Ország-Világ, 1976. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 4. szám

Szép Heléna Budapesten s Szép Heléna ezúttal nem operettmeló­diák, hanem egy repülőgép szárnyain ér­kezett Budapestre, méghozzá Prágából. A szóban forgó szép Heléna, Helena Vond-­­ rácková énekesnő, a könnyűzene egyik nemzetközi sztárja. 1964-ben kisvárosi di­áklányként lett első a prágai rádió „Új énekeseket keresünk” című tehetségkutató versenyén, majd a prágai Rokokó Színház szerződtette. 1965 elején állt először a té­vékamerák elé könnyűzenei „Studio A" műsorban. És 1965-ben első lett a cseh énekesek népszerűségét mérő és jutalma­zó „Arany csalogány” versenyen. Egy év­vel később hívta fel magára a nemzetkö­zi könnyűzenei világ figyelmét, amikor a pozsonyi Lyra Fesztiválon második, az In­­tervízió „Arany Kulcs” versenyén pedig harmadik díjat nyert. Itt szerződtették a párizsi Olympiába, ahol egy hónapig ven­dégszerepelt; innen hívták a cannes-i MIDEM-fesztiválra, a lemez-, és tévécé­gek nagy nemzetközi műsorbemutatójára, s hívták meg a Rio de Janeiro-i Dalfesz­tivál nemzetközi zsűrijébe. Értékes díja­kat nyert Scheveningen, Athén, Split, To­kió, Knokke, Brassó fesztiváljain. Nyolc év alatt Ausztrália és Óceánia kivételével beutazta az egész világot, összesen hetven­­három országban vendégszerepelt. Érde­kes, hogy Magyarországra — miért, miért nem — csak pályakezdésének tizedik év­fordulóján jutott el először, turistaként és egy évvel később a Magyar Televízió meg­hívására, művészvendégként. Táncos Gá­bor szerkesztő felkérésére vállalta el egy harmincperces tévéshow főszerepét, amely előreláthatóan a tavasszal, egy „Szom­bat este” műsorában kerül majd a képernyőre. Csenterics Ágnes rendezővel és partnerként Máté Péter énekessel dol­gozott egy teljes héten át a Maxim-bár helyiségében. Mindig a jól énekelhető, vonzó dalla­mok híve volt, kedveli a dzsesszes hang­zásokat. Azt vallja, nincs egyéni stílusa, bár odahaza csak kimondottan neki írt, eredeti dalokat mutat be. A hazai szerző­kön kívül jó néhány külföldi komponistá­val is dolgozik. A világhírű Les Reed, Bert Kampiert és mások is írtak neki dalokat, közülük sok ma is szerepel műsorán. Lemezei az egész világon népszerűek. Nagylemezt készítettek vele (többet is) az NSZK-ban, Japánban, Kanadában, Fran­ciaországban, az NDK-ban, Bulgáriában, Jugoszláviában, kislemezt Spanyolország­ban, Hollandiában, Angliában, Görögor­szágban. Több kislemez felvételének fel­­használásával nagylemezét jelentették meg Svédországban és a Szovjetunióban. Helena Vondrácková öt nyelven beszél, héten énekel, azaz most már nyolc nyel­ven, mert Kovács Kati népszerű dalát, a „Találkozásit itt, Budapesten, magyarul is előadta. f/*'»»»•«•) Tévé-levél Kvíz és paragrafusok Be kell vallanom, hogy a kvízt nem tar­tom csapatjátéknak. Azt szeretem, ha egy emberért izgulhatok, nem pedig egy egész művelődési házért; a vetélkedők „kis mindentudói” inkább a szívemhez nőttek, mint a jól szervezett csapatok, amelyek­ben az illetékes válaszadó lázas sietség­gel keresgéli papírjaiban az — egyébként többnyire fölösleges — lexikális adatokat, dátumokat. Miután kifejtettem individu­alista álláspontomat, azt is bevallhatom, hogy mindezen fenntartások ellenére kel­lemesen szórakoztam