Lukács György (szerk.): A magyar művelődés története. A magyar munka eredményei az emberi művelődés terén 2. (Budapest, 1929)
Magyar művészet
zeneművészet fellendülését, az kitűnik e két levéltöredékből is, melyeket gróf Zichy Géza barátjához és tanítványához intézett. A trianoni békeszerződés Liszt Ferenc, e nagy magyar lángelme szülőhelyétől is kegyetlenül megfosztott. De nemcsak azt a földet, ahol Liszt bölcsője ringott, érte e balsors. Mennyi más szellemi nagyságunk szülőhelye került az új európai térkép szerint „külföldre“! így Arany János, a nagy költő szülőhelye, Nagyszalonta Romániának jutott. Madách Imre „Az ember tragédiája“ világhírű költője és Jókai Mór, a nagy regényíró szülőhelye (utóbbi az ősmagyar Komáromban született) minden magyar ember nagy fájdalmára Csehszlovákiához csatoltatott. A zeneiskolák felállításával s ezeknek célirányos működésével a zeneművészet Magyarországon nagy arányokban fellendült. Különösen a Liszt vezetése alatt működő Országos Zeneakadémia, melynek élére Liszt halála után Mihalovich Ödön, a kiváló zeneszerző, Wagner és Liszt barátja lépett, töltötte be hivatását oly nagy eredménnyel, hogy csakhamar egy európai színvonalú fiatal zenészgárda érlelődött, mely tehetségével és képzettségével világszerte nagy sikereket aratott. Tájékoztatásul néhány prominens nevet is közlök: Zeneszerzők: Bartók, Dohnányi, Kálmán, Kodály, Lendvai, Radnai, Siklós, Szabados, Szántó, Weiner, Zádor, Zsolt.