Pintér Jenő: A magyar irodalom története 2. A magyar irodalom a tizenkilencedik században (Budapest, 1938)
A tizenkilencedik század első harmada
(1799.) —Színdarabjainak teljes szövege Harsányi István és Gulyás József kiadásában: Csokonai Vitéz Mihály összesművei. Három kötet, Budapest, 1922. A Csokonai-irodalom. Csokonai Vitéz Mihály költészetének értékéről jó ideig megoszlottak a vélemények. Kortársai elfogultan ítélkeztek : vagy egekig magasztalták, vagy mód nélkül kicsinyelték. A debreceniek csodálattal szóltak tehetségéről, a németes ízlésű írók alig találtak költeményei között néhány igazán szép verset. Kazinczy Ferenc véleménye meglehetősen ingadozott: érezte a korán elhúnyt költő nagy tehetségét, de alantasabb kifejezéseit nem tudta megbocsátani. Kölcsey Ferenc 1817. évi bírálata különösen sokat ártott a költő igazi megismerésének. Toldy Ferenc helyreigazította Kölcsey Ferenc tévedéseit ; rámutatott arra, hogy a németes irány szemszögéből helytelenül ítélték meg a nagytehetségű lírikust és epikust. Az utána következő irodalomtörténetírók közül különösen Beöthy Zsolt, Ferenczi Zoltán, Haraszti Gyula, Horváth János, Oláh Gábor és Salamon Ferenc tettek sokat arra, hogy a költő helyes irodalomtörténeti értékelésben részesüljön. Munkáinak gyűjteményes sorozatai közül legjobb Harsányi István és Gulyás József háromkötetes Csokonai-kiadása. Kiadások. — Csokonai Vitéz Mihály legfőbb vágya az volt, hogy összegyűjtött költeményeit kiadhassa, de a nyomdai költségekre nem tudott elég pénzt teremteni. Előfizetője kevés akadt, kiadót nem talált, főrangú mecénást hasztalan keresett. Alkalmi versein, néhány fordításán és Dorottyáján kívül nem jelent meg más munkája nyomtatásban. Az első teljesebb gyűjtemény Márton József bécsi tanár buzgalmát dicséri: Csokonai Vitéz Mihály poétái munkái. Négy kötet. Bécs, 1813. — Toldy Ferenc méltán dicsért kiadása : Csokonai Mihály minden munkái. Pest, 1844. — Harsányi István és Gulyás József teljes kiadása : Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Három kötet. Budapest, 1922. Irodalom. — Toldy Ferenc : A magyar nemzeti irodalom története rövid előadásban. I. köt. 3. kiad. Pest, 1872. — Haraszti Gyula : Csokonai Vitéz Mihály. Budapest, 1880. — Salamon Ferenc : Irodalmi tanulmányok. Budapest, 1889. — Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. köt. 6. kiad. Budapest, 1890. — Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. II. köt. Budapest, 1893. — Bayer József : A magyar drámairodalom története. I. köt. Budapest, 1897. — Versényi György : Csokonai Dorottyája s Popé Fürtrablása. Irodalomtörténeti Közlemények, 1891. évf. — Oláh Gábor : Csokonai és a latin költők. Budapest, 1904. — Haraszti Gyula : Csokonai Vitéz Mihály. Képes magyar irodalomtörténet. Szerk. Beöthy Zsolt és Radics Ferenc. I. köt. 3. kiad. Budapest, 1906.— Ferenczi Zoltán : Csokonai. Budapest, 1907. — Császár Elemér : Csokonai. Budapesti Szemle, 1909. évf. — Madai Gyula : A költői nyelv és Csokonai. Budapest, 1910. — Nicolini Eugénia : Az érzelmes tündérjáték. Raimund hatása a magyar drámairodalomra. Budapest, 1912. — Császár Elemér : A német költészet hatása .