Ország-Világ, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-27 / 4. szám
ímmi I nmffl TETOVÁLÁS ÉS TESTFESTÉS Feléledt az új, ha nem is eredeti divathóbort a huligánok és a hippik egy részének körében, jellegzetes haj- és szakállviseletükhöz jellegzetes testdíszítés járul: tetoválás, illetve a bőr festése. A tetoválás szokása eredetileg a dél-óceáni szigetvilág, főként Polinézia és Tahiti bennszülötteitől származik. Egyszerű módszer a test „ékesítésére”: hegyes eszköz (tű, tövis, faszilánk) segítségével festőanyagot bocsátanak a bőr alá, s a rajz a testfelületen elpusztíthatatlanul megmaradt. Európába is átszármazott, s elvétve még ma is szokás a meggondolatlan tetováld: bizonyos emlékeztető jel, női keresztnév, esetleg egy dátum a karon, a vállon vagy a mellen, amit aztán csak fájdalmas műtéttel lehet eltávolítani. A tetoválásnak ez a módja merőben különbözik a szigetlakók és egyes félvad törzsek tetoválásától. Ezeknek a népeknek a célja az volt, hogy az elpusztíthatatlan jelekkel megkülönböztessék a szabad embert a rabszolgától, a különböző kasztok tagjait egymástól. Szerepelt a tetoválás a misztikum, a vallási szimbolika eszközeként, varázserő előidézésére, megrontás elhárítására, betegségtől való megszabadításra is, leggyakrabban azonban a bámulat felkeltését, a harci elszántság dokumentálását célozta. Múlt nyáron, hazánk strandfürdőiben jellegzetes kinézésű és magatartású ifjak jelentek meg, karjukon, mellükön primitív írású és meghökkentő tetoválások: Bűn az élet! Azért születtem, hogy az életet pokollá tegyem!... Lódulj tovább! Mit nézel, mit bámulsz!. Amíg a huligánok körében Európa-szerte és a tengeren túl is, hasonló jellegű tetoválás a „legújabb divat”, a hippik egyes csoportjai, a tetoválás ikertestvérének, a testfestés kultuszának hódolnak. Nem hippi találmány a testfestés. Már a barlanglakó ősnépek is alkalmazták. Egyrészt védekezésül a hőmérséklet változásai s a rovarok ellen — lehet, hogy az utóbbi ok a hippiknél is szerepet játszik —, másrészt — akárcsak a tetoválásnál — ijesztő külső szerzésére való, harci célok érdekében. Nyugat-Európában és Amerikában valóságos hippitelepek létesültek. Itt a nők és a férfiak ruhát alig-alig viselnek, ruha helyett testrészeiket a legkülönbözőbb módon, jórészt ősi minták szerint vagy azok különböző kombinálásával festik, színezik. Aki tagja volt ily hippiközösségnek, de megszökött, és hippimúltját megtagadva, újból rendes emberi életközösséghez tartozik, beszélni sem mer a hippik életmódjáról, szokásairól, hippitelepek borzalmairól, kábítószeres orgiáiról. Fél, hogy a hippi-vésztörvényszék — ilyen is van! —, mint megszokottét, távollétében — halálra ítéli s esetleg sor is kerül ennek végrehajtására ... Az utóbbi esztendők bűncselekményeinek vizsgálatánál kitűnt, hogy több államban erőteljes módon növekszik a hippibandákhoz tartozó bűnözők száma, s így bűntetteik megelőzésére nemzetközi összefogás szükséges. A közelmúltban, a japán Kyotóban, az ENSZ-nek a bűnözés megelőzésével foglalkozó kongresszusán , a kongresszuson több nemzetközi szervezeten kívül 84 tagállam, köztük az Országos Kriminalisztikai Intézet igazgatójának vezetésével magyar küldöttség is részt vett — egy tagozat a hippiproblémát tárgyalta. Bizonyos, hogy a hatékony nemzetközi együttműködés lényegesen hozzájárulhat a káros cselekmények számának apasztásához, valamint a visszatetszést keltő, megbotránkoztató hóbortok megszüntetéséhez. Román Kálmán FILMET KÉSZÍTENEK NIKOLA ^ /KRAMOVSZKIRÓL, A szófiai Híradó és Dokumentum Filmstúdió filmeket készít a bolgár—magyar kapcsolatok kiemelkedő alakjairól. Már elelkészült a Dr. Sztefan Dunyov című film, amely Kossuth és Garibaldi hűséges segítőtársának és bajtársának állít emléket. Szófiában most folynak a Nikola Gramovszkiról szóló film előkészületei. Gramovszki, a neves bolgár kommunista, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság idején Magyarországon tevékenykedett, ő volt a Bolgár Kommunista Párt magyarországi szekciójának vezetője, a „Cserveno Známe” (Vörös Zászló) címen megjelent bolgár újság szerkesztője. A film előkészítésével kapcsolatban a budapesti Bolgár Kulturális Központ tisztelettel kéri mindazokat, akik személyesen ismerték Gramovszkit, beszéltek, találkoztak vele, emlékeznek rá, vagy akiknek Gramovszkiról és a magyar Vörös Hadsereg soraiban harcoló bolgárokról korabeli dokumentumok (fényképek, újságok, kiadványok, tárgyi emlékek stb.) vannak tulajdonában, hogy keressék fel a Bolgár Kulturális Központot (Budapest VI., Népköztársaság útja 14.). 22 VIZET A MŰVÉSZNEK! Dzsakartában minden évben országos énekversenyt rendeznek — énekesmadarak részére. Az egyik aranyérmes művésznek kiszáradt a torka, hát vizet kap.