Ország-Világ, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-27 / 4. szám

újdonságok Érdekességek - újdonságok « 1 u H « » t Ságok érdekességek - újdonságo ÚjDONSÁGOK ÉRDEKESSÉGEK - ÚJDONSÁGOK A d­­ p p­h 11 í U 3 SÁGOK ÉRDEKESSÉGEK - ÚJDONSÁGO ÚJDONSÁGOK ÉRDEKESSÉGEK - ÚJDONSÁGOK C Ä * C v II III R d SÁGOK ÉRDEKESSÉGEK - ÚJDONSÁGO ÚJDONSÁGOK ÉRDEKESSÉGEK - ÚJDONSÁGOK V j­­­J) (J 3 b Ú­J­SÁGOK ÉRDEKESSÉGEK - ÚJDONSÁG) VULKÁNKITÖRÉS BAKU MELLETT Bakutól 70 kilométerre, a Kolisztán-pusztában, a turisták ked­velt találkozóhelye a Csenldag iszapvulkán mintegy 100 évvel ez­előtt elcsendesült krátere, ahol valóságos holdbéli táj látványa fo­gadja az érdeklődőket. A szokatlan formájú mély repedések és barlangok, titokzatos világa nemzedékek óta játszóhelyül szolgál a környező falvakban élő gyerekek számára. A jó öreg Csei­dag azonban nemrégiben alaposan megtréfálta látogatóit. Hirtelen felmorajlott a föld, majd az immár egy év­százada élettelennek tartott iszapvulkán hatalmas, égő gázcsóvák „díszkivilágítása” kíséretében kitört. — A szemtanúk elé — írja Raszim Agajev, az APN tudósítója — nem mindennapi látvány tárult, amikor a vulkán kráteréből a lángnyelvek felcsaptak, az égő gázfelhők mintha önálló életre kel­tek volna, óriási világító szentjánosbogarakként keringtek a leve­gőben. Nem sokkal később Ali Jakubov akadémikus vezetésével a hely­színre érkeztek az iszapvulkánok működését tanulmányozó kutató­­csoport munkatársai. A váratlanul „feltámadt” iszapvulkán ekkor még „lélegzett”. Ali Jakubov, az Azerbajdzsán Szovjet Köztársaság tudományos akadémiájának tagja, aki már négy évtizede foglalko­zik az iszapvulkánok működésének vizsgálatával, így írta le a ta­pasztaltakat: „ Amikor felmásztunk a hegyre, a kitörés még tartott. A vul­kán középpontjában emelkedő, 50—60 méteres átmérőjű repede­zett iszapkupola magasan kipúposodott. Mire megérkeztünk a lán­gok már jócskán visszahúzódtak, de a kráter szívében még mindig égett vagy 8—10 gázforrás. A látvány szépségét még fokozta, hogy a körös-körül képződött kis barlangokban úgy lüktetett a tűz, mint valami mitológiai kovácsműhelyben. A kupolán végigfutó mély repedések felett erős kénszag terjengett. Körös-körül pedig vastag koromréteg tanúskodott az elégett gáz magas olajtartalmáról. A kitörés alkalmából gyűjtött adatoknak kétségkívül nagy tudomá­nyos és gyakorlati jelentőségük van. Hasznosításuk további rész­letes elemzést igényel. — De vajon mi lehet a magyarázata az iszapvulkán váratlan ki­törésének? o — A Cseildag — magyarázta Jakubov akadémikus­­— tulajdon­képpen négy egymással összefüggő, részben működő, részben ki­aludt vulkánból áll. Az egyes rétegek elszakadását, széttörését egy­kor a földkéreg mozgása idézte elő. A vulkáncsoport közös „gyö­kerei” a mezozoikus hordalékrétegből táplálkoznak. Az utóbbi években Azerbajdzsán területének különböző pontjain figyelhettek meg iszapvulkán kitöréseket. Ez a váratlanul megélénkült aktivi­tás valószínűleg összefügg az Alpok hegységrendszerében lezajló, az egész földön megfigyelhető hegyképződési folyamattal. L. :­ Az iszapvulkán kráterében emelkedő hatalmas, aszfalttartalmú kupola A holdbéli tájra emlékeztető repedésekből Itt-ott még égő lángnyelvek törnek fel APN Fotó : V. Kalinin felvételei „ŰRHAJÓZÓ” BAKTÉRIUMOK A HOLDON A houstoni Világűrkutató Laboratórium tudósai nemrégiben élő mikroorganizmusokat találtak a Hold felszínén felállított amerikai Surveyor szonda tv-kameráján. Félreértés ne essék, a baktériumok kétségtelenül földi eredetűek: 950 napot éltek át a sugárzás ellen semmilyen védelmet nem nyújtó pusztaságban, a holdna­pok emésztő forróságában, a holdéjszakák kegyetlen hidegében, megőrizve eredeti életképességüket. Függetlenül attól a nagy mértékű bizonyítéktól, hogy az élet alap­vető formái fennmaradhatnak ilyen, teljesen alkalmatlan környe­zetben is, a csírák felfedezése azt jelenti, hogy a Surveyor III. kezelőinek gondatlansága folytán fertőző földi baktériumok jutot­tak a kozmoszba. Milyen következményekkel járhat mindez? A földi csírák elterjedése idegen égitesteken azzal a veszéllyel fenyeget, hogy megfertőződik más égitestek légköre, talaja, en­nek következtében megváltozik vagy elpusztul az égitesten meg­levő esetleges korábbi élet. Emellett a tudósoknak, akik a továbbiakban is vizsgálni fogják az űrrepülések visszatért pionírjait, ezek után sok nehézséget okoz majd az esetleges mikroorganizmusok valódi eredetének megállapítása és talán örökre megválaszolatlan marad az a kér­dés: lehetséges-e, hogy Naprendszerünkben a miénktől eltérő más életformák is jelen vannak? A „baktériumexport­­ azonban a Földünkön élőkre is veszélyt hozhat: a világűrben ugyanis - a földi atmoszféra védőhatását nélkülözve - a csirák különböző fajta erős sugárzásoknak vannak kitéve. Ezek pedig olyan genetikai változásokat idézhetnek elő, mint amelyek az evolúcióhoz és a fajták differenciálódásához vezettek a földi élet fejlődése során. A történteken okulva, a tudósok most olyan rendszer kidolgo­zásán fáradoznak, amely tökéletesen biztosíthatja a világűrbe juttatandó tárgyak sterilizálását.

Next