Ország-Világ, 1959. január-július (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-24 / 25. szám
mm Nyugtalan boldogság Jorli MNjutina operettje a Fővárosi Operettszínhában) hosszú idő után ismét bemutatót tartott kt az Operettszínház. Ezúttal Majutyin világhírű művét, a Nyugtalan boldogság című nagyoperettet tűzte műsorára. Ez a megnyerő operett, film formájában (Szibériai rapszódia) sikerrel bejárta úgyszólván az egész világot, s egy változatát színpadon is láthattuk. Értékeinek megfelelő előadásban azonban csak most kerül nálunk, először színpadra s ezért üdvözöljük bemutatását. Miljutyin minden operettjére jellemző az a törekvés, hogy az operett nemes zenei hagyományait (dallamosság, nagy együttesek, a tánc- és énekkar szerves drámai felhasználása és a zene jellemábrázoló szerepe) a szocialista mondanivaló szolgálatába állítsa. Egyszóval a korszerű operett megteremtése. A Nyugtalan boldogság ennek a törekvésnek egyik legkitűnőbb megvalósítása. Az érdekes cselekménnyel szervesen egybefonódó pompás melódiájú zeneszómat, a szöveg és zene művészi színvonala, a szocialista tartalom, a színészi játék és a zenei produkció magas színvonalának lehetőségei, olyan értékek, amelyekkel kiemelkedik az utóbbi évtizedek operettjei közül. A Fővárosi Operettszínház adottságainak keretén belül jól felkészült, gondos előadásban mutatta be Malutyin művét. A színes, kifejező díszletek (Fülöp Zoltán munkája) között Szinetár Miklós szolidan színvonalas, túlzásoktól mentes előadást rendezett. Főképp az ízléses színészi játék dicsérhető, a zenei megoldások, egy-két szereplő énekhang-hiánya miatt nem mindig kielégítőek. A főszerepekben Gyenes Magda, Zentay Anna és Sárdy János játékban, énekben egyaránt sikert aratnak, Szabó Ernő és Garamszegi Mária inkább a figurák színészi megoldására törekednek. Hadics László Burmakja színes karakter-alakítás, bár egy kissé több humort kívántunk volna tőle. Petrik József, Keleti László, Hamm Pál nevét kell még kiemelni a népes szereplőgárdából, jól megformált, kellemes játékuk értékei az előadásnak. Bródy Tamás kitűnő vezényletével a zenekarból szépen szólnak az ismert melódiák. Kár, hogy ugyanezt nem mondhatjuk el minden esetben az énekkarról. A tánckar egyre fejlődik, ezúttal az igen látványos, ízléses csoporttáncok minden elismerést megérdemelnek. Lenkei Lajos Fónay Márta és Szabó Ernő a »Nyugtalan boldogság« egyik komikus jelenetében (Rékai János felv.) DEBRECENI OPERA-ÉLMÉNY A debreceni Csokonai Színházban Ernster Dezső a Varázsfuvola Sarastróját énekelte. A világhírű művész az előadás előtt másfél nappal érkezett Debrecenbe, hogy a próbán tanácsaival segítse szereplőtársait, ünnepibb, felemelőbb, forróbb sikerű előadásra alig emlékeznek a város színházlátogatói. Itt, ez esetben nem csupán Ernster hangjának szépsége, terjedelme, fénye, de sugárzóan nemes magatartása, emberi és művészi kultúrája is új tábort hódított a vidék operajátszása számára. A debreceni művészekkel való együttlét alkalmával Szendrő József igazgató kijelentette, hogy Ernster színjátszó készsége — ahogyan például Sarastro dialógusait mondja — a legnagyobb prózai színészekre emlékezteti. Nagy érdeklődéssel hallgatták debreceni partnerei a vendégművésznek Callasról, Tebaldiról, del Monacóról, Björlingről és nagy karmesterekről szóló elbeszéléseit. Milyen közelinek tűnt így a Hortobágy mentéről is New York és Németország, Zürich és Nápoly operaházainak élete! A nagy szálloda halljának két foteljében egy püspökladányi házaspár várt a hajnali vonatra. Az előadást jöttek meghallgatni , ám szállodai szobáról nem gondoskodtak. Amikor ezt Ernster meghallotta, egy autogrammal ellátott fényképet hozott le szobájából, odatette a szundikáló házaspár ölébe, bizonyára kellemes volt a felébredésük. Igen, nagy művész csak az lehet, aki emberi magatartásával is hódítani tud. VIGH JENŐ Ernster Dezső és Hankiss Ilona a Varázsfuvola egyik jelenetében (Fltori felvétel) FFDFMIZY RÉMI gyűjteményes kiállítása ■ Lutrivá. I nini a Nemzeti Szalonban, művészi esemény. Meglepetés még azoknak is, akik ismerni vélték a közel hetven éves mester alkotásait. A rendezés (Gention István és Kisdéghyné munkája) Ízléses és nagyvonalú, összegez, a teljességre hívja fel a fgyelmet, miközben