Ország-Világ, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-27 / 4. szám
újdonságok Érdekességek - újdonságok « 1 u H « » t Ságok érdekességek - újdonságo ÚjDONSÁGOK ÉRDEKESSÉGEK - ÚJDONSÁGOK A d p ph 11 í U 3 SÁGOK ÉRDEKESSÉGEK - ÚJDONSÁGO ÚJDONSÁGOK ÉRDEKESSÉGEK - ÚJDONSÁGOK C Ä * C v II III R d SÁGOK ÉRDEKESSÉGEK - ÚJDONSÁGO ÚJDONSÁGOK ÉRDEKESSÉGEK - ÚJDONSÁGOK V jJ) (J 3 b ÚJSÁGOK ÉRDEKESSÉGEK - ÚJDONSÁG) VULKÁNKITÖRÉS BAKU MELLETT Bakutól 70 kilométerre, a Kolisztán-pusztában, a turisták kedvelt találkozóhelye a Csenldag iszapvulkán mintegy 100 évvel ezelőtt elcsendesült krátere, ahol valóságos holdbéli táj látványa fogadja az érdeklődőket. A szokatlan formájú mély repedések és barlangok, titokzatos világa nemzedékek óta játszóhelyül szolgál a környező falvakban élő gyerekek számára. A jó öreg Cseidag azonban nemrégiben alaposan megtréfálta látogatóit. Hirtelen felmorajlott a föld, majd az immár egy évszázada élettelennek tartott iszapvulkán hatalmas, égő gázcsóvák „díszkivilágítása” kíséretében kitört. — A szemtanúk elé — írja Raszim Agajev, az APN tudósítója — nem mindennapi látvány tárult, amikor a vulkán kráteréből a lángnyelvek felcsaptak, az égő gázfelhők mintha önálló életre keltek volna, óriási világító szentjánosbogarakként keringtek a levegőben. Nem sokkal később Ali Jakubov akadémikus vezetésével a helyszínre érkeztek az iszapvulkánok működését tanulmányozó kutatócsoport munkatársai. A váratlanul „feltámadt” iszapvulkán ekkor még „lélegzett”. Ali Jakubov, az Azerbajdzsán Szovjet Köztársaság tudományos akadémiájának tagja, aki már négy évtizede foglalkozik az iszapvulkánok működésének vizsgálatával, így írta le a tapasztaltakat: „ Amikor felmásztunk a hegyre, a kitörés még tartott. A vulkán középpontjában emelkedő, 50—60 méteres átmérőjű repedezett iszapkupola magasan kipúposodott. Mire megérkeztünk a lángok már jócskán visszahúzódtak, de a kráter szívében még mindig égett vagy 8—10 gázforrás. A látvány szépségét még fokozta, hogy a körös-körül képződött kis barlangokban úgy lüktetett a tűz, mint valami mitológiai kovácsműhelyben. A kupolán végigfutó mély repedések felett erős kénszag terjengett. Körös-körül pedig vastag koromréteg tanúskodott az elégett gáz magas olajtartalmáról. A kitörés alkalmából gyűjtött adatoknak kétségkívül nagy tudományos és gyakorlati jelentőségük van. Hasznosításuk további részletes elemzést igényel. — De vajon mi lehet a magyarázata az iszapvulkán váratlan kitörésének? o — A Cseildag — magyarázta Jakubov akadémikus— tulajdonképpen négy egymással összefüggő, részben működő, részben kialudt vulkánból áll. Az egyes rétegek elszakadását, széttörését egykor a földkéreg mozgása idézte elő. A vulkáncsoport közös „gyökerei” a mezozoikus hordalékrétegből táplálkoznak. Az utóbbi években Azerbajdzsán területének különböző pontjain figyelhettek meg iszapvulkán kitöréseket. Ez a váratlanul megélénkült aktivitás valószínűleg összefügg az Alpok hegységrendszerében lezajló, az egész földön megfigyelhető hegyképződési folyamattal. L. : Az iszapvulkán kráterében emelkedő hatalmas, aszfalttartalmú kupola A holdbéli tájra emlékeztető repedésekből Itt-ott még égő lángnyelvek törnek fel APN Fotó : V. Kalinin felvételei „ŰRHAJÓZÓ” BAKTÉRIUMOK A HOLDON A houstoni Világűrkutató Laboratórium tudósai nemrégiben élő mikroorganizmusokat találtak a Hold felszínén felállított amerikai Surveyor szonda tv-kameráján. Félreértés ne essék, a baktériumok kétségtelenül földi eredetűek: 950 napot éltek át a sugárzás ellen semmilyen védelmet nem nyújtó pusztaságban, a holdnapok emésztő forróságában, a holdéjszakák kegyetlen hidegében, megőrizve eredeti életképességüket. Függetlenül attól a nagy mértékű bizonyítéktól, hogy az élet alapvető formái fennmaradhatnak ilyen, teljesen alkalmatlan környezetben is, a csírák felfedezése azt jelenti, hogy a Surveyor III. kezelőinek gondatlansága folytán fertőző földi baktériumok jutottak a kozmoszba. Milyen következményekkel járhat mindez? A földi csírák elterjedése idegen égitesteken azzal a veszéllyel fenyeget, hogy megfertőződik más égitestek légköre, talaja, ennek következtében megváltozik vagy elpusztul az égitesten meglevő esetleges korábbi élet. Emellett a tudósoknak, akik a továbbiakban is vizsgálni fogják az űrrepülések visszatért pionírjait, ezek után sok nehézséget okoz majd az esetleges mikroorganizmusok valódi eredetének megállapítása és talán örökre megválaszolatlan marad az a kérdés: lehetséges-e, hogy Naprendszerünkben a miénktől eltérő más életformák is jelen vannak? A „baktériumexport azonban a Földünkön élőkre is veszélyt hozhat: a világűrben ugyanis - a földi atmoszféra védőhatását nélkülözve - a csirák különböző fajta erős sugárzásoknak vannak kitéve. Ezek pedig olyan genetikai változásokat idézhetnek elő, mint amelyek az evolúcióhoz és a fajták differenciálódásához vezettek a földi élet fejlődése során. A történteken okulva, a tudósok most olyan rendszer kidolgozásán fáradoznak, amely tökéletesen biztosíthatja a világűrbe juttatandó tárgyak sterilizálását.