Orosházi Hirek, 1949. január-március (6. évfolyam, 1-75. szám)

1949-01-01 / 1. szám

1949. január 1, szombat Derűlátás és biztonság Elbúcsúztunk i az 6 esztendőtől és vidám szívvel köszönt­öttülkl az uj évet. Ez a vidámság és de­rűlátás a dolgozó népben él, nem csia­k a szilveszteri éjszaka han­­­gilalából fa­kadt, hanem abból z ala­p­ve­tő felismerésből is, hogy övője nem a bizonytalanság, az állandó rettegés többé, hanem­ bizonyosság arról, hogy életé­­eek és jövőj­éneik utja egyh­e in­­ább felfelé vezet. A magyar nép széles tömege e­gyre nagyobb derűlátással­, egy­­» nagyobb biztonsággal haladt­ak azon az uton, melyet 1945- m, iáikkor még botladozva és Ive bizonytalanságokkal, elkez­di járni. Mi adja ezt a derü­­letet és ezt a biztonságot? Az olig elért eredm­ényeinek és az e­gy nemzetiközi vonatkozásban, .. olyan nagyhatalomnak, oviet­ndának, vagyunk szövet­ a sesei, melily ma a világ béké­tek legbiztosabb, leghatalma­­bb és legerősebb őrzője Ennek az évnek története, igen e gy mértékben hozzájárult ah­­oz, hogy a magyar nép derül­­ása és biztonságérzete meg­­ívekedjen. Az 1948-as év ese­ményeinek a puszta felüsprólása azt bizonyítja, hogy úgy küüd­, int t a politilkai téren, ez az ív, a haladó, a­ demokratikus­ok győ­zelm­ének éve volt a hár­omna spekuláló, a népek gaz­­dsági és politikai függetlensé­g­­veszélyeztető imperialista Sikkel­ szemben, l­ lagy­a­rorszá­­g a nagyüzemeik álla­m­­osítása, a két munkáspárt egyesülése, a reakciós erőkön aratott soroza­tos győzelmek, mind hozzáj­árul­tok ah­hoz, hogy a magyar dol­­gozó nép felismerje erejét, fel­ismerje azt hogy­ ő az ország igazi ura és jövőjét a saját ér­dekében, saját maga formálhat­ja. Külpolitikai téren az elmúlt év a szabadság és békeszerető népek diadala volt- Görögország, Kíina, Maláj, Indonézia szabad­ságharcosai, a francia, olasz és más országok munkásosztályai, erősen feszegetik az imperializ­mus rabszolgái!­áncát- A Szovjet­unió bércepolitikája az egész vi­lág dolgozóiban visszhangra ta­lált és az imperialisták ez év­ben elszenvedett katonái és po­litikai vereségei, mind azt bizo­nyítják, hogy a Szovjetunió és vele együtt a szabadságszerető népek hatalmas tábora erősebb, mint az imperialistá­ké. Def­oliálásunk­ és biztonságun­k azonban nem szabad, hogy elfalh­­­assa éberségünkéit. Hazánnk épí­tése, a dolgozó népünk szoros összefogása, országunk véd­elm­é­­nek erősítése, politikai öntuda­tunk emelése, kíméletlan harc a bel­ső­ és külső reakció ellen, szoros egy­ütt­m­űköd­és a Szovjet­unióval és a világ minden béke­­szerető népével, ez szükséges de­­rül­átásun­k és biztonságunk meg­őrzéséhez. Ez szükséges ahhoz, hogy az 1945 óta nehéz munkával és súlyos harcok árán lerakott kalapokra felépíthessük a szocia­lizmust, a­ békét, a jóléte­t és a ■a boldogságot jelentő épületet. A hatóság felhívása az összeírással kapcsolatban 1949 évi jan­uár 1-e és 15-e kött a kormány rendeletére ország egész területén nép­­mlálás és adatgyűjtés lesz, népszámlálást számláló bíz­ik végzik. A munka meg­­nyitése és eredményes el­­v Imre üdvözlete A esw Poór Istvánhoz 1­üllés végen Ne­mzeti Bizott­­a­n­ a Bizottság d'iíoel Poor földosztó miniszter« Nas'éW Házeínök küldött neki eS .tegyf­ártyiát néhány üdvözlő­­ Val. »Kellemes karácsonyi fm­, ft & ywo* ui «ih« vég ^ ~ lgy h­aa^z ° tt Jondaui sem kelti, hogy poór­­ván büszke a házelnök ked­­á megeml­ékezésére. Mindjárt » ni^ott» hogyan talál­ Z»ti az akikjon földművel isii *vi Jusztemel' 1945 februárjában. oMosztás ügyében küldöttség •«it Debrecenbe, ott ismertem­­­ meg -a »földosztó miniszter­végzése érdekében felhívom a lakosság figyelmét, hogy 1949 január 1-tól 15 ig minden csa­ládból legalább egy felelős