Ország-Világ, 1976. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-28 / 4. szám
Szép Heléna Budapesten s Szép Heléna ezúttal nem operettmelódiák, hanem egy repülőgép szárnyain érkezett Budapestre, méghozzá Prágából. A szóban forgó szép Heléna, Helena Vond- rácková énekesnő, a könnyűzene egyik nemzetközi sztárja. 1964-ben kisvárosi diáklányként lett első a prágai rádió „Új énekeseket keresünk” című tehetségkutató versenyén, majd a prágai Rokokó Színház szerződtette. 1965 elején állt először a tévékamerák elé könnyűzenei „Studio A" műsorban. És 1965-ben első lett a cseh énekesek népszerűségét mérő és jutalmazó „Arany csalogány” versenyen. Egy évvel később hívta fel magára a nemzetközi könnyűzenei világ figyelmét, amikor a pozsonyi Lyra Fesztiválon második, az Intervízió „Arany Kulcs” versenyén pedig harmadik díjat nyert. Itt szerződtették a párizsi Olympiába, ahol egy hónapig vendégszerepelt; innen hívták a cannes-i MIDEM-fesztiválra, a lemez-, és tévécégek nagy nemzetközi műsorbemutatójára, s hívták meg a Rio de Janeiro-i Dalfesztivál nemzetközi zsűrijébe. Értékes díjakat nyert Scheveningen, Athén, Split, Tokió, Knokke, Brassó fesztiváljain. Nyolc év alatt Ausztrália és Óceánia kivételével beutazta az egész világot, összesen hetvenhárom országban vendégszerepelt. Érdekes, hogy Magyarországra — miért, miért nem — csak pályakezdésének tizedik évfordulóján jutott el először, turistaként és egy évvel később a Magyar Televízió meghívására, művészvendégként. Táncos Gábor szerkesztő felkérésére vállalta el egy harmincperces tévéshow főszerepét, amely előreláthatóan a tavasszal, egy „Szombat este” műsorában kerül majd a képernyőre. Csenterics Ágnes rendezővel és partnerként Máté Péter énekessel dolgozott egy teljes héten át a Maxim-bár helyiségében. Mindig a jól énekelhető, vonzó dallamok híve volt, kedveli a dzsesszes hangzásokat. Azt vallja, nincs egyéni stílusa, bár odahaza csak kimondottan neki írt, eredeti dalokat mutat be. A hazai szerzőkön kívül jó néhány külföldi komponistával is dolgozik. A világhírű Les Reed, Bert Kampiert és mások is írtak neki dalokat, közülük sok ma is szerepel műsorán. Lemezei az egész világon népszerűek. Nagylemezt készítettek vele (többet is) az NSZK-ban, Japánban, Kanadában, Franciaországban, az NDK-ban, Bulgáriában, Jugoszláviában, kislemezt Spanyolországban, Hollandiában, Angliában, Görögországban. Több kislemez felvételének felhasználásával nagylemezét jelentették meg Svédországban és a Szovjetunióban. Helena Vondrácková öt nyelven beszél, héten énekel, azaz most már nyolc nyelven, mert Kovács Kati népszerű dalát, a „Találkozásit itt, Budapesten, magyarul is előadta. f/*'»»»•«•) Tévé-levél Kvíz és paragrafusok Be kell vallanom, hogy a kvízt nem tartom csapatjátéknak. Azt szeretem, ha egy emberért izgulhatok, nem pedig egy egész művelődési házért; a vetélkedők „kis mindentudói” inkább a szívemhez nőttek, mint a jól szervezett csapatok, amelyekben az illetékes válaszadó lázas sietséggel keresgéli papírjaiban az — egyébként többnyire fölösleges — lexikális adatokat, dátumokat. Miután kifejtettem individualista álláspontomat, azt is bevallhatom, hogy mindezen fenntartások ellenére kellemesen szórakoztam a most induló színházi vetélkedősorozat — Horváth Ádám rendezte és Vitray Tamás vezette — első adásán. A Nemzeti Színház művészei ügyes keretet adtak a műsornak, s a csapatok felkészültségére se lehetett panasz. Nemcsak a Nemzeti jelenlegi repertoárját ismerték aprólékosan (fölösleges), hanem otthonosan mozogtak a drámák világában is (szükséges). Két bántó ellenpélda azért akadt: az egyik csapat mindent tudott a Noszty-fiú különböző adaptációiból, csak azt nem, hogy Mikszáth regénye nem végződik happy enddel, néhány résztvevőről pedig kiderült, hogy aligha olvasta a Csongor és Tündét. Minden részvétem a nyugatnémet igazságszolgáltatás szerencsétlen áldozataié, de kereken kimondom: elegem van a Szövetségi Köztársaság justizmordjaiból! Nem tudom, milyen megfontolásból vettük át ezeket a „jogi esetek”-et, egyet tudok csak, hogy rendkívül unalmasak. Közbevetőleg: ha már justizmordról van szó, bizony érdekesebb lenne néhány háborús bűnös fölöttébb különös pőre! Sovány és fordulat nélküli történetekre aggatott, hosszú jogászi fejtegetéseket kell végighallgatnunk olyan törvényes eljárások hézagairól, amelyekhez semmi közünk. (Mondhatnánk, hogy nem kell, hiszen el is zárható az a készülék — csakhogy, sajnos, az unalomnak is megvan a maga sajátos bűvölete.) Minniap róokmány jelentőségével foglalkozik. E munkát minden külpolitika iránt érdeklődő olvasónak ajánljuk. Napjaink egyik legérdekesebb külpolitikai témájának részleteivel, összefüggéseivel ismertet meg Réti Ervin „Háború és