Orosházi Hírlap, 1960. április-június (5. évfolyam, 14-26. szám)
1960-04-07 / 14. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1960. ÁPRILIS X, CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP OROSHÁZI VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Megyünk tovább előre, a szocializmus teljes győzelme felé Emlékünnepség a Petőfi Művelődési Házban Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából az MSZMP városi bizottsága, a Hazafias Népfront városi bizottsága, és a városi tanács április 3-án este 7 órai kezdettel emlékestet rendezett. Erre az alkalomra ünnepi díszt öltött a Petőfi Művelődési Ház nagyterme. Az ünnepi esten résztvevők lelkesen köszöntötték az elnökségben helyet foglaló Loboda Nyikolaj Fjodorovics ezredest és Barkalov Vaszilij Pavlovics őrnagyot, akik az MSZMP városi bizottságának meghívására Orosháza dolgozói körében ünnepeltek. Antali Károly, a városi pártvégrehajtó bizottság tagja elnöki megnyitója után Násztor Sándor, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Pontosan 15 éve annak, hogy a győzelmesen előrenyomuló hős szovjet hadsereg kiűzte hazánk földjéről az utolsó náci és nyilas bitorlót és leverte népünk kezéről a hitleristák és a Horthy-fasiszták bilincsét, — mondotta bevezetőben Násztor elvtárs. Majd így folytatta: 1945. április 4-én ragyogó fénnyel kisütött a nap hazáink egén. E napfény éltető sugarától felkelt porba taposott népünk és új életre kelt minden és azóta is egyre-egyre tündöklőbben virul, terebélyesedik. Ezért tartjuk mi legnagyobb nemzeti ünnepünknek ezt a napot. A felszabadulás napján ünnepeljük felszabadítónkat, a Szovjetuniót és dicsőséges hadseregét. Kegyelettel hajtjuk meg zászlóinkat az elesett hősök emléke előtt, akik itt leltek örök pihenőre, mielőtt újra visszatérhettek volna hazájukba, szeretteik közé. Népünk soha sem fogja elfelejteni dicső tettüket, hősi áldozatukat. Ezen a napon küldjük forró üdvözletünket a testvéri szovjet népnek, amely az elmúlt 15 év alatt mindig barátként élt mellettünk és segített bennünket. Kedves elvtársak! Népünk történelmében úgy adódtak az események, hogy három legnagyobb nemzeti évfordulónk egybe esik a tavaszi rügyfakadással, még sorrendben is úgy következnek, ahogy a társadalmi fejlődés menete lezajlott. 1848. március 15-én a polgári haladást segítő forradalom és szabadságharc zászlóbontása volt. 1919. március 21- én már a munkások hatalmát kiáltották ki szovjet Oroszország után másodiknak a világon. És 1945. április 4-én reggel véglegesen szabaddá vált hazánk, létrehozhattuk a munkások, parasztok, a dolgozó nép hatalmát, melyet többé soha sem bírnak reakciós erők eltiporni. Április 4-e meghozta népünk számára a régen várt békét, a függetlenséget a teljes szabadságot, a demokráciát, a szocializmust. Mérhetetlen szenvedésnek vetett véget a felszabadulás. Az első magyar tanácshatalom bukása után a nemzetközi imperializmus által támogatva Horthy uralma hazánkat a „3 millió koldus országává” süllyesztette. Nyolcvan filléres napszám, emberpiac, munkanélküliség, tejakció, börtön, kivégzések, íme ezt adták a népnek. Ugyanakkor, mikor a szövőlányok, cselédlányok alig kerestek egy kartonruhára valót, akkor az egyik budai főúri kastélyban Biller Irén színésznő kegyeiért külön repülőgépen szállítottak ananászt, ézért az estélyre, amely 16 ezer pengőbe került. Horthy évente 120 ezer pengő tiszteletdíjat kapott birtokainak és más vagyonának jövedelmén túl akkor, amikor egy pengő volt a napszám. Itt Orosházán sem volt szebb az étel. A föld a földbirtokosok és kulákok kezén volt. 1942-ben 1184 parasztcsalád kezén csak 2605 kh föld