a most induló szín­házi vetélkedősorozat — Horváth Ádám rendezte és Vitray Tamás vezette — első adásán. A Nemzeti Színház művészei ügyes keretet adtak a műsornak, s a csa­patok felkészültségére se lehetett panasz. Nemcsak a Nemzeti jelenlegi repertoár­ját ismerték aprólékosan (fölösleges), ha­nem otthonosan mozogtak a drámák vi­lágában is (szükséges). Két bántó ellenpél­da azért akadt: az egyik csapat mindent tudott a Noszty-fiú különböző adaptációi­ból, csak azt nem, hogy Mikszáth regénye nem végződik happy enddel, néhány részt­vevőről pedig kiderült, hogy aligha olvas­ta a Csongor és Tündé­t. Minden részvétem a nyugatnémet igaz­ságszolgáltatás szerencsétlen áldozataié, de kereken kimondom: elegem van a Szövetségi Köztársaság justizmordjaiból! Nem tudom, milyen megfontolásból vet­tük át ezeket a „jogi esetek”-et, egyet tu­dok csak, hogy rendkívül unalmasak. Köz­­bevetőleg: ha már justizmordról van szó, bizony érdekesebb lenne néhány hábo­rús bűnös fölöttébb különös pőre! Sovány és fordulat nélküli történetekre aggatott, hosszú jogászi fejtegetéseket kell végighallgatnunk olyan törvényes eljárá­sok hézagairól, amelyekhez semmi kö­zünk. (Mondhatnánk, hogy nem kell, hi­szen el is zárható az a készülék — csak­hogy, sajnos, az unalomnak is megvan a maga sajátos bűvölete.) M­innia­p­ róokmány jelentőségével foglalkozik. E munkát minden külpolitika iránt érdeklődő olvasónak ajánljuk. Napjaink egyik legérdekesebb külpolitikai té­májának részleteivel, összefüggéseivel ismertet meg Réti Ervin „Háború és béke a Közel-Kele­ten" című munkája, amely a Zrínyi Kiadónál je­lent meg. A szerző, az ismert külpolitikai kom­mentátor, a közel-keleti problémák eredetét, ki­alakulásuk körülményeit, a legfontosabb esemé­nyeket kíséri végig, megmagyarázza az itt lezaj­lott háborús események okait, lefolyását, és nem­zetközi kihatásait. Bár a könyv rengeteg doku­mentumot és adatot tartalmaz, nagyon olvasmá­nyos, okfejtése világos, stílusa izgalmas, lényeg­­retörő. Nagy segítséget nyújt a közel-keleti kér­dés megértéséhez. S végül beszámolunk a korunk egyik legfon­tosabb kérdéséről szóló könyvről, amelynek szer­zői Lipovecz Iván és Simon József, s címe „Har­madik világ — éhező világ”. A könyvhöz, amely a Kossuth Kiadónál jelent meg, Sugár András írt előszót. A szerzők annak a borzalmas tragé­diának eredetéről és hatásairól írnak, amely el­sősorban Afrika nagy területét sújtotta: az éh­ségről, milliók éhhaláláról. De a pusztító éhség­nek sok áldozata volt Bangladesben és a latin­­amerikai földrészen is. A könyv e sokmilliós tragédiák közös politikai és gazdasági gyökereit vizsgálja, tudományos alapossággal, de közért­hetően, izgalmasan. Kitűnő munka. „ KÖNYVESPOLC IDŐSZERŰ TÉMÁK - ÚJ KÖNYVEK A Kossuth Kiadó ismert. ..Mit kell tudni” so­rozatában két — most, e napokban és hetekben — különösen időszerű könyv jelent meg. Az egyik a ,,Mit kell tudni a Szovjetunióról?” amely most harmadik, bővített kiadásban kerül az olvasó­hoz. A könyv szerzője, Nemes János a Népsza­badság volt moszkvai tudósítója óriási anyagot dolgozott fel, és — az egyes fejezetek rövidsége ellenére — igen jó áttekintést nyújt a Szovjetunió földrajzáról, történelméről, az államhatalom szer­veiről, az SZKP-ről, valamint az ország