Orosházi Hírlap, 1976. január-március (21. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Államfők újévi üzenetei Joszip Broz Tito, a jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke hagyományos újévi televíziós beszédében az európai biztonsági konferenciát „jelentős fejlődésként” értékelte. Hozzátette, hogy most „a Helsinkiben elfogadott elvek megvalósításáért kell nagy küzdelmet folytatni”. A jugoszláv elnök a továbbiakban foglalkozott a nehéz világgazdasági helyzettel, valamint méltatta a vietnami, a kambodzsai és a laoszi nép történelmi győzelmének jelentőségét. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő az újév alkalmából mondott rádió- és televíziós beszédében nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozva kiemelte Helsinki jelentőségét, az indokínai és az afrikai népek nagy sikereit. Kijelentette, hogy Románia a jövőben is támogatja a ciprusi és a közel-keleti probléma békés úton történő megoldását és síkraszáll a szocialista országokkal, a fejlődő és fejlett kapitalista országokkal való együttműködés kiszélesítéséért, a béke és a biztonság érdekében. (MTI) Gerald Ford,amerikai elnök újévi üzenetében azzal a felhívással fordult az amerikaiakhoz, hogy „csatlakozzanak Amerika felvirágoztatásához és megvédelmezéséhez, és Isten segítségével, építsék az új évben hazájukat”. Az elnök utalt arra, hogy az új esztendő egyben a függetlenségi nyilatkozat 200. évfordulójának éve is. Kijelentette: „Erősen és kétszáz év büszke örökségével kezdjük az új esztendőt.” Néhányan közülünk emlékezhetnek azokra az évekre, amikor a nagy depresszió lezárni látszott a gazdasági prosperitás útját, mások emlékezhetnek olyan évekre, amikor a világháború létüket fenyegette — mondotta az elnök, s ezzel szemben a második világháború utáni években elért fejlődést emelte ki. Wilson: „1976-nak Nagy- Britannia gazdasági megerősödése évévé kell válnia” — mondotta Harold Wilson brit miniszterelnök újévi üzenetében. Az angol kormányfő szerint olyan jelek vannak, hogy a recesszió elérte mélypontját. Az új esztendőben az infláció elleni harcot „döntően javunkra kell fordítani”. A munkáspártnak támogatnia kell a kormányt ,,nagy gazdasági harcában”. (Reuter, DPA) SCJimd-t. A világgazdasági helyzet ma kedvezőbb, mint egy esztendeje — állapította meg szerdán este elhangzott újévi rádió- és televíziós beszédében Heirofit Schmidt szövetségi kancellár. A nyugatnémet kormányfő újévi nyilatkozatában első helyen foglalkozott a nemzetközi gazdasági helyzettel és bizakodóan állapította meg, hogy várható a konjunkturális fellendülés, még ha visszafogottan is. Elismerte, hogy az EGK 1975-ben „kétszer is veszélybe került”, de a kilenc kormányfőnek sikerült együtt tartania a közösséget. Az NSZK ennnek érdekében „pénzügyi áldozatokat” hozott. A politikai események közül Schmidt mindenekelőtt a helsinki csúcstalálkozót emelte ki és az NSZK szempontjából igen fontosnak minősítette a Lengyelországgal és az NDK-val elért megállapodásokat. Ígéretet tett arra, hogy kormánya a jövő évben is kitart a nemzetközi enyhülés politikája mellett, sőt ragaszkodik ehhez az irányvonalhoz 1977- ben és később is. (MTI) Bomba robbant a New York-i repülőtéren Nagy erejű bomba robbant kedden hajnalban a New York-i Il Guardia repülőtér csomagtermében. Tizenhárom ember meghalt és igen sokan megsebesültek (Telefotó — AP—MTI—KS) Szovjetamerikai együttműködés John Richardson, az amerikai külügyminisztérium kulturális és oktatási ügyeinek államtitkára Vjacseszlav Csernisevvel, a TASZSZ tudósítójával folytatott beszélgetése során kijelentette: Az Egyesült Államok kormánya nagy jelentőséget tulajdonít az amerikai—szovjet tudományos és kulturális együttműködésnek. A széleskörű kulturális csere feltárja a népeink közötti kölcsönös