Lukács György (szerk.): A magyar művelődés története. A magyar munka eredményei az emberi művelődés terén 2. (Budapest, 1929)

Magyar művészet

zeneművészet fellendülését, az kitűnik e két levéltöredékből is, melyeket gróf Zichy Géza barátjához és tanítványához intézett. A trianoni békeszerződés Liszt Ferenc, e nagy magyar lángelme szülőhelyétől is kegyetlenül megfosztott. De nemcsak azt a földet, ahol Liszt bölcsője ringott, érte e balsors. Mennyi más szellemi nagyságunk szülőhelye került az új európai térkép szerint „külföldre“! így Arany János, a nagy költő szülőhelye, Nagyszalonta Romániának jutott. Madách Imre „Az ember tragédiája“ világhírű költője és Jókai Mór, a nagy regényíró szülőhelye (utóbbi az ősmagyar Komáromban született) min­den magyar ember nagy fájdalmára Csehszlovákiához csatoltatott. A zeneiskolák felállításával s ezeknek célirányos működésével a zene­művészet Magyarországon nagy arányokban fellendült. Különösen a Liszt vezetése alatt működő Országos Zeneakadémia, melynek élére Liszt halála után Mihalovich Ödön, a kiváló zeneszerző, Wagner és Liszt barátja lépett, töltötte be hivatását oly nagy eredménnyel, hogy csakhamar egy európai színvonalú fiatal zenész­gárda érlelődött, mely tehetségével és képzettségével világszerte nagy sikereket aratott. Tájékoztatásul néhány prominens nevet is közlök: Zeneszerzők: Bartók, Dohnányi, Kálmán, Kodály, Lendvai, Radnai, Siklós, Szabados, Szántó, Weiner, Zádor, Zsolt.

Next