gazdasá­gi és kulturális életéről. Külön — igen fontos — fejezet foglalkozik a Szovjetuniónak, mint szo­cialista nagyhatalomnak a világpolitikai helyzeté­vel és jelentőségével. Ugyanennek a sorozatnak a másik könyve a ,,Mit kell tudni a magyar—szovjet gazdasági együttműködésről? (1945—1975)”. Ez a könyv, amelynek szerzője dr. Mosóczy Róbert, foglal­kozik a nemzetközi munkamegosztás és együtt­működés jelentőségével a szocialista világrend­­szeren belül, felveti az együttműködés és munka­­megosztás elvi kérdéseit, majd pedig ismerteti a magyar—szovjet tudományos, műszaki és gaz­dasági együttműködés részleteit. Részletesen fog­lalkozik a szocialista külkereskedelem árelveivel is, és befejező fejezetében felvázolja a magyar— szovjet együttműködés távlatait. Igen jó, hézag­pótló könyv. Az említetteken kívül egész sor igen időszerű kérdésről szóló külpolitikai könyv is megjelent a könyvpiacon. Ezek sorában teszünk említést Ta­tár Imrének, az ismert újságírónak „Európa biz­tonsága” című tanulmányáról, amely a Kossuth Kiadó Nemzetközi Zsebkönyvtár-sorozatában je­lent meg. Tatár Imre alapos munkával feltárta azokat az adatokat és dokumentumokat, amelyek a helsinki találkozóhoz vezető küzdelmes utat jelzik. A szerző elemzi az út minden jelentős mozzanatát, majd pedig a Helsinkiben aláírt rá­ . A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának februári műsorából FILMVETÍTÉSEK „A tűz meghódítása” 3-án, 17.30 órakor Szovjet tudományos-technikai kisfilmek 4-én, 17 órakor „Grúzia táncai” és más dokumentumfil­mek 5-én, 11 órakor „Szovjet hadsereg”, „Hős városok” és más dokumentumfilmek 10-én. 15 órakor „Párbeszéd a szívvel” és más népszerű-tu­dományos kisfilmek 15-én. 14.30 órakor „Stratégiai rakéták” és más dokumentum­filmek 16-án. 15 órakor ELŐADÁSOK, BARÁTI TALÁLKOZÓK Előadás a XXV. kongresszusról, 3-án. 13 órakor Előadás a Szovjetunió Kommunista Párt­jának gazdaságpolitikájáról 6-án, 15 óra­kor Szocialista brigádok találkozója 8-án, 18 órakor Előadás a Szovjetunió Kommunista Párt­jának lenini külpolitikájáról 9-én, 18 óra­kor Előadás a magyar—szovjet barátságról, 27-én, 11 órakor IRODALMI ESTEK Emlékest Kun Béla születésének 90. évfor­dulója alkalmából, 12-én, 18 órakor Orosz—szovjet irodalmi est a kecskeméti Katona József Színház művészeinek közre­működésével, 23-án, 17 órakor Modern szovjet próza és költészet 28-án, 19 órakor ZENEI MŰSOROK A „Zenei esték” sorozatban mai szovjet dalok, 12-én, 17.30 órakor A budapesti V. kerületi zeneiskola növ­­ékeinek kórushangversenye 17-én, 18 óra­kor A budapesti Teleki Blanka Gimnázium kó­rusának hangversenye 26-án, 19 órakor gyermekfilmvetítések „Mese mesét követ” és más filmek 1-én, 11.15 és 15.15 órakor „Labirintus” és más filmek 8-án, 11.15 és 15.15 órakor ,,Petya és a csodálatos orvosság” és más filmek 15-én, 11.15 és 15.15 órakor kiállítások „Csillagról csillagra” — fotókiállítás 12-től „Lenin városának 30 éve” (február 10-ig) „A Szovjetunió tengeri flottája” (február 8-ig) A szépirodalmi, ismeretterjesztő és mű­szaki könyvtár 12—19 óráig tart nyitva. A Ház a műsorváltoztatás jogát fenn­tartja. Mindennemű felvilágosítást a 187—990 telefonszámon vagy személyesen. Budapest, V., Semmelweis u. 1—3. alatt le­het kérni. a

Next