Orosházi Hírlap, 1976. július-szeptember (21. évfolyam, 53-78. szám)
1976-07-01 / 53. szám
1916. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér Elfogadták a konferencia záródokumentumát Befejeződött az európai kommunista és munkáspártok kétnapos értekezlete Az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletének második napi tanácskozását szerdán reggel a soros elnök, Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára nyitotta meg. Az első felszólaló Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke volt. Utána a svéd Baloldali Párt a kommunisták elnöke, Lars Werner fejtette ki pártja véleményét. A felszólalók listáján ezután Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára szerepelt, A déli ülésen Harünosz Florakisz (Görög KP) elnökölt. Az ülés első felszólalója Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára volt. Tito, Honecker és Berlinguer beszédét belső oldalunkon ismertetjük. Az értekezlet második napján mondotta el beszédét Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Felszólalását az alábbiakban közöljük: Kádár János felszólalása Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt, küldöttségünk nevében tisztelettel köszöntöm tanácskozásunk minden részvevőjét, testvérpártjainkat, Európa kommunistáinak sokmilliós táborát. Pártunk üdvözölte és kezdettől fogva támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívására. Abban a meggyőződésben vettünk részt az előkészítés munkájában is, hogy a nemzetközi helyzet közös elemzésével, a békét és a társadalmi haladást előmozdító közös tennivalóink meghatározásával, kölcsönös szolidaritásunk kifejezésével jó szolgálatot teszünk Európa népeinek. Az előkészítés során végzett nagy munkáért és a tanácskozáshoz biztosított kitűnő feltételekért őszinte köszönetet mondok házigazdáinknak a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának. Kedves Elvtársak! Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszonyait az enyhülés és a világ forradalmi folyamatainak előrehaladása jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javára változnak. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásának fontos tényezője a szocialista országok dinamikus fejlődése, összefogása és teljes szolidaritása a haladás minden erejével. A szocialista országok együttes ereje jelenti ma a világ békéjének legfőbb biztosítékát és a szabadságért küzdő elnyomottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaságban folyó szocialista építőmunkával, demokratikus rendszerünk fejlesztésével, nemzetközi tevékenységünkkel nemcsak népünk érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, a szocialista országok összefogásának megszilárdításához. Ugyanakkor annak is tudatában vagyunk, hogy a szocializmus építésében fontos, sőt nélkülözhetetlen erőforrást jelent számunkra az a nemzetközi szolidaritás, amelyet mindig is tapasztaltunk a világ haladó erői, mindenekelőtt a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom részéről. A világhelyzet fejlődésének jelentős tényezője a kapitalista országok kizsákmányolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozódó harca. A napiitalizmus általános válsága mélyül, s a gazdasági élet mellett egyre inkább áthatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a terheket megpróbálja a dolgozók vállára rakni és fokozza a monopóliumok diktatúráját. A helyzet gyökeres megoldására egyedül a kommunistáknak van olyan programja, amely a tömegek érdekeit szolgálja, alapvető társadalmi változásokat követel és a monopóliumok hatalma ellen a legszélesebb népi egységre támaszkodik. Ebben a harcban testvérpártjaink szervezetileg erősödnek, tömegbefolyásuk növekszik. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben szoldáris a kapitalista országokban harcoló kommunistákkal, az összes demokratikus erőkkel, üdvözli sikereiket, támogatja küzdelmüket a társadalmi haladás, a szocializmus irányába mutató mélyreható változásokért. A világforradalmi folyamat előrevitelében mind jelentősebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító mozgalmak. Harcuk nyomán további haladó vonások jelennek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pártunk elvi következetességgel erősíti kapcsolatait ezen országok kommunista pártjaival, felszabadító mozgalmaival, segíti a nemzeti és a társadalmi felemelkedésért vívott harcukat. A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az enyhülés, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikája. Az eredmények hosszú harcban, következetes erőfeszítések nyomán születtek. Ezt a 'Folytatás a 2. oldalon) A magyar delegáció az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján (MTI Fotó :Vigovszki Ferenc felv.— (vS) XXI. