Orosházi Hírlap, 1964. július-szeptember (9. évfolyam, 76-114. szám)

1964-07-02 / 76. szám

194. július 2, Hruscsov Norvégiában Háromhetes skandináviai körútjának egyik legszebb állomására érkezett szerdán Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke. Norvégia második legnagyobb városa, a fjordok fővárosa nemcsak kitűnő idővel, hanem nagy szeretettel és érdeklődéssel is várta kedves vendégét Bergen lakosai napok óta készültek a nagy eseményre, s már a repülőtéren örömmel köszöntötték a szovjet kormányfőt. Hruscsov és Gerhardsen norvég miniszterelnök, valamint a szovjet kormányfő családtagjai és a kíséretük­ben lévő hivatalos személyiségek különrepülőgé­­pen érkeztek Bergenbe a kora délelőtti órákban. A repülőtéren a város vezetői fogadták őket. A szovjet miniszterelnök az oslói küldöttséggel. Kínai tevékenység a Spanyol KP ellen Moszkva A Spanyol Kommunista Párt lapja, a Mundo Obre vezércikket közöl A nemzetközi kommunista mozgalom szakadárainak manőve­­rei ellen címmel. A cikket a Prav­da is átvette.­­ A vezércikk hangoztatja, hogy a kínai vezetőknek a nemzetközi kommunista mozgalom és az SZKP ellen irányuló tevékenysége már túllépte a politikai és ideoló­giai vita kereteit. A közelmúltban okmányt jelen­tettek meg az úgynevezett „Spa­nyol EP rendkívüli értekezletéről”, amelyen egy bizonyos „X” nevű személy (aki egyébként francóista útlevéllel akadálytalanul utazgat Európában, tehát nevét nem kons­pirációs célokból hallgatták el) bí­­rálta a Spanyol KP politikáját, felhívást intézett a Központi Bi­zottság megdöntésére és a VI. kongresszuson elfogadott szerve­zeti szabályzat és pártprogram fe­lülvizsgálására. A Spanyol KP Központi Bizott­sága nemrégiben levélben tájékoz­tatta a Kínai KP Központi Bizott­ságát a francóista propaganda­szervek spekulációiról és felhívta figyelmüket arra, hogy bizonyos kalandorok kisded játékai csak a Franco-rendszer malmára hajtják a vizet. A Kínai KP Központi Bizottsá­gának az volt a válasza, hogy nö­velte a pártellenes irományok ki­adásához szükséges anyagi támo­gatást. (MTI) Az FLN Politikai Bizottságának intézkedései Algír Az FLN párt Politikai Bizottsá­ga ülést tartott, s ezen megvizsgál­­ta az ellenforradalmi mesterkedé­sek letörésére irányuló intézkedé­seket. Az ülésről Algírban közle­ményt adtak ki, amely az intéz­kedések között bejelentette, hogy a Politikai Bizottságból frakciós és nemzetellenes tevékenysége miatt kizárták Saabani ezredest, az algé­riai vezérkar tagját. A közlemény végül felhívásit intéz a párttagok­hoz és a néphez, hogy tanúsítsanak forradalmi éberséget és minden eszközzel szálljanak szembe a for­radalom vívmányait veszélyeztető adókkal. (MTI) 2 Csütörtök Georgi Dimitrov Halálának 15-ik évfordulójára Georgi Dimitrovnak, a bolgár nép nagy fiának nevét és dicső­ségét élete utolsó két évtizedé­ben háromszor kapta szárnyára a világhír. Harminchárom kora tavaszán, nem sokkal Hitler ha­talomra kerülése után, az embe­riség ellen elkövetett szörnyűsé­ges bűnök nyitányaként a nácik felgyújtották a német birodalmi gyűlés berlini palotáját, s meg­kezdték hajtóvadászatukat a „tettesek” után. A letartóztatott gyanúsítottak egyike a weimari Németország fővárosában emig­ráns forradalmárként élő Dimit­rov volt, aki egy éven keresztül halált megvető bátorsággal állta a harcot a