megértés fejlesztésének lehetőségét, annak lehetőségét, hogy helyes elképzeléseink legyenek egymás életéről, kulturális, társadalmi és politikai struktúránkról, elősegíti az együttműködés kiszélesítését más területeken is. Az amerikai fél — folytatta az államtitkár — elégedett a két ország közötti tudományos és kulturális csere kiszélesedésével, azzal, ahogyan megvalósul e területeken az 1972-ben aláírt együttműködési egyezmény. Jól haladnak jelenleg az együttműködés további kiszélesítését célzó tárgyalások. Különös megelégedésre szolgál az, hogy ebbe az együttműködésbe bekapcsolódik mind több szervezet, főhatóság, tudományos kutatóintézet, egyetem és tudományos társaság. Sikeresen fejlődik az együttműködés a kultúra és a művészet területein. Csupán az utóbbi időben — jegyezte meg az államtitkár — olyan kiváló szovjet művészi kollektívák vendégszerepeltek az Egyesült Államokban, mint a Moszkvai Nagyszínház opera- és balettegyüttese, kiállításokat rendeztek az Ermitázs és az Orosz Állami Múzeum kincseiből. A Szovjetunióban kiváló amerikai művészek és művészegyüttesek vendégszerepeltek, amerikai múzeumok kiállításait mutatták be. (TASZSZ) Táviratok Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi kormány elnökének, DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, HAVAXNA Kedves Elvtársak! A forradalom győzelmének 17. évfordulója, a kubai nép legnagyobb nemzeti ünnepe, a felszabadulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében forró, elvtársi üdvözletünket küldjük Önöknek, Önökön keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának, a hős kubai népnek. A forradalom történelmi jelentőségű győzelme óta eltelt 17 év alatt a testvéri kubai nép a Kubai Kommunista Párt vezetésével kiemelkedő sikereket ért el a társadalom szocialista átalakításában, a dolgozó nép hatalmának megszilárdításában, a népgazdaság sokoldalú fejlesztésében, a magyar nép őszintén örül ezeknek a nagy eredményeknek. A szocializmust építő Kuba példaként szolgál a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért küzdő népek számára. A kubai kommunisták életének történelmi jelentőségű nagy eseménye, pártjuk 1975. decemberében megtartott első kongresszusa, mérföldkő a szocializmus építésében. Azok a jelentős sikerek, amelyekről kongresszusukon beszámoltak, méltán töltik el büszkeséggel a kubai dolgozó népet és joggal váltják ki a testvéri szocialista ország, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a világ összes haladó erőinek őszinte elismerését. A kongresszus által kitűzött célok, a szocialista társadalom teljes felépítésének program-, új, nagyszerű, és lelkesítő távlatokat nyitnak a kubai munkásosztály, Kuba dolgozó népe előtt. Nagy örömünkre szolgál, hogy pártjainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése egyre mélyebbé és eredményesebbé válik. Együttműködésünk hasznosan hozzájárul a szocializmus építéséhez, a szocialista államok közösségének erősödéséhez, egységének szilárdításához, az imperializmus édén, a szocializmusért, a nemzetközi békéért és biztonságért folytatott harchoz. Nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk önöknek és a Kubai Köztársaság testvéri népének, hogy érjenek el további sikereket pártjuk első kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a szocialista társadalom építésében, hazájuk felvirágoztatásában, közös ügyünk, a szocializmus és a béke javára. Budapest, 1975. december 31. