Ország-Világ, 1960. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-04-13 / 15. szám
BIKa-TITKA Harmincegy lány... Harmincegy kislány tizenhat padban, harmincegy rügy, amely itt pattan a Ferencváros mélyén, a Mester utcai I. István Közgazdasági Technikumban, harmincegy maturandus kislány, a maholnap fehér matrózblúza alatt verdeső diákszívvel odaáll a képesítő elé, hogy számot adjon négy esztendőről. Parádés számvetésre készülnek. Ez a harmincegy kislány 1956 szeptemberében iratkozott be a technikumba. Igaz, akkor harminchárman voltak, azóta egy betegség miatt lemaradt, egy pedig a szüleivel 1958-ban kivándorolt Ausztráliába. (Menynyit sír majd az a kislány, ha megkapja a ballagási fényképet, amelyen rajta lesz az itthonmaradt harmincegy s a lemezt, amelynek barázdáiból felhangzik annak a harmincegynek hangján az öreg nóta: Ballag már a vén diák...) A harmincegy kislány, mintha cáfolni akarna minden roszszat, rágalmat az ifjúságról — valami bámulatosat cselekedett: négy éven át soha nem adott egy rossz feleletet. Ebben az osztályban — a IV/a-ban — soha senki nem kapott rovót, intést, figyelmeztetést, itt soha senki nem bukott meg, itt az osztály tanulmányi átlaga 1956 —1957-ben, az első évben 4-es volt, a második tanévben 4,29, a harmadikban 4,13, az utolsó esztendő első félévében 4,19 ... Az osztályátlag magatartásból mind a négy esztendő valamennyi félévében 4-es ... Angyalok ezek a lányok? — Nem, nem — mondja egyszerre dr. Mitnyán Mihály igazgató és dr. Batizy László osztályfőnök — ezek a lányok sem angyalok. Ferencvárosi munkáslányok, a szülők 57 százaléka munkás, sok köztük az árva ... De van bennük valami más, valami cseppet sem angyali, inkább nagyon is mai, nagyon is emberi vonás. Hallatlan érdeklődés, valami lenyűgöző szorgalom, valami lázas készülés az életre, valami roppant készség és meghökkentő tisztánlátás: az élet sokat ígér, ele ígéreteit csak arra méltó embernek váltja be... Az osztályban — ahol éppen politikai gazdaságtanból feleltet dr. Megyeri Ferenc tanár — egy váratlan ötlettel megfordítom a párbeszéd hagyományos sorrendjét s azt kérdezem a lányoktól, van-e köztük valaki, aki még nem tudja, mit csinál majd aképesítő után? Csodálkozó csend. Hogyan is lehet ilyet kérdezni? Hát nem tetszett látni a portán a hirdetményt, hány helyre kérik, keresik, hívják, csalogatják a végzősöket? Tanácsok pénzügyi osztályára, a Nemzeti Bank és az Országos Takarékpénztár fiókjaiba, vállalatokhoz, üzemekhez.. .összenézünk az igazgatóval, akihez régi barátság fűz, egy elmúlt korban kötött barátság, amikor az igazgató úr nyolcvan pengős Hóman-boy volt egy vidéki gimnáziumban, és az érettségizett ember, aki előtt nem nyílott meg az egyetem kapuja, s aki számára ezért mennybemenetel volt egy díjnoki állás havi hatvan pengős tiszteletdíjjal.) Igen, ez itt más ... A látóhatár tágult ki ezek előtt a lányok előtt, ez előtt a mai fiatalság előtt, messzebbre látnak és néznek s biztonságban érzik magukat, de mégis? Honnan ered ez a szépséges lendület, ez a magabiztos törekvés, milyen módon és milyen eszközökkel óvták meg önmagukat, ezt a kitűnő harmincegyet a diákélet apró bukásaitól, az ernyedtségtől, a lanyhulástól, a csüggedéstől, ami az embernek oly sokszor sajátossága? — Mi már az elején nagyon jól összeszoktunk és összebarátkoztunk — mondja Hanuszi Zsuzsanna — arra törekedtünk, hogy soha ne hiányozzék senki s ha mégis megtörtént, hiszen az ember azért néha megbetegszik, mikkor elmentünk egymáshoz. Mi mindig mindenben segítettük egmást és nagyon, nagyon szerettünk tanulni... — Ez így van — erősíti meg dr. Batizy László osztályfőnök. — Ezek a lányok valósággal kanállal eszik a tudományt. Ma is minden tanítás után önként ittmaradnak, valamennyi minden érettségi tételből le akar felelni, ezek mindent akarnak tudni, valami nagyszerű éhséggel, pedig a tananyag meglehetősen *■száraz■*, hiszen közgazdasági technikum vagyunk. És mégis ... Úgy bele tudnak felejtkezni a kettős könyvvitelbe, mint a szerelmi lírába ... Most már azt kutatom, van-e a tizenhét éves életkoruk törvénye szerint valaki is köztük, aki regényesebb, kalandosabb pályára készül, mint banktisztviselőnek lenni s adóíveket böngészni? Van... Erményi Zsuzsa régésznek készül, mert imádja a történelmet s szereti a múlt emlékeit felkutatni, óvni, ápolni, Reisinger Mária viszont légi stewardess szeretne lenni, repülő háziasszony... És a többiek? A szakmába kívánkoznak, a bankokba, és pénzügyi osztályokba, s nem is valami romantikus sóvárgással az ismeretlen, izgalmas életpálya iránt. Majdnem mind voltak már szakmai gyakorlaton, s aki ott volt, arról a legjobb vélemény érkezett. Szinte a kapuban várják őket az állással és kenyérBemutatunk két újonnan felvillant francia filmcsillagot: Alain Delont és Frangoise Briont. Ketten is alig vannak túl a négy évtizeden. A francia fam mostanában új felfedezésekkel igyekszik visszanyerni régi fényét és dicsőségét. Brion kisasszony venezuelai, különös arcú lány, határozott vonásai következtében Gréta Garbóhoz hasonlít. Valamelyik őse alighanem Indián volt. Eddig három darabban lépett fel s mind a háromban olyan sikert aratott, hogy ma már e vedetteknek, csillagnak számít. Alain Delon is alig több húszévesnél, Párizs egyik külvárosában született, 17 éves korában elhurcolták katonának Indo-Kínába, ahonnan csak három évvel ezelőtt tért vissza. Nyomban felfedezték. Ma már Hollywood csábítja, de nem hajlandó hazáját elhagyni a beígért dollár százezrekért sem. Két felfedezett »vedette« — lesz-e belőlük teljes fénnyel ragyogó csillag a francia film égboltozatán? — ezt csak a jövő dönti elrel, a biztonságos jövővel, hogy amikor majd kiszakadnak ebből a négyesztendős, keményen ötvözött kis közösségből, simán lépjenek át egy másik, nagy s még szilárdabb közösségbe, a dolgozó emberek közé ... Azt hinnéd, csupa kis pápaszemes, szoknyás számkurkaejelölt jár a IV/a-ba? Ugyan ... Harmincegy életvidám lány, aki szenvedélyesen táncol, szenvedélyesen hallgat muzsikát és néz színházat, aki tele van az élet gazdag áramló erejével, aki egy másfajta életre tör, teljesebbre, színesebbre ... Harmincegy lány, aki tudja, hogy itt most lerakja élete fundamentumát s ezzel beépül egy nagy, megbízható, jószándékú építménybe, amelyet a legnemesebb kötőanyag köt, a munka. .. Ez a IV/a. titka... BARÓTI GÉZA Így segítjük egymást óra előtt Gyulavári Béla felvételei 11