Orosházi Hírlap, 1973. január-március (18. évfolyam, 1-37. szám)

1973-01-04 / 1. szám

Folytatódnak -a a vietnami—amerikai bizalmas megbeszélések ? ■­: Hanoiból Párizsiba tartva szerdán Pekingbe érkezett Le v Duc ího, a Vietnami Dolgozók­­ Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK Párizsban tár­­­­­gyaló küldöttségének különle­ges tanácsadója. A VNA hírügynökség hos­­­szabb közleményben adott hírt arról, hogy Le Duc Tho szer­dán — Peking és Moszkva út­­­­baejtésével — Párizsig uta­zott. A közlemény egyebek között megállapítja, kudarcot vallott az Egyesült Államoknak az az igyekezete ,hogy az erő pozíció­­­­jából tárgyaljon; barbár légi­támadásait az egész vil­ág el­ítélte. i" — Az Egyesült Államok a há­ború újabb eszkalációja kudar­cának láttán, s annak tudatá­ra ébredve, hogy bombákkal és lövedékekkel nem tudja térd­re kényszeríteni a vietnami né­pet, a 20. szélességi körtől észak­ra kénytelen volt beszüntetni Észak-Vietnam bombázását és eliaknásítását — hangsúlyozza­­ a közlemény —, a 20. szélességi körtől délre pedig csökkenteni a bombatámadásokat és az ágyúzást,­« visszatérni az 1972. december 18-i előtti helyzethez. — Ennek nyomán a VDK hozzájárult ahhoz, hogy a két fél szakértői 1973. január 2-án folytassák megbeszéléseiket, Le Dúc Tho különleges ta­nácsadó és Xuan Thuy minisz­ter pedig 1973. január 8-án ta­lálkozik dr. Kissingerrel a még fennálló problémák megoldására. — Le Dúc Tho párizsi útja világosan tükrözi a VDK kor­mányának a vietnami problé­ma békés megoldását célzó tárgyalásokon tanúsított követ­kezetes és komoly magatartá­sát. Mindamellett teljes mér­tékben az amerikai féltől függ, hogy a tárgyal­ás eredményre vezet-e, és Vietnamban hama­rosan helyre lehet-e állítani a békét, vagy pedig tovább tart a háború. A VDK és az Egyesül Álla­mok szakértői szerdán a pá­­rizsi környéki Saint-Nom-la- Breteche-ben folytatták a ked­den Choisy-le-roi-ban megkez­dett bizalmas tárgyalásaikat. A VDK szakértői csoportját Nguyen Co Thach külügymi­niszterhelyettes, az amerikai szakértői küldöttséget pedig William Sullivan távolkeleti ügyekkel megbízott külügyi államtitkár vezette. (AFP) Hadijelentés Szerdára virradó éjjel az amerikai légierő és haditenge­részet harci gépei megszakítás nélkül folytatták a VDK bom­bázását, Dél-Vietnamban és Kambodzsában megélénkült a harci tevékenység. Az amerikai parancsnokság nem közölte a bevetett gépek számát és típusát, csupán an­­­nyit mondott, hogy az egész éj­szaka folyamán bombázták a VDK déli területeit a 20. szé­lességi körig. A saigoni főparancsnokság közleménye szerint az elmúlt 24 órában erősen megélénkültek a harcok egész Dél-Vietnamban, a népi erők összesen 81 ponton támadták tüzérséggel, illetve gyalogsággal a kormánycsapa­tok állásait Heves összecsa­pásra került sor a Que Son völ­gyében, ahol a saigoni csapatok légi támogatást is kértek. A köz­ponti fennsíkon a hazafias erők tűz alá vették a 41. számú tü­zérségi támaszpontot és egy fontos műút megszállásával jól IndokiaáMl értesült források szerint ismét elvágták Kontum tartományi székhelyét a szárazföldi össze­köttetésektől. A Mekong deltá­jában szerdára virradó reggel felrobbantottak egy fontos köz­úti hidat. Az újévi tűzszünet után a saigoni hadsereg gyalogsági és páncélos egységei ismét betör­tek Kambodzsába, hogy fel­mentsék az ország déli részében szorongatott helyzetbe került Lon Nol csapatokat. Az első üt­közetet a fővárostól nyolcvan kilométerre vívták. Phnom Penh közelében a Lon Nol-re­­zsim csapatai kedden és szer­dán három megerősített állást veszítették el a népi erőkkel ví­vott harcban, s aknák hullottak az éjszaka folyamán Phnom Penh külső védelmi vonalának több más állására is. Phom Penhben egész éjszaka és szerdán délelőtt is ágyúdör­gést lehetett hallani. (AFP) Kadhafi, az arab összefogásról Izrael elleni arab összefogás­ról szólva Kadhafi líbiai elnök kifejtette azt a véleményét amennyiben nem jön létre va­lamennyi arab állam összefo­gása az Izrael elleni háborúban, akkor minden egyes országnak jogában áll, hogy saját belátá­sa szerint rendezze viszonyát Izraellel. Egy „korlátozott háború”, amelyben csak néhány arab állam venne