Örökségvédelem, 2004 (8. évfolyam, 1-11. szám)

2004 / 1. szám

ÖRÖKSÉGVÉDE­LEM 2004. FEBRUÁR hosszú észak-déli tengelyű pincét is kialakítanak a kú­riától keletre. A felépülő is­kola kiszolgálóépületévé vált kúriában több modern át­alakítás is történt. Az épületet kisméretű, XIX. század végi romantikus park veszi körbe, közelében geometrikusan elrendezve, tá­volabb lazább tájképi for­mát mutatva. Építészet: 1803 és 1954 között Deák Fe­renc állandó lakása volt a ház. Eötvös Károly részletes leírásából ismerhetjük meg akkori megjelenését, berende­zését. Azóta az épületet több lépésben jelentősen átalakí­tották. Tervtanácsi döntés­ként született meg a határo­zat, miszerint a kúria XX. század eleji átépítésének eklektikus stílusjegyeit meg­tartva állították helyre az emlékházat. Az épület Deák korabeli állapotát az 1876-ban, a Vasárnapi Újságban megje­lent metszet tükrözi híven: a keleti szár­nyon csonka kontyos nyeregtetőt, a nyugati, beforduló szárnyon az orom­falra kifutó nyeregtetőt mutat. Az 1903- ban megjelent újabb ábrázoláson már a megmagasított, új nyíláskiosztással el­látott oromfalakat láthatjuk. 1924-1977-ig a kúria a szomszédos mezőgazdasági szakiskola igazgatói la­kásaként funkcionál, majd több tanári lakást is kialakítanak benne. Az 1980-as évek vége óta a kúria lakatlan. Az el­­hagyatottság következtében a fűtetlen, rendkívül nedves terekben megjelent a környező házigomba. A helyreállítás három ütemben ké­szült el. A legsürgetőbb feladat a tető helyreállítása és a statikai problémák megoldása volt, amellyel egy időben az épület fertőtlenítését és a faanyagvédel­met is el kellett végezni. Második ütem­ben az utólagos falszigetelés történt, az eredetileg tervezett átvágásos szigetelés a fal inhomogenitása miatt nem volt ki­vitelezhető, így injektálásos módszerrel kellett helyettesíteni. Az épület teljes külső-belső helyreál­lítása Deák Ferenc születésének 200. év­fordulójára készült el. A tanári lakások válaszfalait - me­lyek az eredeti tereket, szobákat fel­szabdalták - elbontottuk, helyreállít­va a hajdani térstruktúrát, így öt szoba kiállítási funkciót kapott, és egy kb. 40-50 főt befogadó konferenciatermet hoztunk létre. A XX. századi bővít­ményben egy vendégszobaként funkcio­náló apartman létesült. A közönség szá­mára a vizesblokkot és a kazánházat a pincében helyeztük el. (Ezt a pinceszakaszt Dörken le­mezes szigeteléssel láttuk el.) A környező házigomba fertőzés miatt a belső nyílás­zárókat egy-egy jellemző minta alapján újragyártot­ták. A szobákban egységesen viasszal kezelt hajópadló, a folyosón pedig homokba ra­kott téglapadló készült. A homlokzati nyílászárókat részben felújították, részben újragyártották. A kivitelezés során a ke­leti épületszárny alatti pince eredeti befalazott ajtónyílá­sa és a lejárati lépcső feltá­rásra került. Ezt megnyitva elbonthatóvá vált a későbbi esetlegesen kialakított bejá­rati toldalék. A kúriához három értékes terű pinceág tartozik, a későbbiekben érdemes lenne ezek hasz­nosítását megoldani. Az épületben állandó Deák Ferenc­­emlékkiállítás van, melyben az Eötvös­­féle leírás alapján két szoba Deák kora­beli enteriőrként kerül bemutatásra. Építész tervezők: Maizlné Juhász Ágnes, Ráth Miklósné Tóth Ibolya (ÁMRK), statikus: Martos Tamás (Sámson Kft.), gépész tervező: Graffjódy Zsuzsanna (ÁMRK), elektromos tervezők: Baracs­kai Gyula (ECOVILL Rt.), Rónai Gyula (RÓNA-COMP Kft.), szigetelési szak­mérnök: Deschmann Alajos (ÁMRK), kertépítész tervező: Dr. J. Szikra Éva (ÁMRK), kutatók: Koppány András, Thúry László (ÁMRK), kályha restau­rálás: Szebényi Judit (ÁMRK), kivitele­ző: MÍVES Kft., beruházó: ZALABER Vállalkozási Kft. Felújított nyílászárók Metszet a Deák-kúriáról (1876)

Next