szórakoztatva, megállásra késztet minden egyes mű előtt. A 16 szoborból, 100 éremből, reliefből és mintegy 70 rajzból, akvarellből álló tárlat első pillantásra meggyőzi a látogatót, hogy ízig-vérig szobrász életművében gyönyörködhetik. Míg Medgyessy szobraiban egy festőlélek színfantáziája lobog, addig Ferenczy akvarelljeiben, rajzaiban egy szobrászegyéniség türelmetlensége tombol, akinek szűk a sík, mert alkatilag három dimenzióban gondolkodik, érez és lát. Kisplasztikában és nagyméretben egyaránt monumentális. Modern és ugyanakkor klasszikus. Benne él a korában és valamelyest kívül az időn. A térbeábrázolás rendíthetetlen nyugalma hatja áz alkotóhitét, hogy örököt, változhatatlant, maradandó újat, meglepőt, azaz élőt kell létrehoznia, hiszen az élet a térben lélegzik. Egyetlen komoly, igazi, megunhatatlan témája az ember. Problémája tehát: a testtel a lelket is tükrözni. Talán változzatlan mintaképe Rembrandt, akinek fény- és s árny-szintézisét igyekszik megvalósítani. Szoborképmásai oly meghitten közvetlenek, mintha szólni kívánnának. És ezért oly hitelesek. Kis remekmű a Lenin-képmás. És annyi más, közéleti nagyságról mintázott portréja. De utolérhetetlen az éremben. Itt költő, festő, szobrász, író var személyben. Csillogó, tündöklő, mint egy ékszer és monumentális, mint egy háromméteres szoboróriás. (H. G.) * Géniusz (19SS) Radnóti Miklós: Ikrek hava (Magyar Helikon kiadása) A prousti emlékezés és a fájdalmas valóság keveredik költészetté Radnóti Miklós egyetlen prózai művében. Próza? költemény? * — mennyire eggyé vegyül, ha költő ragadja meg a témát: a gyermekkor szorongásait, vergődését, rettegéseit! Radnóti ikertestvére meghalt a szülés óráiban s utána az édesanyja is — mindezt csak tizenegy éves korában tudta meg Radnóti. Addig abban a tudatban élt, hogy apja második felesége — az édesanyja. Micsoda költői alapanyag! Milyen tárháza fájdalomnak, élménynek, csalódásnak! És mennyi szívszorongató művészi élmény a nagyszerű költőnek ebben az alig negyven oldalnyi prózájában. S ha hozzávesszük, hogy a költői elragadtatáson átizzik a szocializmus felé forduló ember néhány gondolata az igazi művészetről — akkor látjuk, mennyi mindent tud besűríteni néhány oldalnyi prózába olyan költő, olyan ember, amilyen Radnóti Miklós volt! (Sz.) * Berkesi András: Vihar után Az országot pusztító vihar elült, de nyomai " egy-egy ember fejében megmaradtak. A »nagytakarításnak«, a konszolidáció kezdeti szakaszának ezernyi gondját-baját örökítette meg most megjelent könyvének fordulatos, drámai feszültséggel telített oldalain Berkesz András. Az »Októberi vihar« szerzője most tovább követ az első regény hőseinek életútját. Egy budapesti nagyüzem életén keresztül megmutatja, hogy a kommunistáknak, a népi demokráciához hű munkásoknak milyen nagy szerepük volt a termelés megindításában, a félrevezetett emberek felvilágosításában. De őszintén beszél arról is, hogy a föld alá szorított ellenforradalmárok tevékenységén kívül mennyire nehezítette ezt a munkát a párton belüli szektás és revizionista nézetek összecsapása. A könyv bátor, őszinte hangú, végig leköti az olvasó figyelmét. (Zrínyi Könyvkiadó.) (K. I.) * Major Ottó: Isten békéjé t ezernyolcszázkilencvennégy április elején inozdítja el hősét, Talán Jánost, az igazságkeresés, a társadalmi megismerés és egy reménytelennek tetsző szerelem göröngyös útján a szerző, Major Ottó. Nevét különösképpen az Idők rostáján című regényciklusával tette ismertté. ifjabb nagy művének, az Isten békéjének hőse. Talán János, a hódmezővásárhelyi kisinas, együtt nő a korral, amely őt is formálja. Főalakjának életútján fest hű tükörképet a századforduló magyar társadalmáról, az egyszerű emberek nyomorúságos életéről és az arisztokrácia tobzódó gazdagságán. Ha vannak is vitatható részei a regénynek, egészében hasznos és érdekes olvasmány. Külön érdeme az írónak, hogy feltárja azt a kort, melynek ismerete nélkül a mai idők történetét sem értékelhetjük igazán. A kétkötetes könyvet, ízléses köntösben, a Magvető Könyvkiadó jelentette meg. (G. Z.) Lendvai Andor, az ismert hősbariton és énekpedagógus, most érkezett el operaházi működésének 25. évfordulójához. A ki- Ino művészt az operaház aranygyűrűjével és aranykoszorúval tüntették ki