volt, vagyis egy családra 2,3 kataszteri hold föld jutott. Ezen kívül több mint másfélezer család egyáltalán nem rendelkezett földdel. Ezzel szemben 124 család kezén volt lő 650 kat. hold föld, így egy családra 68 kat. hald jutott. Százával árverezték el a kisparasztok, főleg a Nagyatádi földreform által juttatottak földjét. A Fortuna-telepen bűzös, mocskos helyiségben 10—12 órát dolgoztak. Az emberpiac tele volt kínálkozó emberekkel és iskolaköteles gyerekekkel. A kulákok nem átalkodtak ez időben tányér levest kínálni egy napi munkáért. A szörnyű nyomor és kilátástalanság miatt a rákóczitelepi asszonyok tüntettek a főjegyzőnél, ott akarták hagyni a rongyokba bugyolált vézna gyermekeiket. A tömeges tüntetések megelőzése érdekében heti 3 napos inségmunkát kénytelen elrendelni az elöljáróság. De nem volt sokkal jobb a helyzete a kisiparosságnak, a kiskereskedőknek sem. Ebben az időszakban a tisztelt elöljáróság fő gondja, hogy alacsony munkabéreket szabjon meg a bérmegállapító bizottság, hogy minél kevesebb pénzt használjanak fel közcélokra és az ínségesek segélyezésére. Ugyanakkor Bulla főjegyző úr számára a fizetésen túl megszavazzák 35 kat. hold föld ingyenes használatát. Az Orosházi Újság 1937. évi augusztus 5-i száma arról ír, hogy a főjegyző úr évi jövedelme így 6 ezer pengő körül lesz. Nem sokkal előtte arról írt ez az újság, hogy a megállapított napszámbér 1—1,50 pengő. Ezen a pénzen sem sokat vásárolt a proletárcsalád, egy kg. kenyér 36—40 fillér volt, a moziban 1 pengő volt az első hely és egy új kerékpárt 140 pengőért kínáltak. Orosháza munkássága, szegényparasztjai egyre nagyobb gyűlölettel fordultak szembe az uralkodó rendszerrel, követve a főváros munkásságát. Orosháza dolgozó népe 1944 október elején izgalmas napokat élt át. Világossá vált — hangsúlyozta Pásztor elvtárs —, hogy többé nincs erő, amely feltartóztathatja az előretörő Vörös Hadsereget, amely elhozza a felszabadulást. Hiába volt a letűnt úri rend utolsó próbálkozása, Haviár Lajos főszolgabíró október 5-én még dolgozókat hajtott ki a német védelmi vonalat ásni. A Csernok házban pakolt, kapkodott a német parancsnokság, védett helyre kötötték a lovakat, egyenest a katolikus templomba. De nem volt már erő. Orosháza dolgozói nem ismerték már el az akkori vezetést, várták a felszabadító csapatokat. És amikor délután a fasiszta rádió bemondta, hogy Világosnál szétverték a Vörös Hadsereget, a Fürdő utcán megjelentek az első szovjet katonák 1944. október 6- án. A harmadik ukrán hadsereg katonái felszabadították Orosházát. Soha nem felejtjük el ezt a napot. A továbbiakban megemlékezett a szovjet hadsereg gyors előretöréséről, majd így folytatta: Elmondhatjuk, hogy a szovjet nép fiainak drága áldozata nem volt hiábavaló Élni tudtunk a kapott szabadsággal. A kommunista párt kifejezve a nép igazi törekvéseit, megindította a harcot a burzsoá reakció ellen a demokratikus vívmányokért, majd a proletárdiktatúra kivívásáért. A dolgozók százezrei követték a pártot és kibontakozhatott végre népünk igazi, alkotó készsége, így volt ez városunkban is. A felszabadulás első napjaiban a kommunisták láttak munkához. 1944. október 14-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártjának orosházi szervezete 33 taggal. A párt élére Keresztes elvtárs állt, de feladatot kapott több elvtárs, így Rajki, Súlyán, Czipelle, Szemenyei, Márton és még több elvtárs. 