Orosházi Hírlap, 1960. január-március (5. évfolyam, 1-13. szám)
1960-03-03 / 9. szám
2 A nőnapi nagygyűlések időpontjai A városi, községi nőtanácsok a Nemzetközi Nőnap 50. évfordulója alkalmából az alábbi helyeken és időben nagygyűléseket tartanak: Orosházán a Petőfi Művelődési Ház kultúrtermében március 7-én, hétfőn este 6 órakor nőnapi nagygyűlés. Előadó: Nászitor Sándor elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára. Március 6-án, délután 2 órakor Pusztaszöllős, Békéssámson, Tótkomlós, Gádoros, Nagyszénás, Csorvás községekben nagygyűlés. Ugyancsak március 6-án, du. 3 órakor Gerendás, Csanádapáca, Pusztaföldvár községekben, és este 6 órakor Rákóczitelepen, valamint Szentetornyán lesz nagygyűlés. Március 8-án, délután 6 órakor Kardoskút községben tart a helyi nőtanács ünnepi gyűlést. Járműbolt nyílik a Kossuth Lajos utcán A Kossuth L. és a Bajza u. sarkán — az Árpád-kerttel szemben — hetek óta átalakítási munkálatokat végeznek az épületen. A járókelők érdeklődve kérdik: mi épül itt? • Kassay Bélától, a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától megtudtuk: korszerű önkiválasztó járműboltot nyitnak ott. Ilyen jellegű üzlet nemcsak Békés megyében, hanem a környékben is első lesz Orosházán. Motorkerékpárokat, kerékpárokat, varrógépeket és ezek alkatrészeit árulják ott. Az üvegpultok alatt a járművek minden alkatrészét megnézhetik és megvásárolhatják az érdeklődők. Az építőkön múlik, hogy március elején megnyíljon a környék legkorszerűbb önkiválasztó járműboltja Orosházán. SZERKESZTŐI ÜZENET SZUDA GYÖRGY, TÓTKOMLÓS, Hársfa u. 15. Kérdésére az alábbiakban válaszolunk: Családi házépítési kölcsönben részesülhetnek a bérből és fizetésből élő dolgozók (munkavállalók), szellemi szabadfoglalkozásúak, nyugdíjasok, valamint a kisipari termelőszövetkezeti tagok. Indokolt esetben — új családi ház építésére — tsz-tagok is. Kölcsönt csak akkor lehet nyújtani, ha a kérelmező részére a telek biztosítva van, az engedélyezhető kölcsön felső határa pedig az elfogadott költségvetés végösszegének 75 százaléka, legfeljebb azonban 50 ezer forint. Tsztagok részére az igazolt anyagszükséglet 50 százaléka és legfeljebb 30 ezer forint. önnek tehát meg kell vásárolnia azt a telket, ahol építkezni akar, az 5000 Ft-hoz pedig — célszerűen takarékbetétben — annyit kell még gyűjteni, hogy az az építendő ház értékének legalább 25 százalékát kitegye. BOKOR SÁNDOR, KISCSAKÓ. A levelében foglaltakkal kapcsolatban felkerestük a városi tiszti főorvost, akitől a következő tájékoztatást kaptuk: Dr. Tímár László nagyszénási körzeti orvos hosszabb időn keresztül valóban nem képes arra, hogy az orvosi munkát egyedül végezze. Szükséges, hogy a község mielőbb még egy orvost kapjon. Addig is azonban, amíg ez a kérdés megoldódik, dr. Pongrácz Gyula városi főorvos javaslatot tesz a városi tanács v. b.-nek, hogy Kiscsákóra hetenként kétszer — meghatározott időben — egy orvost rendelhessen ki, aki ott a szükséges orvosi teendőket ellátja. Amennyiben Nagyszénás községnek ismét két orvosa lesz, Kiscsákó lakosságának orvosi teendőit továbbra is dr. Tímár László látja majd el, aki a jelenlegi nehéz viszonyok között is becsülettel végzi feladatát. Széljegyzet Lehetne rend a mozikban Az orosházi mozilátogatók gyakran panaszkodnak: az előadások elejét többször nem láthatják, mert a későn jövők olyankor foglalják el helyeiket. Sokan — jogosan — azt kifogásolják, hogy a közönség egy része véleménynyilvánítással, hangos nevetéssel zavarja a többi nézőt Éppen ezért helyes volna a többi, nagyobb városok filmszíházaiban bevált módszerhez hasonlóan szabályozni a bemenetel idejét az előadásokra. A híradó után 4—5 perc alatt — amikor szünetet tartanak — a későn jövők is elfoglalhatják helyeiket. Az azután érkezőknek pedig elég tanulság lehet, ha az ajtón kívül maradnak, hogy máskor előbb érkezzenek a zavartalanul szórakozni, tanulni vágyók érdekében. Az előadás alatt hangoskodókat pedig — akik legtöbbször nagyfiúskodó fiatalemberek — mikrofonon keresztül célszerű lenne figyelmeztetni, ha ez nem használ kiküldeni őket