részt — eleve el­vesztett háború lenne — han­goztatta Kadhafi. Egyiptomi diákzavargásokkal kapcsolatban Kadhafi azt a né­zetet fejtette ki, hogy az egyete­misták jobban tennék, ha be­hatóan megvitatnák saját ügyei­ket, ahelyett, hogy türelmetlen­ségükben holmi „döntő csatát” követelnek. A palesztinai ge­rillák pedig jobban tennék, ha küzdelmük színterét Izrael szí­vébe helyeznék át”. Mint a DP­A hírügynökség kairói tudósítója megjegyzi, a líbiai államfő beszédének legfi­­gyelemre méltóbb vonása, hogy közvetetten jóváhagyja mind Egyiptom mind tv-­U” Jordánia izraeli politikáját. (DPA) Olaszország elismeri az NDK-t Szerdán Rómában tárgyalások kezdődtek az NDK és Olaszor­szág képviselői között a két or­szág diplomáciai kapcsolatainak rendezéséről. A megbeszélés­sorozat — mint az olasz kül­ügyminisztérium közleménye hangoztatja — néhány napig tart majd. Medici olasz külügyminiszter szerdán a képviselőház külügyi bizottsága előtt tartott általános külpolitikai beszámolója során közölte, hogy az NDK-val az első kapcsolatfelvételre decem­ber 22-én került sor. A külügy­miniszter hangsúlyozta, hogy kormányának nincs szándéká­ban halogatni az NDK diplomá­ciai szintű elismerését. (AP) Pompidou zsarol? Pompidou elnök közvetlenül beavatkozik a választási kam­pányba, — hangsúlyozták szer­dán a párizsi lapok az elnök­nek azokról a kijelentéseiről beszámolva, amelyeket az újévi üdvözletüket tolmácsoló újság­írók előtt tett kedden, az Elysée-palotában. Az elnök ugyanis a belpoliti­kai kérdésekkel foglalkozva ki­jelentette, hogy bár nem párt­vezér, s közjogi funkciójánál fogva a pártok felett áll, de szükségesnek tartja leszögezni: a francia nép őt meghatározott program alapján választotta me­g a köztársaság elnökének „éppen ezért nagyon proble­matikus helyzet alakulna ki” ha a nemzetgyűlési választások eredménye kétségessé tenné programjának alapvető céljait Az Humaimté vezércikkében „diszkrét zsarolással” vádolja az elnököt, s hangsúlyozza:­ Pompidou ezzel „megengedhe­­­ tetten nyomást akar gyakorol­­­ni a választókra”. (MTI) Hazatértek az elsüllyesztett lengyel hajó tengerészei Hazatértek Varsóba a december 20-i amerikai légitámadás so­rán Ha’phong kikötőjében találatot kapott és elsüllyedt a Jó­zef Conr­d­’ lengyel hajó tengerészei A képen: Jerzy Szopa lenty­el hajózási és vízgazdálkodási miniszter üdvözli a haza­tért matrózokat. (Telefotó — AP J^TI 3 KS) Harc a nacionalizmus és a liberalizmus ellen Jugoszláviában A jugoszláv sajtó részletesen ismertette Tito pártelnöknek az államfőnek Titogradban mon­dott beszédét, amely az ország Crna Gora tagköztársaságának politikai aktivistái előtt hang­zott el A múlt évben — mondotta többek között Tito — nemcsak a nacionalizmusra mértünk csa­pást hanem a liberalizmusra is, amely ugyancsak elterjedt a kommunisták szövetségében és nagy károkat okozott. A párt elnöke ezután így folytatta: „Ismét arra törekszünk, hogy a KSZ legyen az az erő, amely összeforrasztja soknemzetiségű államunkat és nemcsak eszmei­leg, hanem a mindennapi élet­ben is irányító szerepet tölt be. Mindenfelől — elsősorban Nyugatról érkezett hatások be­folyására szocialista fejlődésünk ellaposodott. Ezért 1972-ben úgy határoztunk, hogy magunk­hoz ragadjuk a kezdeménye­zést”. Tito beszéde további részében hangsúlyozta: „A KSZ konszo­lidálásának folyamata még tart. Senkinek sem vettük a fejét és nem tesszük ezt a jövőben sem. El kell távolítanunk azonban a kommunistáik szövetségéből mindazokat, akik elfelejtették, hogy kommunisták, vagy talán soha sem voltak azok” — jelen­tette ki többek között a párt elnöke, majd így folytatta — „Nem kell boszorkányüldözést folytatni a pártból való kizárá­sokkal. Akik valamilyen okból tévedtek, azok számára lehető­vé kell tenni, hogy — a pár­ton kívül — jóvátegyék hibáikat és gondoskodni kell róluk”. Az 1974-ben esedékes X. pártkongresszus előkészületei­vel kapcsolatban kijelentette: „Véleményem szerint a kong­resszus egy korszak lezárását jelenti majd és ugyanakkor for­dulópontot is az ország további gyorsabb fejlődése tekintetében. A X. kongresszusnak olyan ha­tározatokat kell hoznia, ame­lyek megfelelnek népünk, mun­­­kásosztályunk