1944 decemberében a párttaggyűlésen arról számoltak be, hogy öt kocsival járják Szeged felé az utat és vágott baromfiért sót, gyufát, ruhát, cipőt hoznak. Ugyancsak mennek Aradra is. A téglagyárakban 20, a Bernardinelli-telepen 100 százalékos béremelést hajtottak vég(Folytatás a 2. oldalon) Ara 1 tonnt Koszorúzási ünnepség az elesett hősök emlékművénél Április 4-én, hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából a párt, a tanács, a Hazafias Népfront, üzemek és intézmények, termelőszövetkezetek képviselői mintegy 4 ezren járultak kegyelettel a szovjet és a román hősi emlékműhöz. A megemlékezést Sinkó Sándor, a városi tanács v. b. elnöke tartotta. Kitüntetett vállalataink, üzemeink A Békés megyei Téglagyári Egyesülést, melyhez mindkét orosházi téglagyár is tartozik, az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi oklevéllel jutalmazta. Az öt téglagyárat magába foglaló egyesülés ismét elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóját és ezzel a kitüntető élüzem címet is. Az eredmény eléréséhez mindkét orosházi téglagyár dolgozói kiváló munkájukkal járultak hozzá. A vándorzászló átadási ünnepséget április 2-án tartották meg Békéscsabán. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem, melynek legnagyobb egysége az orosházi kirendeltsége, harmadszor is elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját és ezzel továbbra is megtartja a megtisztelő élüzem címet. A kitűnő eredmény eléréséhez jó munkájukkal nagymértékben hozzájárultak az orosházi kirendeltség dolgozói. A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatot az MSZMP Központi Bizottsága kongresszus oklevéllel jutalmazta és a vállalat, melyhez Orosháza iparcikkárusító bolthálózata is tartozik, elnyerte a SZOT és a Minisztertanács vándorzászlaját. A kitűnő eredményhez a vállalat orosházi dolgozói is nagymértékben hozzájárultak. A kardoskúti posta ismét a >Postaigazgatóság kiváló hivatala^ Március 30-án ünnepséget rendeztek a kardoskúti postahivatal dolgozói ab ból az alkalomból, hogy másodszor nyerték el a „Postaigazgatóság kiváló terjesztésben értek el jó eredményeket. Az ünnepségen a párt, a tanács és a postaigazgatóság képviselői is megjelentek és jutalmakat adtak át a rnvatada * címet. Különösen a hírlapi posta kiváló dolgozóinak. Felszabadulási emlékverseny A múlt hónapokban a város és a járás iskoláiban házi tanulmányi versenyeket rendeztek. A városi döntőben Veres Ilona VIII-as (III-as számú iskola) a szép versmondásban, Korom Margit VIII-as (I-es számú iskola) szép olvasásban lett első. A VII-esek orosz fordító versenyében Fóti Mária (I-es számú isk.), a VIII-osok oroszfordító versenyében Zalai Éva (I-es számú isk.) győzött. A legjobb fogal* mázok V. oszt.: Gabnai Ilona III-as isk. VI. o.: Tóth Ibolya II-es isk. VII. o.: Kovács Magit I-es isk., VIII. o.: Kovács Margit I-es isk., VIII. o.: Antali Ilona ötvöstanyai iskola, Pusztaszentetornya. A győztesek — a járás iskoláiból is — a megyei versenyen vettek részt. Áthaladt a hála-staféta Orosházán A felszabadulás ünnepe tiszteletére indított hála-staféta március 31-én 17 óra 30 perc után érkezett Orosházára. A Csongrád megyei kiszesek hozták a több száz falun, városon áthaladt és felszalagozott váltóbotokat. A járási váltók Csanádapáca és Pusztaföldvár, Nagyszénás, valamint Békéssámson, Tótkomlós, Kardoskút felől érkeztek a Kossuth szoborthoz. A községekben fiatalok és idősebbek ünneplésben részesítették az ifjakat. A város határából gimnazisták és ipari tanulók hozták a váltót. Az utcákon sok érdeklődő nézte őket. A Kossuth szobor előtt a Csongrád megyei fiatalok rövid ünnepségen átadták a stafétabotokat, majd a helyi KISZ-alapszervezetek képviselői szalagot kötöttek azokra. Az országos staféta Békéscsaba felé folytatta útját. Csorváson mintegy 300-an küldték üdvözletüket az ifjúsági stafétával a szovjet fiataloknak.