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * * * A társadalmi és tömegszervezetek táviratban fejezték ki jókívánságaikat kubai testvérszervezeteiknek. (MTI) Igazítsuk óráinkat! BOLYGÓNK időtlen pályáján ismét leírt egy kört a Nap körül. A Gergely-naptár korrigálja előző késéseit és szökőévet jelez 1976-ban. Egy nappal hosszabb lesz a február. A halandók véges emberi léptékével araszoljuk a végtelen időt. Igaz, hogy ilyenkor a fordulóknál legalábbis gondolatban lekörözzük a csillagokat — előre tekintünk és vissza. Ezúttal méghozzá a szocialista világ egyeztetett népgazdasági naptárához igazodva nem is egy, hanem öt esztendőt fordítunk az idő kerekén. Hazánk még nem zárt ilyen eredményes öt évet, mint most. Teljesítményeinket, a megtett utat akár a tervelőirányzatokhoz, az előző időszakhoz, vagy a világ fejlődéséhez hasonlítjuk, az eredmények egyaránt kedvezőek. Közösségünk és magánéletünk eerdményeinek, sikereinek értékét csak növeli, hogy ugyanakkor a fejlett és gazdag tőkés világ az utóbbi évtizedek legnagyobb krízisét éli át. Az infláció magasba csapó hullámai, a tömeges munkanélküliség, a termelés stagnálása és visszaesése a válság kísérő jegyei. A tőkés világ belső ellentmondásait rendkívüli módon kiélezte a gyarmati rendszer felszámolásának kései gazdasági következménye: az energiahordozók és nyersanyagok árrobbanása. EREDMÉNYEINK, töretlen gazdasági fejlődésünk azt a látszatot kelti, mintha függetleníthetnénk magunkat a világban végbemenő objektív folyamatoktól. Valójában pedig szó sincs erről. Szocialista tervgazdálkodásunk a KGST-országok fejlődő együttműködésére támaszkodva elhárította ugyan, hogy a tőkés gazdaság világméretű rengése fájdalmas megrázkódtatást okozzon hazánknak. Azért így is jelentős gazdasági veszteségeink keletkeztek. Az import-energiahordozók és nyersanyagok ugrásszerű drágulásának ugyanis csupán töredékét ellensúlyozhattuk exportált termékeink árának kisebb emelkedésével, a hatékonyság fokozásával. Végeredményben romlott népgazdaságunk nemzetközi mércével mért gazdaságossága, világpiaci versenyképessége. Mindez a költségvetés növekvő import-ártámogatásában, a külkereskedelmi mérleg fokozódó egyensúly hiányában lecsapódott milliárd forintokban és dollármilliókban is érzékelhetővé válik. Az V. ötéves terv fő feladata tehát a néngazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. A nemzeti jövedelem hasonló ütemű 30—32 százalékos növekedését irányozzuk elő, mint az előző ötéves időszakban. A nemzeti jövedelem felhasználása (a fogyasztás és a felhalmozás együtt) azonban ennél kisebb mértékben, legfeljebb 93—25 százalékkal növekedhet, így évről évre mind kisebb összeggel gyarapodik hazánk külföldi adóssága, s terveink teljesítésével 1980-ban az adott esztendő már egyensúllyal zárulhat." A NÉPGAZDASÁG egyensúlyi helyzetének megteremtése tehát hosszú távú feladat. Mert a kiváltó okokat, a világpiaci veszteségeket nem szüntethetjük meg máról holnapra, hanem csak kitartó,következetes munkával, a hatékonyság fokozásával. A törvényerőre emelt V. ötéves terv átlagosan évi 5,5—1 százalékos nemzeti jövedelem és 6 százalékos ipari termelésnövekedést irányoz elő. Ez látszólag egyszerű feladat lenne, ha a többlettermeléshez lenne több energiahordozó és nyersanyag, munkaerő és beruházási eszköz. De a fejlesztés pótlólagos erőforrásainak bővülésére nem számíthatunk. A munkaerőtartalékok kimerültek, az iparban dolgozók száma 1980-ban valószínűleg kisebb lesz a jelenleginél. Nyersanyag- és energiaszükségletünk zömét a baráti országok öt évre előre egyeztetett szállításai fedezik. De ezek a számunkra nagy biztonságot nyújtó források nem bővíthetők korlátlanul. A tőkés beszerzések növelését pedig a népgazdaság egyensúlyi gondjai nem teszik lehetővé. A MEGLEVŐ munkaerő, nyersanyag- és energiaforrások ésszerűbb, takarékosabb, hatékonyabb felhasználása tehát létszükséglet. Mindenekelőtt a korszerűbb, az értékesebb, a legigényesebb piacokon is versenyképes termékek arányának növelése a feladat. Nemcsak a termékegységre jutó fajlagos élő-, és holtmunka-felhasználás csökkentése, a hatékonyság fokozása fel-