Pintér Jenő: A magyar irodalom története 2. A magyar irodalom a tizenkilencedik században (Budapest, 1938)
A tizenkilencedik század első harmada
6i Gyula : Kazinczy Ferenc esztétikai törekvései. Budapesti Szemle, 1929. évf. — Tolnai Vilmos : A nyelvújítás. Budapest, 1929. — Czeizel János : Kazinczy Ferenc élete és működése. I. köt. Budapest, 1930. — Horváth János : Kazinczy emlékezete. Budapesti Szemle, 1931. évf. — Négyesy László : Kazinczy pályája. Budapest, 1931. — Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. V. köt. Budapest, 1932. — Brisits Frigyes : Vörösmarty és Kazinczy. Irodalomtörténet, 1932. évf. — Sziklay László : Kazinczy az irodalom kérdéseiről. Kassa, 1934. — Bada Gyula : Úti levelek a magyar irodalomban Mikestől Petőfiig. Budapest, 1935. — Bakos József : Martialis a magyar irodalomban. Debrecen, 1935. — Juhász Gergely : Klopstock magyar utókora. Budapest, 1935. — Sárkány Oszkár : A tájeszmény változásai a magyar költészetben. Budapest, 1935. — Juhász Pál: Gondolati költészetünk a felvilágosodástól a realizmusig. Budapest, 1936. — Zimándi Pius : Kazinczy véleménye kora irodalmáról. Budapest, 1936. Csokonai Vitéz Mihály: Csokonai Vitéz Mihály élete. Az 1790-es és 1800-as években új tehetség vonta magára a figyelmet : Csokonai Vitéz Mihály, a debreceniek poétája. Munkássága a magyar költészet hatalmas továbbfejlődése. A kiváló költőben a külföldi műveltség befogadására való hajlam tősgyökeres magyar szellemmel párosult. Mint lírikus és mint epikus egyaránt kimagaslott kortársai közül. Csokonai Vitéz Mihály 1773 november 17-én született Debrecenben. Atyja, nemes Csokonai Vitéz József, mint borbélylegény került dunántúli szülőhelyéről Debrecenbe, itt feleségül vette Diószegi Sárát, egy jómódú szabómester leányát. Ebből a házasságból született a költő. Atyját korán elvesztette, nevelése anyjára nehezedett, anyja költői lelkű, szorgalmas asszony volt. A jóeszű református gyermek a debreceni kollégiumba került. A gimnáziumi osztályokban jól tanult, sokat olvasott, szépen szavalt, ügyesen verselt, de mikor átjutott a filozófiai tanfolyamra s magára öltötte a debreceni diákok egyenruháját, a fekete tógát és a háromszögű kalapot, egyre sűrűbb összeütközésbe került az iskola törvényeivel. A hittani leckéket, a vasárnapi istentiszteletet elmulasztotta, kötelességeinek teljesítése helyett belemélyedt a német, francia és olasz irodalom olvasásába. Szövetkezett néhány tehetségesebb barátjával, a soproni önképzőkör mintájára társaságot szerveztek, külföldről könyveket rendeltek, járattak egy német újságot, összejöveteleiken számot adtak egymásnak tanulmányaikról. Iskolai pályáját rosszul végezte. 1794-ben megbízták a poétikai osztály tanításával, de a gondjaira bízott fiúkat hanyagul vezette.