az előadásról. OROSHÁZI HÍRLAP Hová menjünk? Művelődési Otthon programja Március 2-án szerdán: Este 7 órakor a rákóczitelepi Vöröskereszt szervezetnél dr. Barna János főorvos tart előadást a nőgyógyászatról. Márcus 3-án csütörtökön: Délután 5 órakor a Kossuth Körben ezüstkalászos tanfolyam a szőlő kezeléséről. Előadó: Abod Gyula tanár. Március 5-én szombaton: Délután 3 órakor a Művelődési Otthon sarki termében sportaktíva. Este 7 órakor az Alföld-szálló tánctermében az ifjúság részére össztánc. Este 7 órakor a Petőfi Művelődési Otthon Ezt a játszócsoportja a Dózsa Termelőszövetkezetben előadja Dürovicsnij: Nászutazás című zenés vígjátékot. Március 5-án vasárnap: Este 7 órakor az Alföld-szálló tánctermében az ifjúság részére össztánc. Március 7-én hétfőn: Délután 4 órakor a Művelődési Otthon klubjában népművelési továbbképző tanfolyam a város összes kulturfelelősei részére. Este 6 órakor a Művelődési Otthonban a Nemzetközi Nőnap alkalmából díszelőadás, Március 8-án kedden: Este 7 órakor a Művelődési Otthiom színjátszótermében a Békés megyei Jókai Színház vendégjátéka. Előadásra kerül: Emmanuel Robles: A KIRÁLY NEVÉBEN dráma 3 felvonásban. Este 7 órakor a gyopárhalmai Nőtanács rendezésében Juhos Lenke tanár tart előadást a Nemzetközi Nőnap történetéről. MERÉNYLET Magyar film. Bemutatja Orosházán a Béke Filmszínház 3-tól 8-ig. március A könyvtárak fejlesztéséért A járás községeiben a tanácsok az előző éveknél fokozottabb gondot fordítanak a könyvtárak fejlesztésére. Tótkomlós, Csorvás és Gerendás kivételével a községi kultúrotthonokban helyezték el a könyveket. Békéssámsonban 6 ezer, Csanádapácán 10 ezer, Csorváson 30 ezer, Gádoroson 6 ezer, Tótkomlóson 10 ezer és Kardoskúton 5 ezer forintot fordítanak ebben az esztendőben községfejlesztési alapból a könyvállomány felújítására, a községi könyvtárak fejlesztésére. MOZI Partizán filmszínház Március 4—6: „Kálvária” új magyar film. Március 7—»: „Oké Néró” olasz filmvígjáték. Március 6-én délelőtt 10 órakor egységesen 2 forintos helyárral a „Szent Péter esernyője” című film kerül bemutatásra. Béke filmszínház Március 3—8: „Merénylet” magyar film, Szente tornya, Szabadság mozi Március 5—7: „Tegnap” n. része magyar film, a „Tegnap” c. film folytatása. Március 9—11: ,,A denevérraj” Izgalmas német film. Az elmúlt napokban a reggeli órákban szemtanúja voltam, amikor a ruhagyárba igyekvő nők közül egyik-másik „beugrott” a templomba minden bizonnyal isten áldását kérni a napi munkájához. Megvallom, igen furcsának találtam, azonban úgy véltem, hogy talán azért teszik, mert nem tudják, hogy mennyire nem becsüli őket az a vallási „tan”, amelynek ők hódolnak. Valamennyi vallás minden időben szentesítette a nő jogfosztott helyzetét a kizsákmányoló osztálytársadalomban. A különböző vallások „szent” könyvei tele vannak a nőket megalázó intelmekkel. A biblia elmeséli, hogy egykor az isten agyagból megalkotta a férfit, azután álmot bocsátott rá, s álmában kivette egyik oldalbordáját, ebből a bordából alkotta a nőt. Ezt a gyermekmesének is silány mesét, évszázadokon át arra használták fel az egyházak, hogy lealacsonyítja a nőt, elhitesse, hogy a férfival nem egyenrangú lény, mivel csak annak egy csontocskájából alkotta az isten, éppen azért a férfival szemben alárendelt helyzetben kell lennie és még csak nem is gondolhat az egyenjogúságra. Ugyanezekben a „szent” könyvekben van egy másik mese is arról, hogy az első emberpár boldogan élt a földön, ámde a férfit letérítette az asszony az igazság útjáról azzal, hogy megízlettette vele annak az almafának a gyümölcsét, amelyet eltiltott tőle az isten. Ezért a cselekedetéért, amelyet az egyház „eredendő bűnnek” nevez, megharagudott az isten az emberekre és az egész emberiséget szenvedésre és gyötrelemre kárhoztatta. Ezeket és ehhez hasonló meséket napjainkban is hirdetik a különböző egyházaik városunkban is. Amit az egyházi személyek a nőről írtak és írnak, szándékosan lealacsonyítja a nőt. 1930-ban a római pápa pásztorlevelet bocsátott ki, amelyben a katolikus egyháznak a családra és a házasságra vonatkozó