a egyén tartózkodjon otthon, aki nyomtatványokban foglalt kérdésekre a valóságnak meg­felelő választ megadja. A szám­lálóbiztosok az összeíráshoz szükséges oktatást és felvilá­gosítást megkapták s mindenki teljes bizalommal viselkedhet a számulóbiztosokkal szemben, a­z Állott adatokat sem ?fél ® más, c,feha (adó, beszól­atat..s, stb.) felhasználni nem » A* fsszeirólapok több »erdest tartalmaznak, melyre Pontos választ kell adni, éppen azért szükséges, hogy késütse elő mindenki keresztlevelét anyakönyvi kivonatát, az in­gatlanokra vonatkozó adatokat. Az iparos és kereskedő ké­szítse elő üzemére, üzletére vonatkozó adatokat, ipariga­zolvány, illetve iparengedélyét. K­mo­nrato1kat “Indenkor az 1040 -VI december 31 és az 1949 január 1 közötti éjféli állapotot kell bemondani. a Ára 60 fillér VI. évfolyam, 1. szám Három levél Mindszenty hazaárulásáról Fletékes helyről közlük: Mindszenty telepfezébe elsősorban azokból­ keltett nagy vihart, allpkrtek szolga fatában állít, az ame­rikai imperialistáknál­ Most hogy Mindszenty hazaáruló hűtlenisé­­géről, kémkedéseiről, valutás, spekulációiról lehullt a Lepel, kül­földi cinkostársak szemtelen tagadással próbálják tisztára mosni Elölj­ár ebben Lowett, a­z Egyesült Államok helyettesi külügy­minisztere, aki »vérlázító hamis vádalkat, vab­lás-üldözést« emle­get Mindszenty őrizetbe vételé­vel kapcs­olatban. A Mindszenty ede­­ten emelt vád­akkal kapcsolatban hár­om iratot k­özölü­nk. Az első,­­amelyet Schoenfeld Arthur, a volt budapesti ameriikai követ itt Mindszentyneik, igy hangzik Budapest, 1946 december 27. Emerenciás úri Tisztelettel ny­ugtáz,ám no­­vembe­r 22-én amely bizonyos kelt tevédét, intézkedésre vonatkozik, amelyeket a cseh­szlovák kormány hozott a Szlo­vákiái magyar kisebbségre vo­­nattk­ozóan, valamint a­z ön de­cember 12-én ke­lt level­ét, mely ,a m­agyar k­öztisztvisel­őke­t érin­tő kérelméről szólt és decem­ber 16-án kelt level­ét, mely általán­os megfiigyellé­se­ket ad politikai vona­­­kozásban Ma­gyarországról a jelenl­egi hely­zetben. Meg kell jegyeznem a­zt, hogy az ön december 12—16-i tevelei, melyek Magyarország belső politikai kérdéseit érintik ,az Egyesült Államok kormá­nyának­ segíts­égét kértéik, bizo­nyos, Eminenciád ál­tal nehhez­­ményezett h­e­lyzete­k megváltoz­­tatása érdekében. Ebben a vot­­natkozásb­an bizonyosan is­mert Ön az én kormányomnak régebb óta­­­ gyakoro­lja más nem­zeteik­ ben­ső ügyeibe való be nem avatkozás] politikáját. Ez a politika hosszú időszakon át helyesnek bizonyult , sok helyzetb­en a legnagyobb ga­rancia a spontán éltet erős és igazi demokratikus fejlődésre. Vi­lágos lesz Eminenciád előtt, hogy ez szülkösségiképpen elzárja a követség elől az intézkedés lehetőségét, mely intézkedések a magyar belső ügyekbe valló beavatkozásként lennének fel­foghatók. Szeretném ezt az aT­­■kiafkm-at felhasználni, hogy biz­tosítsam Eminenciádat arról hogy örömmel fogadom to­vábbra te az ön éiszrevételeteit minden olyan ügyben, mely fi­­gyelm­et kíván. Megújult kiváló td­szttelletem kifejezése, ( f ) Arthur Schnleinfeld. Az amerikai követ megállapít­ja­: Mindszenty az Egyesült Ál­lamok beavatkozását sürgette a m­agyar belpolitikai viszonyok megváltoztatására. A magya­r de­mokrácia bírósága meg fogja á-3- k­api’t’ani, hogy mi jár annaki, aki mint Mindszenty egyrészt az or­szág első közjog­i méltóságának tartotta magát, másrés­zt egy ide­gen nagyh­­atalom beavatkozását sürgette h­azánk belügyeibe- A más­ik m­ait Mindszenty sajátke­zű levélfogalmazása Chopin ame­­rik­ai követhez irt, mely így hang­zik: N­agyaré 11 ósátfu miniszte­ri kö­­vet ur! Az Egyes­ült Államok adták vissza és katonái hozták vis­­­sz­a a Szent István, első kirá­lyunk 