Ország-Világ, 1971. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-27 / 43. szám

a­zar Szovjet—amerikai csúcstalálkozó E hó elején jelentették­ be a hírt, hogy Nixon, az Egyesült Államok elnöke jövő év máju­sában a Szovjetunióba látogat. E bejelentés méltán keltett vi­lágszerte nagy érdeklődést, hi­szen amerikai elnök először lá­togat a szovjet fővárosba. A hangsúly azonban mégsem az először szón van. Sokkal in­kább azon, hogy a kapitalista világ vezető hatalmának elnö­ke tesz látogatást Moszkvában. A bejelentés nem függet­len attól a folyamattól, amely napjainkban a világban végbe­megy. Mindenekelőtt része an­nak a békepolitikának, ame­lyet a Szovjetunió folytat a háború elkerüléséért, a fegy­vertelen világ megteremtéséért. A Szovjetunió, a szocialista or­szágok erejének növekedése, a szocializmus politikai állásai­nak megszilárdulása a szo­cializmus javára változtatta meg az erőviszonyokat. A je­lenlegi viszonyok között nincs olyan jelentős nemzetközi prob­léma, amely megoldható lenne a Szovjetunió, a szocialista or­szágok nélkül. Az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott béke­program következetes megvaló­sításának eredményeképpen már eddig is sikerült megolda­ni számos, jelentős nemzetközi problémát. A legutóbbi időben a két világhatalom között fo­lyó tárgyalásokon több terüle­ten jelentős előrehaladás tör­tént és megszülettek az első eredmények is. Ezek közé so­rolható a tengerek és óceánok fenéktérségének atomfegyver­­mentesítéséről kötött nemzetkö­zi megegyezés, a véletlen nuk­leáris háború veszélyének csök­kentéséről, a „forró drót” kor­szerűsítéséről szóló szovjet­­amerikai megállapodás, a kü­szöbön álló érdemi megegyezés a nukleáris fegyverkezés korlá­tozásáról a SAET-tárgyalásokon és nem utolsósorban az euró­pai béke szempontjából oly fon­tos négyhatalmi megállapodás Nyugat-Berlinről. Bár ezek nem oldják meg a probléma lénye­gét, rendelkeznek bizonyos po­zitív lehetőséggel, mivel a nem­zetközi feszültség enyhítését szolgálják. Van tehát alap és le­hetőség a két nagyhatalom kö­zött, a világpolitika sok fontos kérdésében fennálló ellentét el­lenére is, egy kedvező perspek­­tívájú csúcstalálkozó megtartá­sára. A következőkben is számolni kell azonban azzal, hogy az Egyesült Államokban vannak olyan befolyásos körök, ame­lyek igyekeznek megakadályoz­ni a béke és az együttműködés megvalósítását. Nem véletlenül írta a Pravda: ,,A szovjet­­amerikai kapcsolatok megjaví­tásának fő akadályát az ame­rikai külpolitika fő vonalában tapasztalható agresszív jelensé­gek alkotják”. Az Egyesült Ál­lamok még mindig folytatja agresszióját Indokínában, tá­mogatja Izraelt területrabló ter­veinek megvalósításában a Kö­zel-Keleten és tovább folytatja a fegyverkezési hajszát. E té­nyek továbbra is figyelmeztet­nek: a Szovjetunió eddig is erélyesen visszautasította és a jövőben is visszautasítja az ag­resszió és a háború imperia­lista politikáját. Nixon elnök moszkvai látoga­tásának bejelentésében lényegé­ben benne van az általa kirob­bantott és támogatott konflik­tusok csődjének bejelentése is. Mint a VHumanité írta: „Az amerikai elnök a realitások sú­lya alatt kénytelen Moszkvába menni”. A májusi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó eredmé­nyeit illetően korai lenne jós­lásokba bocsátkozni. Reméljük Nixon Moszkvai látogatása kö­zelebb hozza az amerikaiakat a nemzetközi helyzet, az erővi­szonyok reális felméréséhez s hozzájárul a háborús gócok fel­számolásához, a nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez. 2 Az MSZBT Országos Elnökségének ülése Az elmúlt héten a Parlament Gobelin-termében tartotta ülését a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. Az ülést Nagy Mária, az MSZBT főtitkára nyitotta meg, majd dr. Mi­hályi­ Ernő, a társaság elnö­ke javaslatot tett a társaság országos értekezletének no­vember 22—23-ra való össze­hívására. Az elnökségi ülés megtárgyalta az MSZBT mű­ködési szabályzatára készí­tett javaslatot, majd Várko­­nyi Lászlóné, az MSZBT kul­turális osztályának vezetője ismertette a társaság ősszel sorra kerülő rendezvényeit (Ács Irén felvétele) Az 1971. évi Nobel-békedíj tulajdonosa Willy Brandt, az NSZK kancellárja kapta meg az 1971. évi Nobel-békedíjat, a kelet—nyugati eny­hülés érdekében kifejtett erőfeszítéseiért. A No­bel-békedíj bizottság indokolásában kiemelte a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött szerző­dések, valamint az atomsorompó-szerződés alá­írásának jelentőségét. Képünkön: Willy Brandt, amikor a kitüntetésről szóló hírt újságolják neki (Telefotó : MTI Külföldi Képszolgálat) Több mint négyszáz MSZBT-tag­csoport A Néphadsereg Központi Klubjában, ün­nepi külsőségek között nyújtották át az újabb 1­8 tagcsoport tagsági jogát megerő­sítő okleveleket. Az ünnepségen részt vett Nagy Mária, a társaság főtitkára, és I. Ba­­gyul, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára is. Ligeti Lajos akadémikus­nak, az MSZBT al­elnökének megnyitó sza­vai után dr. Mihályfi Ernő, a társaság el­nöke mondott ünnepi beszédet s adta át az okleveleket, majd I. Bagyul, a szovjet nagykövetség és az SZMBT nevében kö­szöntötte az új tagcsoportokat. Képünkön: dr. Mihályfi Ernő (balról) átadja az okle­veleket Esztergály Keve felvétele Koszigin elnök Kanadában Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Trudeau kanadai miniszter­elnök meghívására Kanadában járt s ott tárgyalásokat folytatott a két ország kapcsolatainak további fejlesztéséről, valamint nemzet­közi kérdésekről. A tárgyalások eredményeképp a két kormányfő gazdasági és kulturális kérdésekben történt megállapodásairól egyezményt írt alá. Képünkön: Koszigin elnök és Trudeau miniszterelnök aláírja a megállapo­dás okmányát (Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat)

Next