és valamennyi dolgozónk érdekeinek és törek­véseinek”. „Jugoszlávia jó viszonyt óhajt minden országgal, amely szin­tén erre törekszik. Jó viszony­ban vagyunk a szocialista or­szágokkal és ez nemcsak ter­mészetes, hanem jó is” — hang­súlyozta többek között Titograd­ban mondott beszédében Joszip Broz Tito. (MTI) NDK VÁLASZOL? EWARD MOLDT KÜLÜGYMINISZTER­HELYETTES. — Az ön véleménye szerint, melyek az 1972-es év legfonto­sabb eseményei az európai béke megszilárdítása szempontjából? — 1972-ben a szocialista kö­zösség államainak kezdeménye­zései adták a hatalmas ösztön­ző erőt az enyhülési politika európai folyamatában elért si­kerekhez. E kezdeményezések közül is kiemelkedik a prág­ai „Határozat a békéről, a bizton­ságról, és az európai együttmű­ködésről”. Ezt 1972 elején hoz­ták a varsói egyezmény tagálla­mai. Az eredmények és sikerek alapfeltétele azonban a Szov­jetunió és a többi szocialista ál­­lam politikai és gazdasági ere­je, a közös cselekvés, és a szo­cialista közösség összehangolt külpolitikája volt a tárgyalá­sok minden fázisában.­­ Kedvezően hatottak az európai politika alakulására az utóbbi időkben létrejött egyez­mények, így elsősorban a Szov­jetuniónak és a Lengyel Nép­köztársaságnak a Német Szövet­ségi Köztársasággal 1970-ben megkötött egyezménye, továbbá annak az alapszerződésnek az aláírása, amely az NDK és NSZK közötti kapcsolatokról in­­tézkedik.­­ Ezek az egymást kölcsönö­sen ki­egész­ítő és egységet al­kotó szerződések a második vi­lágháború és a háború utáni korszak következmé­nyeképpen kialakult helyzet realitásának elismerését je­lentik — beleértve a fennálló eu­rópai határok sérthetetlensé­gét is. — Az európai biztonsági ér­­tekezlet összehívásáról Helsinki­­ben folytatott sokoldalú tárgya­lások máris meghozták első gyü­­mölcseiket. Az NDK egyenran­­gú államként vesz részt ezeken az előkészí­tő tárgyalásokon, s ez elmozdítja egy olyan tár­gyalási alap megteremtését amely lehetővé teszi az európai biztons«ói értekezlet összehívá­sát 1973-ban. — Mindezen események és fejlemények hatására megsz­iár­­dult Európa békéje és biztonsá­ga. — Hasonló folyamat zajlik le az ENSZ keretében is. Az NDK tagja lett az UNESCO-nak, ál­landó megfigyelő; ott vannak az ENSZ New York-i és genfi értekezletein, és most már tag­ja az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ECB). Ezzel si­került­ áttörni azt a korlátot amelyet az imperialista körök évek hosszú során át állítottak, hogy megakadályozzák az NDK egyenrangú félként való részvételét az ENSZ és szerve­zetei munkájában. — Milyen várakozásokkal tekint ön az NDK 1973. évi külpolitikája elé? — Az NDK jó eredménnyel zárja az 1972-es év mérlegét gazdasági fejlődésének és kül­­politikai tevékenységének szem­­pontjából egyaránt — Az NDK erőteljesen hozzá­­járult az európai béke biztosí­tásához, s bizakodással tekint az 1973. évi fejlemények elé. —A szocialista testvérorszá­gok együttműködésének további kiszélesítése és a szocialista in­tegráció további megszilárdítá­sa azok az elsődleges tényezők, amelyek erősítik az egész szo­cialista közösséget és annak minden egyes tagját Az NDK a maga rész­éről — mint eddig is — azon lesz, hogy aktív hozzá­járulásával előmozdítsa e folya­matot. — Az NDK a jövőben is síkra fog szállni a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért az álla­mok közötti kapcsolatokban. Eb­­ből az elvből kiindulva az NDK általában készen áll ar­ra, hogy a nemzetközi jog alapján, minden előzetes poli­tikai és gazdasági feltétel nél­kül bármely állammal diplomác­­ciai kapcsolatokat létesítsen. — Az NDK meggyőződése, hogy 1973-ban az ENSZ egyen­jogú tagjaként gyümölcsöző munkát végezhet az Egyesült Nemzetek alapokmányában le­fektetett elvek megvalósításá­ért. — Az előttünk álló minden feladat tel­jesítésének döntő fel­­tételét abban látjuk, hogy szi­lárdítsuk testvéri kapcsolata­inkat a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal. —Engedjék meg, hogy az alkalommal élve, baráti üdvöz­leteimet küldjem a testvéri ma­gyar népnek. 1973-ra új sikere­ket kívánok a Magyar Népköz­­­társaságnak a szocializmus fel­építésének nagy munkájában. Írt fejezet Európában

Next