Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. IX. kötet. Magyarország III. – Budapest és Fiume (Budapest, 1893)

Budapest - Közművelődési intézetek - A Magyar Nemzeti Múzeum. Pulszky Ferencztől

Mayer Ferencz tábornok által alapított Mayer-féle fiárvaház, a magyar gazdasszonyok országos egyesületének leány-árvaháza, a protestáns árva­egylet vegyes árvaháza, a pesti izraelita nőegylet izraelita leány-árvaháza és a pesti izraelita hitközség fiú-árvaháza, továbbá a már említett tanítói árvaház, a Klotild főherczegasszonyról nevezett egyesületi szeretetház, az újabban létrejött fővárosi szeretetház és a Mária Dorothea főherczegnő nevét viselő tanítónői menedékház. Ezeken kívül mint szintén a köznevelés ügyét előmozdító intézményeket említhetjük meg a szegény és éhező iskolás gyermekeknek télen át meleg étellel való ellátása végett alakult Gyermekbarát-egyesületet, a szegény és beteges gyermekeket a szünidő alatt falura kitelepítő szünidei Gyermektelep-egyesületet, valamint számos társulatot, a­melyek szegény iskolás gyermekeknek téli ruhával való ellátását tűzték ki fő czéljából. Így munkálnak közre Budapesten állam, főváros, társadalom és a hitfelekezetek, hogy a közoktatás és köznevelés ügyét felvirágoztatván, ez­által a külsőleg oly hatalmas arányokban fejlődő magyar főváros belső életét is megszilárdítsák, megnemesítsék és képessé tegyék ama nagy szerep betöltésére, mely neki a nemzet életében jutott. A Magyar Nemzeti Múzeum. Gróf Széchenyi Ferencz, Istvánnak, a nagy reformátornak atyja, volt a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója az által, hogy 1802-ben magyar könyvtárát a király által megerősített alapító levéllel a nemzetnek aján­dékozta úgy, hogy ez egy nemzeti múzeum magva legyen. E könyvtár a magyar ősnyomtatványok mellett kizárólag oly munkákat tartalmazott, melyek Magyarországban jelentek meg, vagy magyarok által írattak, vagy Magyarországra vonatkoztak, így elmondhatni, hogy e könyvtár a magyar­országi műveltség teljes képét foglalja magában. Ily szerény kezdetből fejlődött ki az a nevezetes közművelődési intézet, mely most, mielőtt fönnállásának első századát betöltötte volna, a művelt nemzetek múzeumai közt már számot­tevő helyet foglal el, az európai tudósok által sem mellőzhető többé, s a nemzetnek méltán büszkesége. Az akkori nádor, a felejthetetlen József főherczeg, kire az alapító levél a Múzeum védnökségét bízta, mindjárt fölkarolta a nemes alapító gróf szándékát, s fölszólította a megyéket és városokat, a mágnásokat s más M. 27

Next