Ország-Világ, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-51. szám)
1970-12-02 / 48. szám
RANDEVÚ SASADON Az ismeretség négy évvel ezelőtt, egy riport kapcsán született, amikor eljutott a hit a szerkesztőségbe, hogy az Április 4 Gépgyár és a Sasad Mg Tsz a KMP egykori irodalmi folyóirata, a „100",” hagyományainak ápolására missziót indított. A riport megjelent a lapban, a riportalanyok pedig a szerkesztőségben. A találkozót viszont meghívás követte, majd újabb találkozások és elmélyült barátság. A múlt heti, tapasztalatokban gazdag, hangulatos hármas randevú szervezője a gépgyári November 7 brigád, vendéglátó a tsz Aszparágusz brigádja, meghívottak lapunk munkatársai voltak. A sasaai találkozó egyhangúan elfogadott határozattal zárult: legközelebb találkozunk az Április 4 Gépgyárban! Ács Irén felvétele Walt Diesney a tücske Pinocchióból ... és egy mezei tücsök frakk és cilinder nélkül „KETTEN A HÁLÓBAN" Prágában rendezték meg az Interpress Photo 70 nemzetközi fénykép-kiállítást, amelyen 44 ország 718 fotósának 4000 képe szerepelt. Geleta Pál, a Népsport fotóriportere itt látható felvételével ezüstérmet nyert a sportkategóriában. TÜCSKOLÓGIA A huszadik század második fele nagy szenzációkat hozott a tudomány történetében: megkezdődött a Hold feltérképezése, a szervátültetések kora, és végre azt is megtudtuk, hogy miért ciripel a tücsök. A pszichológusok feltárták az emberiségnek a tücskök lelki életét. Íme: Thomas J. Walker amerikai tudós a mezei tücsök esetében háromféle „dallamot” különböztet meg: 1. Az illető tücsök hívja meg ismeretlen kedvesét. 2. Csábítgatja a megtalált igazit. 3. Elűzni igyekszik a vetélytársat. A kiadott hang függ a tücsök fajtájától, a levegő hőmérsékletétől és a tücsök-egyén külső körülményeitől. Az angol M. C. Bennet-Clark egy olyan fajtát ismertet, amelyik a csábítóének hangerejét a technika segítségével rátni is képes. Ez az megdupán. vakondtücsök föld alatti járatokat készít, és ezek úgy felfokozzák a hangját, mint egy elektromos hangerősítő. A princetoni pszichológus, James Simmons tapasztalatai már egészen ijesztőek. 2 méter távolságból megmérte egy fán tanyázó, néhány száz zümmögő kabóca hangerősségét. Az eredmény: 80—100 decibel. Ez ugyanolyan ártalmas, mint egy kompresszor dübörgése, vagy az elsüvítő metró hangja — tönkremenne tőle egy kíváncsi nyúl vagy róka dobhártyája, és az arra szálló madárnak fájdalmat okozna. A végén kiderül, hogy a kabóca kártékonyabb a sáskánál. Nem így a tücsök, „akinek” napjai udvarlással telnek. És milyen csinos, ha frakkot ölt, és felteszi a cilinderét! X. K. T. 23