nézeteit foglalta össze. A római pápa határozottan állást foglalt az ellen, hogy a nők társadalmi tevékenységet fejtsenek ki, hogy bármiféle foglalkozásúak legyenek. A pápa szerint a nő tevékenységi körének a családi ügyekre kell korlátozódnia. Ez az ön esetében gyakorlatban azt jelentené, hogy isten ellen való vétek, hogy foglalkozása van, hogy dolgozik a ruhagyárban és így nagyobb darab kenyeret biztosít a családjának. De egyébként hol itt az őszinteség? A pápa arra inti, hogy ne foglalatoskodjék és dolgozik. Mi úgy tudjuk, hogy a katolikusoknál a pápa „a Krisztus földi helytartója” és a pápa nézetei a hívőkre kötelezőek. Márpedig ha ön nem alkar véteni az egyházának, istenének, úgy az otthoni munkán kívül semmi mást nem végezhetne. Úgy véljük mégis csak jobb a mi Népköztársaságunk törvénye, amikor kimondja, hogy hazánkban a nők az állami, társadalmi, gazdasági és kulturális élet minden területén egyenrangúak a férfival. A nők milliói hatalmas munkát fejtenek ki az állami, gazdasági és társadalmi élet különböző posztjain a tudományos intézményekben, az iparban, a mezőgazdaságban egyaránt. Városunkban is orvosok, tanítónők, agromómusok, ipari munkásnők, tsz-tagok, vezető funkcionáriusok vannak a nők közül. És ez bizony egy csöppet sem alacsonyíja le a nőket! Az őszinteség kedvéért el kell mondani azt is, hogy nemcsak a katolikus vallás „törvényei” alázzák le a nőt. Valamennyi vallás hirdetői, még a babtista prédikátor is az isten nevében inti a nőt: „Ti asszonyok, ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az úrnak”. (Pál levele az efezusbeldekhez.) A zsidó vallás előírása szerint a hívő zsidó férfinek úgy kell imádkoznia, hogy: „Hálát adok neked uram, hogy nem teremtettél engem nőnek”. Mennyire sérti ez a női méltóságot! A muzulmán vallás szent könyve, a Korán is hirdet olyan nézetet, amely lealacsonyítja a nőt E vallási szokás szerint a nőnek erre a célra szolgáló fátyollal (parandzsa, csadra, csacsvan) kell eltakarnia az arcát. Azonban minden mesterkedés ellenére egyre több millió nő dobja el ezt a megalázó leplet. Az egyház szemében a nő „tisztátalan” — „bűnös” lény, mégpedig azért, mert ő szüli a gyermeket. A keresztény vallás szerint a nő tisztátalanná lesz a gyermekszüléssel és szülés után csak akkor engedik meg neki, hogy a templomba lépjen, ha a pap elmondta felette a „tisztulási” imádságot. Látja, látja. Mi meg azt a nőt kölönös szeretettel övezzük, aki gyermeket szül a hazának. Ez mindenekelőtt abban jut kifejezésre, hogy országunkban gondoskodnak az anya és csecsemő védelméről, a családok életkörülményeinek állandó javításáról és a házimunka megkönnyítéséről. Az elmondottakból láthatjuk, hogy csak a szocialista rendszer ad a dolgozó nőknek igazi szabadságot, egyenjogúságot, nyugodt családi és társadalmi életet. Ön is érzi ezt és tudja is, ennek ellenére mégsem tudott még megszabadulni a vallás, az egyház befolyásától. Nem egyszer a vallási előítéletek akadályozzák meg a nőt abban — napjainkban is —, hogy öntudatos, aktív, közéleti tényező, az új életért folyó harc bátor katonája legyen. Az az asszony, akit befon a babona, az ósdi szokások pókhálója, akaratlanul is káros hatást gyakorol a családjára. A mi viszonyaink között a vallási hiedelmek csak zavarják a nőt abban, hogy valóságában tekintse a környező világot, hogy tevékenyen részt vegyen a szocializmus építésében, amelynek sikereivel elválaszthatatlan kapcsolatban van minden dolgozó ember életkörülményeinek javítása. Befejezésül kimondjuk kereken, bármilyen közel van is a ruhagyár az „isten házához” mégsem az isten rendezte azt be, és helyezett el több mint 500 nőt dolgozni, hanem a gondolkodó és gondoskodó ember. Nem az istennel vitatkoztak a városi párt és tanács vezetői, hanem az emberekkel — amiről az akkori Orosházi Hírlapban olvashatott is —, hogy hol és milyen ruhagyár legyen. Az emberek agyában fogamzott a gondolat és emberek valósították meg az üzemet, ahol most ön is becsülettel dolgozik. Csak ennyit akartam megjegyezni, ahhoz a reggeli kis „beugráshoz”, Bocskár János A vallás és a nö