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM mA: MA LÉP ÉLETBE A SZERVEZETT MUNKAKÖZVETÍTÉS (5. oldal)v * kézilabdapályákról JELENTJÜK (6. oldal) Jó termésre számítanak a megye déli részében Jóllehet megyénkben a gabonacsata északnyugaton, pontosabban Szarvason kezdődött el, s ez mégsem jelenti azt, hogy a Dél-Békés megyei gazdaságok késlekednek az aratás megkezdésével. Egy-két nap és a kombájnok délen is feldübörögnek. Ezen a tájékon a nagykopáncsiakat az újkígyósiak követték. A szövetkezet vezetőségének döntése értelmében az 160 hektár búza betakarítását tegnap, június 30-án kezdték meg nyolc SZK—4-es és 3 John Deere kombájn „bevetésével”. Nagykopáncson az 50 hektár árpa aratását már kedden megkezdték, s az öt SZK—5-ös kombájnra ezt követően még csaknem 600 hektár búza betakarítása vár. A kampánytervek szerint Újkígyóson 14, Nagykopáncson 9 napig tart majd az aratás és az előbbi helyen 40—42, az utóbbin 32—34 mázsás hektáronként: termésátlagra számítanak búzából. Kéthetes aratással számolnak Magyerbánhegyesen, az Egyetértés Tsz-ben is, ahol az 1300 hektár búza és a 130 hektár borsó betakarításához egyszerre, mégpedig a jövő hét elején fognak majd hozzá. A négy SZK—6-os kombájnt egy John Deere is segíti és jól vizsgáztak a gépszemlén a szállítójárművek is. Kár, hogy a várvavárt és már ki is fizetett nagy teljesítményű kombájn, a Claas- Dominátor nem érkezett meg. Míg Magyarbánhegyesen az előzetes termésbecslések ötven mázsát megközelítő átlagterméssel kecsegtettek, a „szomszédoknál” a medgyesegyházi Haladás Tsz-ben, a medgyesbodzási Egyetértés Tsz-ben, valamint a Bánkúti Állami Gazdaságban is hektáronként 40 mázsát meghaladó búzatermésre számítanak. Medgyesegyházán szombatra ütemezték a próbaaratást, s ezt követően a nyolc kombájnnak 13 nap alatt kell a terv szerint az 1250 hektár búzát levágnia. A gabonaforgalmi vállalattal kötött szerződés értelmében a betakarított termésnek csak alig 20 százalékát kell majd átmenetileg a közös gazdaság magtáraiban tárolni. Medgyesegyházán az aratást a szocialista brigádvezetők tanácskozása előzte meg, Bánkúton pedig, ahol 1100 hektár búza vár betakarításra, külön szemlét rendeztek az aratásban részt vevők felkészítésére. Ez alkalomból az állami gazdaság lökösházi üzemegységének szerelői felajánlásban vállaltak garanciát a kerületben arató kombájnok üzemképességének állandó biztosítására. A gazdaságban egyébként a nyolc nagy teljesítményű betakarító gép 10 napot „kapott” az aratásra. A medgyesbodzásiak a bánkútiakhoz hasonlóan a jövő hét elején indítják a búzatáblákra a kombájnokat, amelyeknek 14 nap alatt 1200 hektár búza termését kell betakarítaniuk. A becslés alapján a szövetkezet két Dominátora, négy SZK—4-ese, egy SZK—5-öse és egy SZK—6- osa mintegy 45 mázsa búzát hoz majd le átlagban egy hektárról. K. E. P. tlz általános iskolai oktatásról tárgyalt a békéscsabai Városi Tanács Tegnap, június 30-án Vantara János tanácselnök-helyettes elnökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács. Első napirendi pontként a termelésellátási bizottság munkáját tárgyalták meg. A bizottságot 1973-ban a tanácsülés hívta életre. Feladata többek között, hogy figyelemmel kísérje a város iparának, mezőgazdaságának, kereskedelmének fejlődését, valamint a lakosság áruellátását. S a tapasztalatok alapján javaslataival segítse a végrehajtó bizottság és a tanács munkáját. A beszámolót a tanácsülés elfogadta. Ezt követően a tanácstagok a város általános iskoláiban folyó oktatás és nevelés helyzetéről szóló beszámolót vitatták meg. Békéscsabán tíz önálló igazgatású általános iskola működik. Ehhez tartozik a dolgozók általános iskolája, valamint a kisegítő és zeneiskola is. A tanulók létszáma 5754 volt az elmúlt tanévben. 1971-hez képest némileg emelkedett a számuk, örvendetes, hogy a tanulócsoportok száma ezt jóval meghaladta, és 183-ról 201-re emelkedett A város környékén levő tanyai iskolák megszűntek, s a tanulók többsége a múlt évben létesített diákotthonban kapott helyet. Az oktató-nevelő munka helyzetét nagymértékben befolyásolják a tárgyi feltételek. Sajnos az utóbbi évtizedben általános iskolai tanterem alig épült a városban. Ezért 16 tanteremben váltott oktatás folyik. Jelenleg 176 tanterem van a város iskoláiban, de ebből 68 a szükségtanterem. Gondot okoz a régi korszerűtlen épületek évenkénti karbantartása is. Évente erre a célra több mint egymillió forintot fordítottak, ám az épületek szétszórtsága miatt az állagmegóvást nem lehetett kellőképpen biztosítani. A felújítási összeg koncentrált felhasználása ebben némi javulást eredményezett. A IV. ötéves terv elején láttak hozzá a vízvezetékek építéséhez. Ma már minden iskolába bevezették a vizet, s áttértek az olajfűtésre. Az elkövetkező időszak feladata lesz a központi gázfűtés bevezetése. Jobb a szemléltető eszközökkel való ellátottság is. Az 1970-ben történt országos felmérés szerint Békéscsabán az iskolák szemléltető eszközökkel való ellátottsága 40 százalékos volt, napjainkban eléri a 68 százalékot. A tanácsülés elfogadta a beszámolót, s határozatot hozott az oktatás tárgyi feltételeinek javítására! Ezt követően bejelentések és interpellációk hangzottak el. —di.