fasiszták kegyetlen rendőrapparátusával és bíráival szemben. Meggyőződésének lán­goló erejével szétzúzta vádlói hazug rágalmait, s kivívta a föld minden becsületes emberének elismerését, tiszteletét. Goethét idézte a lipcsei törvényszék előtt, mintegy mottójául nagyszerű küzdelmének. Messzehangzó szavára akkor figyelt fel másodszor az embe­riség, amikor 1935 augusztusá­ban, a Kommunista Internacio­­nálé VII. kongresszusán elmond­ta „Harc az egységfrontért, a fasizmus és a háború ellen” cí­mű előadói beszédét. E kongres­­­szus a két világháború közötti időszakban fordulópontot jelen­tett a forradalmi munkásmozga­lomban. A határozat először ál­lította a kommunista pártok elé legfontosabb követelményként, először tette programjuk sarkal­­­latos tételévé azokkal a haladó, demokratikus erőkkel való ös­­­szefogás elengedhetetlen szüksé­gességét, amelyek szemben áll­tak a fasizmus szennyes árada­tával, az új háború előkészítői­vel. A kommunista és munkás­pártok vezetésében érvényesülő szektás, dogmatikus módszerek, a jobboldali szociáldemokraták áruló, egységet ellenző magatar­tása, a polgári antifasiszta erők következetlensége és sok egyéb tényező tragikus összejátszása akkor lehetetlenné tette a fasiz­mus szétzúzásait, az emberiség ellen szervezett iszonyú bűncse­lekménynek, a második világhá­ború kirobbantásának megaka­dályozását. De a kommunista vi­lágmozgalom „dimitrovi vonala” ennek ellenére, mondhatjuk, egyedüli járható és célravezető útnak bizonyult a marxizmus— leninizmus erői számára mind a mai napig. Dimitrov harcokban gazdag, nagyszerű életének harmadik és nyilvánvalóan leggazdagabb idő­szaka az volt, amikor két évtize­des kényszerű távollét után ha­zatérhetett forrón szeretett ha­zájába, s a Bolgár Kommunista Párt vezetőjeként, népének élén hozzáfoghatott az új, szocialista Bulgária alapjainak lerakásához. Georgi Dimitrov példaadó in­ternacionalista volt, fáradhatat­lan építője a szocialista országok egységének, gazdasági, politikai és kulturális együttműködésé­nek. Igaz kommunistához és for­radalmárhoz méltóan, egész éle­tében rendíthetetlen hűséggel kitartott a Szovjetunióval, a szovjet néppel való testvériség mellett, felejthetetlen barátja volt a mi népünknek is. Tizenöt évvel ezelőtt, 1949. július 2-án halt meg. Ma, másfél évtized múltán sem homályosult el Georgi Di­mitrov dicső emléke, értékes és megbecsült hagyomány szá­munkra mindaz a tanítás, amellyel a nemzetközi­ munkás­­mozgalom fegyvertárát gazdagí­totta, s elősegítette a szocializ­mus és a béke erőinek győzel­mét. Vadász Ferenc Megyénk népességének átrétegeződéséről és életkörülményeiről I. A felszabadulást követő társa­dalmi változásokat olyan főbb gazdasági tényezők támasztották alá, mint a földosztás, az államo­sítás, amit a továbbiakban egy­re fokozódó iparosítás és a mező­­gazdaság szocialista átszervezése követett. Ugyanakkor megvolt a jelentősége a többi népgazdasági ágak — kereskedelem, közlekedés stb. fejlesztésének is. Az alapvető változások hatásá­ra az 1949—1963 közötti időszak­ban a népesség összetételében je­lentős társadalmi, gazdasági és foglalkozási átrétegeződés ment végbe. A társadalmi mozgásra jellemző volt, hogy a parasztság egy része a többi társadalmi ka­tegóriába ment át, elsősorban munkássá vált; a kisiparos, kiske­reskedő réteg jelentős része