909 éven­ át épen ma­radt jobbját. Ugyancs­ak az ő Szent Koronája történelmű ér­tékű is, az Egyesült Államok hadseregének kezében van Né­metország területén. Az a ké­résem, méltózta­ssék Sürgősen rendelikiezést kieszközölni ma­gas kormányától­, hogy a had­sereg szállítsa: él és adja át megőrzésre Rómába, a pápa őszentségének, akinek eiődje a Szent Koronát Szent István­­na­k ajándékozta és mielőtt a háború miatt végzetes sorsra juthatna a Szent Korona, mi­ránk a megnyugtató csak Ró­ma vol­na- Fogadta nagyméltó­­ságod őszinte, tiszteltetemtet ! Budapest, 1947 VIII- 31.­­ ! Mindszenty József A szevélbehi említett kikéltés« f arra vonatkozik, hogy a korona visszaszolgálltatá­sát «■ magyar kormány az amerikaiaktól­ kiért ®, »A hábom előrenyomá­s« cél­zás Mindszenty vágyálmaira, igy a harmadik világháborúra, ha­zánk amerikai megszállására utjai A harmadik Chapin budapesti amerikai követ válasza, amely így hangzik: USA Követség, Budapest, 1945 szeptember 12. Kedves Min­d­­szen­ity bíboros! Megkaptam az ön augus­z­­tu­­s 31-i tevéjét, amely a Szent István koronájával­ kapcsola­tos in­tézkedéssel foglalkozik, amely az ön állítása szerint Németországban, a­z USA had­seregének birtokában van. En­gedje meg hogy biztosítsam önt, kedves bíboros, hogy­­ az ön javaslatának a­­ szükséges figyelmét fogjuk sze­nte­lni­­ ak­kor, amikor az ereklye sorsát vilik­ kapcsolatban a­­ követség figyelmét err­e felhívják- Tisztle tettel maradok Chapin, Mind­szenty József Magyarország hercegprímásának. Amennyiben ezek a bizonyíté­kok Lowett helyettes küllügymi­­niszter urnak nem elegendők, ki é vesse ki Royal amerikai hadügyi államtitkár irattárából azt a ter­vezet, melyet R­oyal 1947 augusz­tus 11-én ebben az ügyben Spell­man newyor­ki bíboro­snak irt , amely Mindszenty titkost irattár­­abon feküdt. Bár tudjuk, hogy Lowett úr tovább fog hazudni­, azt se tudjuk hogy ezek­ az ada­tok a tárgyilagos közvéleményt meggyőzik arról, hogy Minds­zen­­ty ügyében nem a valldásüldözésr ről­, hanem a hazaáruló felelős­­­ségrevolratóról­ van szó ** * terv Utolsó szak­­ssza 4 milliárd 300 millió forint beruházás 1949-ben A mai nappal befejeződött a­z öthónapos terv szakasz végrehaj­tása és 1949 január 1-éven­ hiva­talosan megkezdődik a három­éves terv utollsó éve- Az eddig ell­eirt 17 hónap alatt összesen 4 milliárd forintot fordítot­tunk m­­ezőgazdaságun­k é­s­ iparunk, közlekedésü­nk fejl lejtésére, iskolák, kórházak, szam­a­tóriumok és a b­eruhá­zások építésére eredményre szerte az országban minden te­rületein kellőképpen érezhető­ . 1919-ben 4-300 millió forint ér­tékű beruházást hajtunk végre, ennek eredményeképpen válik tehetségessé, hogy iparaink átlagban 26—28 szá­­z­alékkal többet termeljen, mint a háború előtt és a­ mezőgazdaság pedig legalábbi­s annyit, mi­nt 1938-ban. A Tervhivatal most hozta nyil­vánosságra az el­ső negyedévi be­ruházásait. Januártól március vé­géig több, mint 1 milliárd f­orin­t tot fordított a magyar nem­­­zetgazdaság fejlődésére. Ebből 45 százalék jut az iparra, 24 százalék a közlekedésre és 20 százalék a mezőgazdaságra. Az utóbbi beruházások aránylag alacsonyabb keretét a téli idő­­sza­k indokolja. Az 1949-es tea­ vév­­ben rendkívüli nagy feladatok­ várnak ránk. Elsősorban nehéziparunk, bányászatunk­­­ és mezőgazdaságunk fejlesz­t­­­­­tése 'terén. 220 millió f­o­rintot fordítunk a mezőgazdaság gépesítése és 25 ezer holddal bővítjük az öntö­zött területet. Ma kezdődő új év nagy munkája tehát­­ a magyar nemzetgazdaság átalakítása, a sz­ocializmust­­ alapjainak lefektetése, s hogy minél­ biztosabb alapo­kon fogjunk majd hozzá egy év múl­va a még nagyobb munkához, az 5 éves terv feladatainak vég­rehajtásához.

Next