Ország-Világ, 1971. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)
1971-10-27 / 43. szám
azar Szovjet—amerikai csúcstalálkozó E hó elején jelentették be a hírt, hogy Nixon, az Egyesült Államok elnöke jövő év májusában a Szovjetunióba látogat. E bejelentés méltán keltett világszerte nagy érdeklődést, hiszen amerikai elnök először látogat a szovjet fővárosba. A hangsúly azonban mégsem az először szón van. Sokkal inkább azon, hogy a kapitalista világ vezető hatalmának elnöke tesz látogatást Moszkvában. A bejelentés nem független attól a folyamattól, amely napjainkban a világban végbemegy. Mindenekelőtt része annak a békepolitikának, amelyet a Szovjetunió folytat a háború elkerüléséért, a fegyvertelen világ megteremtéséért. A Szovjetunió, a szocialista országok erejének növekedése, a szocializmus politikai állásainak megszilárdulása a szocializmus javára változtatta meg az erőviszonyokat. A jelenlegi viszonyok között nincs olyan jelentős nemzetközi probléma, amely megoldható lenne a Szovjetunió, a szocialista országok nélkül. Az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram következetes megvalósításának eredményeképpen már eddig is sikerült megoldani számos, jelentős nemzetközi problémát. A legutóbbi időben a két világhatalom között folyó tárgyalásokon több területen jelentős előrehaladás történt és megszülettek az első eredmények is. Ezek közé sorolható a tengerek és óceánok fenéktérségének atomfegyvermentesítéséről kötött nemzetközi megegyezés, a véletlen nukleáris háború veszélyének csökkentéséről, a „forró drót” korszerűsítéséről szóló szovjetamerikai megállapodás, a küszöbön álló érdemi megegyezés a nukleáris fegyverkezés korlátozásáról a SAET-tárgyalásokon és nem utolsósorban az európai béke szempontjából oly fontos négyhatalmi megállapodás Nyugat-Berlinről. Bár ezek nem oldják meg a probléma lényegét, rendelkeznek bizonyos pozitív lehetőséggel, mivel a nemzetközi feszültség enyhítését szolgálják. Van tehát alap és lehetőség a két nagyhatalom között, a világpolitika sok fontos kérdésében fennálló ellentét ellenére is, egy kedvező perspektívájú csúcstalálkozó megtartására. A következőkben is számolni kell azonban azzal, hogy az Egyesült Államokban vannak olyan befolyásos körök, amelyek igyekeznek megakadályozni a béke és az együttműködés megvalósítását. Nem véletlenül írta a Pravda: ,,A szovjetamerikai kapcsolatok megjavításának fő akadályát az amerikai külpolitika fő vonalában tapasztalható agresszív jelenségek alkotják”. Az Egyesült Államok még mindig folytatja agresszióját Indokínában, támogatja Izraelt területrabló terveinek megvalósításában a Közel-Keleten és tovább folytatja a fegyverkezési hajszát. E tények továbbra is figyelmeztetnek: a Szovjetunió eddig is erélyesen visszautasította és a jövőben is visszautasítja az agresszió és a háború imperialista politikáját. Nixon elnök moszkvai látogatásának bejelentésében lényegében benne van az általa kirobbantott és támogatott konfliktusok csődjének bejelentése is. Mint a VHumanité írta: „Az amerikai elnök a realitások súlya alatt kénytelen Moszkvába menni”. A májusi szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeit illetően korai lenne jóslásokba bocsátkozni. Reméljük Nixon Moszkvai látogatása közelebb hozza az amerikaiakat a nemzetközi helyzet, az erőviszonyok reális felméréséhez s hozzájárul a háborús gócok felszámolásához, a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. 2 Az MSZBT Országos Elnökségének ülése Az elmúlt héten a Parlament Gobelin-termében tartotta ülését a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. Az ülést Nagy Mária, az MSZBT főtitkára nyitotta meg, majd dr. Mihályi Ernő, a társaság elnöke javaslatot tett a társaság országos értekezletének november 22—23-ra való összehívására. Az elnökségi ülés megtárgyalta az MSZBT működési szabályzatára készített javaslatot, majd Várkonyi Lászlóné, az MSZBT kulturális osztályának vezetője ismertette a társaság ősszel sorra kerülő rendezvényeit (Ács Irén felvétele) Az 1971. évi Nobel-békedíj tulajdonosa Willy Brandt, az NSZK kancellárja kapta meg az 1971. évi Nobel-békedíjat, a kelet—nyugati enyhülés érdekében kifejtett erőfeszítéseiért. A Nobel-békedíj bizottság indokolásában kiemelte a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött szerződések, valamint az atomsorompó-szerződés aláírásának jelentőségét. Képünkön: Willy Brandt, amikor a kitüntetésről szóló hírt újságolják neki (Telefotó : MTI Külföldi Képszolgálat) Több mint négyszáz MSZBT-tagcsoport A Néphadsereg Központi Klubjában, ünnepi külsőségek között nyújtották át az újabb 18 tagcsoport tagsági jogát megerősítő okleveleket. Az ünnepségen részt vett Nagy Mária, a társaság főtitkára, és I. Bagyul, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára is. Ligeti Lajos akadémikusnak, az MSZBT alelnökének megnyitó szavai után dr. Mihályfi Ernő, a társaság elnöke mondott ünnepi beszédet s adta át az okleveleket, majd I. Bagyul, a szovjet nagykövetség és az SZMBT nevében köszöntötte az új tagcsoportokat. Képünkön: dr. Mihályfi Ernő (balról) átadja az okleveleket Esztergály Keve felvétele Koszigin elnök Kanadában Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Trudeau kanadai miniszterelnök meghívására Kanadában járt s ott tárgyalásokat folytatott a két ország kapcsolatainak további fejlesztéséről, valamint nemzetközi kérdésekről. A tárgyalások eredményeképp a két kormányfő gazdasági és kulturális kérdésekben történt megállapodásairól egyezményt írt alá. Képünkön: Koszigin elnök és Trudeau miniszterelnök aláírja a megállapodás okmányát (Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat)