Ország-Világ, 1976. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-28 / 4. szám
1 1 fie 05 01 as O Bajcsy-Zsilinszky intése 1941. augusztus 5-én, nem egészen másfél hónappal azután, hogy Bárdossy miniszterelnök bejelentette a hadiállapot beálltát — a Szovjetunióval —, és amikor a náci Wehrmacht, a csatlós országok hadseregei hathatós támogatásával az Északi-tengertől a Feketetengerig, több mint 2000 kilométeres fronton folytatta szinte feltartóztathatatlannak tűnő offenzíváját. Bajcsy-Zsilinszky Endre, az ellenzék egyik legtekintélyesebb vezéralakja, a Független Kisgazdapárt egyik vezetője írásban fordult a kormány fejéhez. A 38 oldal terjedelmű memorandum és a kísérőlevél célja: rábírni Bárdossyt, mondja ki a magyarmentő „nem”-et más szóval: Magyarország idejében vonja ki magát a német imperializmus „kétszerkettő törvényszerűségével következő összeomlásból.” Bajcsy-Zsilinszky kísérőlevelében — memorandumáról — így írt: „Igyekeztem tárgyilagos lenni. S éppen e tárgyilagosság érdekében, gondolatmenetem lehető hibátlansága és következtetéseim szilárdsága kedvéért s azért, hogy más gondolkodásúak számára is elfogadhatóvá tegyem konzekvenciámat, mondom valószínűnek a Harmadik Birodalom háborúvesztését. Valójában azt biztosra veszem." Azután, a háborúból való kilépés lehetőségéről és szükségességéről: „A szó szoros értelmében nem vagyunk szövetségben a tengellyel, nem lehetünk sem jogilag, sem erkölcsileg többre kötelezve, mint Japán, viszont már eddig is sokkal többet tettünk, sőt elmentünk a végletekig, egészen az öngyilkosság szakadékjának legszéléig a tengellyel való szolidaritásban. Nem ugrott utánunk sem Bulgária, sem Spanyolország, sem Japán.” A végső következtetés: „A szerbiai, a norvégiai, a hollandiai események előrevetik a közelgő német végzet árnyékát. Nem fog sor kerülni arra, hogy a németek megpróbálhassák Európa megszervezését. Ezért EJ minden nap elveszett, sőt vetementő veszedelmeket nyújt szá Mmunkra, amelyben nincs valammi minő lépés belső ellenállásunk fejl megszilárdítása és az orosz hááborúból való kivonulásunk tetté." pl Bajcsy-Zsilinszky látnoki sog Urait, a memorandumot és a kísérőlevelet látták és kézjelükkel ellátták a Külügyminisztérium illetékes referensei, a politikai osztály vezetője — és maga Bárdossy is. Azután a két okmányt 1941. november 19-én „a. a.” (ad acta) jelzéssel látták el, azaz minden intézkedés nélkül irattárba helyezték. Amikor a népbírósági tárgyaláson Major elnök Bajcsy- Zsilinszky memorandumának sorsa felől kérdezte Bárdossy vádlottat, ő egyszerűen így kerülte meg a kellemetlen témát, hogy kijelentette: sem a memorandumra, sem a levélre nem emlékszik... Mi történt az 1941. december 11-i Minisztertanácson? Az előzményekről: 1941. december 7-én, vasárnap délelőtt a japán tengeri és légierő hadüzenet nélkül megtámadta a Hawaii-szigeteken levő Pearl Harbor támaszpontot, a váratlan támadás súlyos veszteséget okozott az amerikai flottának. A Magyar Távirati Iroda december 8-án hajnalban, a Német Távirati Irodára hivatkozva jelentette: „A japán főhadiszállás közölte, hogy hétfő reggel 6 órától kezdve hadiállapot áll fenn Japán és a csendes-óceáni angol és észak-amerikai katonai erők között.” 