átke­rült a munkásságba, főleg mint ktsz-tag; az alkalmazott, értelmi­ségi réteg jelentősen növekedett, főként a munkásságból. E rövid áttekintés után nézzük meg, hogy az 1949—1963 között el­telt 14 év alatt milyen változás következett be a megye kereső népességében társadalmi, gazda­sági csoportok és foglalkozási fő csoportok szerint és hogyan válto­zott a népesség népgazdasági ágankénti összetétele. Tizennégy év alatt tehát jelen­tősen csökkent a fizikai foglalko­zású dolgozók száma és emelke­dett a szellemi foglalkozású dol­gozók, a nyugdíjasok és járadé­kosok száma. Míg az összes kere­sők száma 7,7 százalékkal emelke­dett, a fizikai keresőké 11,7 száza­lékkal csökkent. Bár a termelés gépesítéstechnikai színvonala két­ségtelenül emelkedett, napjaink­ban mégis jelentkezik termelő­munkaerő-hiány (hiszen az ös­­­szes keresők számának több mint 24 százaléka nem termelő foglal­kozású), amit főként a nők foko­zottabb munkába állításával le­het pótolni. A keresők saját főfoglalkozásá­nak változása alapján a megye össznépességének összetétele is jelentősen megváltozott. Az összlakosságnak 1949-ben 68,1 százaléka, 1963-ban már a fele sem élt a mezőgazdaságból. Az iparból és építőiparból élők aránya ugyanezen időszak alatt 13,6 százalékról 19,6 százalékra emelkedett. A társadalmi, gazdasági válto­zások, illetve az egyes időszakok gazdaságpolitikája, végső soron a népgazdaság fejlődése különböző mértékben hatottak a társadalom tagjainak életére. A fordulat évé­től 1956-ig a fokozatos fejlődésit megtörték a gazdaságpolitikában meglévő hibák. Az ellenforrada­lom után gyorsan bekövetkezett gazdasági konszolidációt azonban olyan intézkedések követték (mint például a begyűjtési rendszer el­törlése, a mezőgazdasági termé­nyek árának felemelése, az ál­lamkölcsön kibocsátásának meg­szüntetése, bérrendezés, a nyere­ségrészesedési rendszer bevezeté­se, más árpolitikai intézkedések, árrendezések, kiárusítások, rész­letakciók stb.), amelyek fő célja volt az életkörülmények javítása. A különböző hároméves és ötéves tervekben — különösen az utóbbi­akban — alapvető kérdés volt a lakosság anyagi, szociális, kultu­rális helyzetének javítása. Már a második hároméves terv időszaka alatt (1958—1960), orszá­gos átlagban a dolgozók egy fő­re jutó reáljövedelme több mint 16 százalékkal nőtt. Az 1961—1965. évekre szóló másod , ötéves terv előírása, hogy a lakosság egy fő­re jutó reáljövedelme a tervidő­szak alatt további 16—17 százalék­kal emelkedjen. Ugyanakkor ja­vuljon a lakosság szociális, kultu­rális helyzete is. Az utóbbi években a megyében, 1949-ben a tsz-tagok az alkalma­­zásban álló, illetve ipari és mező­zásban állók között szerepeltek, gazdasági tsz-tag. Most pedig néz- Akkor még az összes kereső­ zük meg, milyen mértékben válta­nék csak 29,1 százaléka, 1963-ban zett az összes keresők foglalkozási már 75,6 százaléka volt alkalma­­ző csoportok szerinti összetétele. A NÉPESSÉG SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA NÉPGAZDASÁGI ÁGANKÉNT A KERESŐK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA TÁRSADALMI, GAZDASÁGI CSOPORTOK SZERINT 1949 1969 1963 Alkalmazásban állók 29,1 41,4 47,6 Tsz-tagok (nyugdíjasok nélkül) — 17,9 26,0 Önállók és családtagok 67,5 35,1 11,2 Nyugdíjasok és egyéb 3,4 5,6 13,2 Összes keresők: 100,0 100,0 100,0

Next