette a vállalati elképze­lések megvalósítását. A termé­szetes szárítású dohányok­ból több mint 1200 tonna mennyisé­gi növekedés valósulhat meg a vállalatunknál maradt gazdasá­gok körében. Az áremelést boncolgatva a következőket állapíthatjuk meg: a mesterséges szárítású dohá­nyoknál — az 1988. évi osztály­összetétel alapján — száz­­ kilo­grammonként 760 forint áremel­kedés várható, ami közel 9500 forintos átlagárat jelent. A hektáronkénti árbevétel nö­vekedése — az elvárt minőség­­javulást is figyelembe véve — a 20 százalékot is meghaladja. Célként tűztük­­ ki a minőségja­vítást, ezért úgy a mesterséges szárítású, mint a nagylevelű do­hányoknál az utolsó két osztály felvásárlási ára nem emelke­dik! A négylevelű dohányoknál az első két osztály árát 10 száza­lékot meghaladó mértékben emeltük. A jövedelmezőség várhatóan itt fog nagyobb mér­tékben javulni, ugyanis a költ­ségemelkedések itt kisebbek lesznek, mint a mesterséges szárítású dohányoknál. Összességében megállapítható, hogy az áremelés elősegítette a termelői kedv fenntartását és remény van rá, hogy hatni fog a vállalati célok megvalósításá­nak irányába is. Bodó László osztályvezető Nagyobb teljesítményű az átalakított vágóasztal a debreceni fermentáló üzemben. A levágott csú­­csi rész egy elszívó rendszeren keresztül kondicionáló hengerbe kerül, utána a kocsányozótornyot megkerülve a tároló adagolóban keveredik össze a kocsánytalaníto­tt levélrészekkel és kerül a fer­mentálóba. (Azelőtt a levélcsúcsok kondicionálás nélkül szalagren­dszeren jutottak a fermentáló­gépbe.) Most nem törik és egyenletesebben keveredik az anyag a többi levélrésszel.

Next