1941. december 11-én Hitler, a Harmadik Birodalom vezére és kancellárja rádióbeszédében adta tudtára a német népnek és a világnak, hogy Németország hadiállapotban levőnek tekinti magát az Egyesült Államokkal, s még ugyanazon a napon hasonló nyilatkozatot tett a fasiszta Olaszország kormánya is. Sztójay berlini követ táviratban jelentette december 11-én a késő délutáni órákban: Weizsäcker külügyminisztériumi államtitkár a japán—amerikai háborúval kapcsolatos beszélgetés során célzott arra, hogy kormánya reméli: „a magyar kormány a Háromhatalmi Egyezmény szellemében levonja a német birodalmi kormány állásfoglalásának konzekvenciáit.” Bárdossy ennek utána az esti órákban rendkívüli minisztertanácsi ülést hívott össze, ahol a következőképpen vázolta a helyzetet: „Magyarország számára két lehetőség áll fenn: az egyik az, hogy a diplomáciai kapcsolatokat megszakítjuk az Egyesült Államokkal, a másik az, hogy elmegyünk a maximumig és kijelentjük, hogy beállott a hadiállapot Magyarország és az Egyesült Államok között.” Bárdossy kifejtette: szeretné, ha a kormány mielőbb, lehetőleg még ma elhatározásra jutna. Kívánatosnak tartaná, ha nem várnál meg azt, amíg erre a birodalmi kormány óhajtását nyilvánítja azon túl is, amit Weizsäcker máris mondott Sztójaynak, ezért azt ajánlja, deklaráljuk szolidaritásunkat a tengelyhatalmakkal. Ez mindenesetre fedi azt, amire nézve a Háromhatalmi Egyezményben kötelezettséget vállaltunk.” (Részlet a népbírósági vádiratból.) A kormány tagjai, mint például Keresztes-Fischer belügyminiszter, nem tudták gyorsan elszánni magukat valami viszszavonhatatlan lépésre, annál kevésbé, mert a keleti fronton a nyári német győzelmeket 1941 késő őszén már nem követték újabbak, a Wehrmacht nem tudta elfoglalni Leningrádot és a német hadijelentésekből is kitűnt, hogy Moszkva előtt megakadt a német offenzíva. Nem voltak biztatóak az időjárásjelentések sem: a középső frontszakaszon mélyen a fagypont alá süllyedt a hőmérő higanyszála, magas hótakaró borította a nagy orosz síkságot, a téli hadjárat nehézségeire pedig nem készült fel a német hadsereg. Ekkor már napok óta folyt a Vörös Hadsereg ellentámadása Moszkva alatt , és illetékes magyar katonai és politikai körök legalábbis a moszkvai és londoni rádió adásaiból értesülhettek a szovjet offenzíva sikeréről, de mint a folytatásból kitűnik, képtelenek voltak hitelt adni e jelentéseknek. Elképzelhetetlennek tartották, hogy az a Wehrmacht, mely 1939 szeptembere, a második világháború kitörése óta az egyik villámháborús győzelmet a másik után aratta, most vereséget szenvedhet, és éppen az oly kevésre becsült szovjet erőktől... így érthető, hogy Bartha honvédelmi miniszter, aki az emlékezetes 1941. június 23-i Minisztertanácson úgy hitte, hogy „Németország 6 hét alatt megveri az oroszokat és 6 hét alatt a német hadsereg elfoglalja Moszkvát”, most arra az álláspontra helyezkedett, hogy „a diplomáciai viszony megszakításának vagy a hadiállapot beálltának kimondása a magyar kormány részéről attól függ, hogy mi jobb a németeknek. Ha többet ér a hadiállapot, úgy mondjuk ki annak beálltát.” A Minisztertanács határozata : Magyarország szolidaritást vállal a tengelyhatalmakkal az Amerikai Egyesült Államokkal kitört háború kérdésében. Bárdossy a határozathozatal után megjegyezte: e határozat „rugalmas és fejleszthető.” Még aznap éjjel magához kérette Mr. Pell budapesti amerikai követet és közölte vele, hogy Magyarország megszakítja a diplomáciai kapcsolatot az Egyesült Államokkal. Semmi többet. A földrajzi helyzet és a katonai De ezzel az ügy nem zárult le. Bárdossy még december 11- én az éjszakai órákban távirati utasításban tájékoztatta a tokiói magyar követet a Minisztertanács határozatáról, majd magyarázatul — talán a „továbbfejlesztésre” gondolva — hozzáfűzte: „Szolidaritásunk deklarálásával megadtuk Magyarország teljes politikai támogatását. Gazdaságilag a tengelyhatalmakat a háború kezdete óta erőnk végső megfeszítésével állandóan támogatjuk. Katonai együttműködésre az Egyesült Államokkal szemben földrajzi helyzetünk nem ad lehetőséget.” Ma, majd három és fél évtized távolságából meglehetősen nehéz vállalkozás volna nyomon követni Bárdossy — és ha voltak ilyenek: