Ország-Világ, 1961. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1961-07-05 / 27. szám
VAN MIRŐL TÁRGYALNI !K Nyugat-Berlin lakosai még aludtak — ds legfeljebb a gyári munkások ágya mellett szólt az ébresztőóra — amikor ötezer amerikai katona szállásán váratlanul megszólalt a riadó. Hajnali öt óra volt — s a parancsnokságnak eszébe jutott, hogy ezen a hajnalon hozzátegye a magáét a Pentagon által szított hisztériához. A még álmos utcákon csapatszállító teherautók száguldoztak, tankok csörögtek a fontosabb utcakereszteződésekre és egy órával később a munkások kerékpárjai már türelmetlenül kerülgették a sarkokon felállított géppuskafészkeket... Ugyanazon a napon Adenauer drámai hangon jelentette ki, hogynincs miről tárgyalni« — Washingtonban pedig a hitleri főhadiszállás hajdani nagysága, Heusinger tábornok kopogtatott a Fehér Ház ajtaján. Amikor fél óra múlva kilépett és megrohanták az újságírók, nyíltan megmondta: a bonnivonalnak« megfelelően a nyugat-németországi és nyugat-berlini katonai intézkedések gyorsítását ajánlotta az elnöknek... Nem telt bele huszonnégy óra , és a Pentagon néhány -jólfekvő« újságírón keresztül -bizalmas terveket« hozott nyilvánosságra, hisztérikus tervezgetések valóságos listáját: amerikai divíziók Európába küldésétől a polgári repülőgépekigénybevételének,« tervéig ... Persze, a repülőtársaságok jól értesült vezetői meg tudják különböztetni a kulisszahasogatást az igazi krízistől s így gépmadaraik tovább szállították a nyugodt turistákat Párizstól Moszkváig és Nyugat-Berlinig. Az amerikai katonák riadóztatása, Heusinger vizitje és a Pentagon vészkiáltásai egyre inkábbhelyükre kerülnek a közvélemény gondolkodásában. Részei ezek annak a hidegháborús nyomásnak, amely el akarja torzítani a Németországra és Nyugat-Berlinre vonatkozó szovjet javaslatokat, mesterségesen »le akarja hűteni« a nemzetközi légkört... Mint Hruscsov mondotta legutóbbi beszédében: »mesterségesen előidézett lehűlés ez, mert nincs rá semmi nyomós ok. A nemzetközi reakció és a nyugatnémet revansista erők akarják ezt.» Ma már a »hűtési kísérletek« célja teljesen világos: a Szovjetunió nagyhatalmi tárgyalásokat javasol a német békeszerződés és Nyugat-Berlin ügyében. S a géppuskafészkek feladata az lenne, hogy megteremtsék az indokolatlan feszültségnek és pániknak azt a levegőjét, amely lehetetlenné teszi a józan tárgyalásokat. A hét első napjaiban már mutatkoztak az első halvány jelek arra, hogy a hisztériakeltési hullám lassan elapad. Bonn éles harci kiáltásai mellett Londonban, Párizsban, sőt Washingtonban is már óvatosabb hangok hallatszanak és lassan-lassan utat kell törnie annak a véleménynek, hogy nagyhatalmi tárgyalásokra van szükség a Németországgal kapcsolatos problémák rendezésére... De azért a hisztériahullámnak is megvan a maga eredménye. Ha más nem, akkor az, hogy a világ ismét láthatta: ésszerűtlen és veszedelmes helyzet az, ha a nyugat-berlini utcákra vezényelt hajnali tankok az egész világ álmát megzavarhatják. Nyugat-Berlin Schöneberg körzetében egy második világháború idejéből ottmaradt Tigris-páncélost ástak ki a földből. Az incidens nyomán béketüntetések kezdődtek Nyugat-Berlin több kerületében.Akik ezt a páncélost a tűzbe hajszolták, most Strauss minisztériumában Ilinek« — hirdetik a transzparansek . A nyugat-berlini rendőrség nyomban közbelépett. Elkobozták a plakátokat és őrizetbe vették a tüntetés részvevőit Francia barikádok Most már nemcsak Algériánk van , hanem Bretagne-nnk is. Ezzel a kétségbeesett felkiáltással jellemezte a legnagyobb francia napilapok egyike a francia parasztok nagy tüntetését, amely az egyre szegényedő Bretagne-ban kezdődött — de már átcsapott az ország más mezőgazdasági megyéire is. A Bretagne-i városok utcáit az elégedetlen parasztok traktorokkal torlaszolták el és megbénult a forgalom. A vasúti síneken kő- és szálfabarikádok hevernek. Puskatus csattan, könnygázgránát robban, záptojások és kövek repülnek, s a barikádokon Debré miniszterelnököt ábrázoló rongybabák lógnak hevenyészettakasztófákon«... A Bretagne-i robbanás egy szempillantás alatt lerántotta a leplet az utóbbi időben sokat emlegetett franciagazdasági csodáról«. Kiderült, hogy ez acsoda is kemény és keserű leckéket tartogat a francia parasztok számára. Mindenekelőtt azt kellett megtanulniuk, hogy a Közös Piac politikája meggyorsította a tőkés mezőgazdaság könyörtelen fejlődéstörvényeit: a francia kisparaszti gazdaságnak el kell tűnnie, széttöri a nyomor. Bretagne-ban már most is vannakkísértetfalvak, ahol áll a templom, állnak a házak — de nem lakik bennük senki. Párizs nyugtató injekciókkal kísérletezik: magas mezőgazdasági árakat ígér és jogot követel, hogy korlátlanabbul törhessen be a nyugat-európai mezőgazdasági piacokra. Mindez azonban nem képes megállítani a Bretagne-i lavinát, amelynek erejét a tőkés nagybirtok fojtogatását érző parasztok elkeseredése szülte. Állnak a traktor-barikádok. És a francia kormány egyik minisztere azt mondotta: kár, hogy a rendőrség elitosztagai Algériában és a párizsi plasztikbombás merénylőkkel vannak elfoglalva. A Bretagne-i parasztoknak Franciaország csak a helyi rendőrséggel szolgálhat... Terjed a parasztok tiltakozó mozgalma Franciaországban. Képünkön: traktorok barikádozzák el a Városház teret Poitiers-ben, Viennam megye székhelyén