politikai és katonai tanácsadói — gondolatmenetét. A tengelyhatalmak- KARSAI ELEK: ÍTÉL A NÉP 4. Hadiállapot az Amerikai Egyesült államokkal Bárdossy László a Népbíróság előtt Micsy-zauNszky endue _ Maroa kértek, m naáá tilsa rwaku Mtu Irtot, tel Mrttea nana «(lit • nyaukkor a káprlanl6 ki rite joginak is 1—átánik Min. agyattea aagnyilatkoaáal aéája ás tebatöaága a aj liaaatl Tlaaoa/ok ksmott. las lgaa tetetitek sorsa tarrisjzkoor BOkOd • raatkimi aagaaUkklása statt Jogsa ^terakáaytot a korteni»«*, 4 la aag kall áUaylaaoak. nagy 1«r aaa. (a a halasat aaataa a ssari Ukhatoa tarja éateasségét. , így a kastaa tárgyilagos laaal. S apsa a tárgyilagoaaég á*j *a«, gotoolataaoatoa lakaté hibédusága és kosatkasteté asla tallér ka éréért a álért, hegy néi|nallli Huaj| mimén, la slfagaéhstérá kaaaakraaolilaat: aoaéaa rslesslatbwk a&taraMlkohoéoloa háborúra •ét. Valijába* ast kutasra raaaaa. asUtképaz Urnák la Így goatolkodnie, nermus Így állna gootolkotel* a arr aratteémrra kalians Jutnia a magyar hadr.aatXtegnak la. kbbfil a aala aaarfcattfi tsrréayaia rtttegáral kOratkaaé OsasavalásMl Hajéban kirolaa például 1917 récén. aa oraan Oaaaanaésnték. Hlaaaa a aU a irtaitokba tea ráfinak ssorataághaaa.MMlié aaa tetetitek ara lac. aaa artaivalteg tübben kotateara, alat Japán, rlaaant tor sédé, sokkal 15bbat tettünk, at alaantoak a régi*tarig, ajéiun anafirl aá« asakacákjénak lagssáláig a taagally.1 rate aaalléarkánbtalan rótt «tinitek aaa Adlgirl«. aaa Synayolorsséfi aaa Japán, lg*»en aa« a aupraaa lax-ltek, arkSloal és politikai jogunk arra. bofir nest tol b*. ' . a aagunk naaaatl és állási léte poaata aagaaa téséral tartottlak a aat aaaranaia^hagy aég bacsotetitekst aaa értett károxoéáate léaatkhodi aal «alá háború. «or OttsakMásnak amfi la teá-kea tolysatás *0-4» ayara kányáéi ! »olt, aaa pádig a aakat aalagalatt tartom tea neráki még. Csak a kaasa ateaéayahírt én a taljaaaa »an »shaa gall kese.érét ért Télé élattelál harokaa, ill .l» caskaa aaaéáaltobaa. »114x80 tlaata fliráánlaa során jlshatan érts tea ás antes igi • »á*a6 áléoasUM nxnoa.ii SOM frigatir«1 (a P9-ia KW* gtoUáratjtek * X nánodik aarsoraatotepa bare re tét« kést rlaasatárik a allsay** • to*lott Jotoaslárla altea kitolt tábornak kérdi tora.||gáratanak Intetett, aa aír biacnypnaág aaáapara, abban aaljr alrétették a foltot. San katett rotetoi^irut forte ját o aígi aanrtSááa alatt al teásnál kapcsolatban aaasatkotl pr tlsanak rátotes áriakéban. Háaotosor aaárt, mart nlírnláth. m*, hogy a Jaganalárok osa kénbatik, a tetei atrotégl. óta asm latot.tt alig kaaoly. Vlaacet ipán a csatalkak gartoéá:ááaa Jolán thstatt volna étote éa véreltetatlan irrat agyo: aafirar akolá telim, sasly tteanlérla naaannaláaa ,yenén kát a tarulatakor a ások aafirar ásina agyar laka aa ágát a i "O“ tortátotel 1 ne olaaa ryutoa rt 1 jUssí il kp. ■Hanti aa aaamhtitel. Ja fatelt rolaa aa« aa artolasonyi la tort hlaaaa kaaoly katonai alias állás aaa volt to a« I hatott mit ráaarfil. Da saarlntaa a a*gyar áráaknak 1«, te •st a aafittarttot aa fim tllig kottálatonya alfogtota regantetola aaarlataa aaaréuyabhaa, ia balosabban oltott*aaga káriést. Balgaa klaaaaa arlatstt aok Jé aafirar lak art annak híja, hogy Bácska áa Dálbsrauya aagatellátoval tapcsolatban sokak a vagt óriásban tolánták réten a Jogpanág. kot árán a lagaa kagjgt 1 wt art ii la tortáat Ifilaa. Bankot a hirteaiT'W '■ily nagMahatrtaak tatjai fontokéi la kaytite. kit, la aa ég a pontjáböl alteaerlaal aaa taijtec. Da te tortoatak rőten Ily talkajápok. aat atorlataa kteétetlaa kánnal teltet* lában aagtordlai. jfi aaa aagaétet itte aag aigtokr aaaálasaaának 1aratet. Monton, abban a raaatt tapogat Masak a aaárt ráglapaatálát -Uaate paodálksatek rajta. ‘