béke a Közel-Keleten" című munkája, amely a Zrínyi Kiadónál jelent meg. A szerző, az ismert külpolitikai kommentátor, a közel-keleti problémák eredetét, kialakulásuk körülményeit, a legfontosabb eseményeket kíséri végig, megmagyarázza az itt lezajlott háborús események okait, lefolyását, és nemzetközi kihatásait. Bár a könyv rengeteg dokumentumot és adatot tartalmaz, nagyon olvasmányos, okfejtése világos, stílusa izgalmas, lényegretörő. Nagy segítséget nyújt a közel-keleti kérdés megértéséhez. S végül beszámolunk a korunk egyik legfontosabb kérdéséről szóló könyvről, amelynek szerzői Lipovecz Iván és Simon József, s címe „Harmadik világ — éhező világ”. A könyvhöz, amely a Kossuth Kiadónál jelent meg, Sugár András írt előszót. A szerzők annak a borzalmas tragédiának eredetéről és hatásairól írnak, amely elsősorban Afrika nagy területét sújtotta: az éhségről, milliók éhhaláláról. De a pusztító éhségnek sok áldozata volt Bangladesben és a latinamerikai földrészen is. A könyv e sokmilliós tragédiák közös politikai és gazdasági gyökereit vizsgálja, tudományos alapossággal, de közérthetően, izgalmasan. Kitűnő munka. „ KÖNYVESPOLC IDŐSZERŰ TÉMÁK - ÚJ KÖNYVEK A Kossuth Kiadó ismert. ..Mit kell tudni” sorozatában két — most, e napokban és hetekben — különösen időszerű könyv jelent meg. Az egyik a ,,Mit kell tudni a Szovjetunióról?” amely most harmadik, bővített kiadásban kerül az olvasóhoz. A könyv szerzője, Nemes János a Népszabadság volt moszkvai tudósítója óriási anyagot dolgozott fel, és — az egyes fejezetek rövidsége ellenére — igen jó áttekintést nyújt a Szovjetunió földrajzáról, történelméről, az államhatalom szerveiről, az SZKP-ről, valamint az ország gazdasági és kulturális életéről. Külön — igen fontos — fejezet foglalkozik a Szovjetuniónak, mint szocialista nagyhatalomnak a világpolitikai helyzetével és jelentőségével. Ugyanennek a sorozatnak a másik könyve a ,,Mit kell tudni a magyar—szovjet gazdasági együttműködésről? (1945—1975)”. Ez a könyv, amelynek szerzője dr. Mosóczy Róbert, foglalkozik a nemzetközi munkamegosztás és együttműködés jelentőségével a szocialista világrendszeren belül, felveti az együttműködés és munkamegosztás elvi kérdéseit, majd pedig ismerteti a magyar—szovjet tudományos, műszaki és gazdasági együttműködés részleteit. Részletesen foglalkozik a szocialista külkereskedelem árelveivel is, és befejező fejezetében felvázolja a magyar— szovjet együttműködés távlatait. Igen jó, hézagpótló könyv. Az említetteken kívül egész sor igen időszerű kérdésről szóló külpolitikai könyv is megjelent a könyvpiacon. Ezek sorában teszünk említést Tatár Imrének, az ismert újságírónak „Európa biztonsága” című tanulmányáról, amely a Kossuth Kiadó Nemzetközi Zsebkönyvtár-sorozatában jelent meg. Tatár Imre alapos munkával feltárta azokat az adatokat és dokumentumokat, amelyek a helsinki találkozóhoz vezető küzdelmes utat jelzik. A szerző elemzi az út minden jelentős mozzanatát, majd pedig a Helsinkiben aláírt rá . A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának februári műsorából FILMVETÍTÉSEK „A tűz meghódítása” 3-án, 17.30 órakor Szovjet tudományos-technikai kisfilmek 4-én, 17 órakor „Grúzia táncai” és más dokumentumfilmek 5-én, 11 órakor „Szovjet hadsereg”, „Hős városok” és más dokumentumfilmek 10-én. 15 órakor „Párbeszéd a szívvel” és más népszerű-tudományos kisfilmek 15-én. 14.30 órakor „Stratégiai rakéták” és más dokumentumfilmek 16-án. 15 órakor ELŐADÁSOK, BARÁTI TALÁLKOZÓK Előadás a XXV. kongresszusról, 3-án. 13 órakor Előadás a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdaságpolitikájáról 6-án, 15 órakor Szocialista brigádok találkozója 8-án, 18 órakor Előadás a Szovjetunió Kommunista Pártjának lenini külpolitikájáról 9-én, 18 órakor Előadás a magyar—szovjet barátságról, 27-én, 11 órakor IRODALMI ESTEK Emlékest Kun Béla születésének 90. évfordulója alkalmából, 12-én, 18 órakor Orosz—szovjet irodalmi est a kecskeméti Katona József Színház művészeinek közreműködésével, 23-án, 17 órakor Modern szovjet próza és költészet 28-án, 19 órakor ZENEI MŰSOROK A „Zenei esték” sorozatban mai szovjet dalok, 12-én, 17.30 órakor A budapesti V. kerületi zeneiskola növékeinek kórushangversenye 17-én, 18 órakor A budapesti Teleki Blanka Gimnázium kórusának hangversenye 26-án, 19 órakor gyermekfilmvetítések „Mese mesét követ” és más filmek 1-én, 11.15 és 15.15 órakor „Labirintus” és más filmek 8-án, 11.15 és 15.15 órakor ,,Petya és a csodálatos orvosság” és más filmek 15-én, 11.15 és 15.15 órakor kiállítások „Csillagról csillagra” — fotókiállítás 12-től „Lenin városának 30 éve” (február 10-ig) „A Szovjetunió tengeri flottája” (február 8-ig) A szépirodalmi, ismeretterjesztő és műszaki könyvtár 12—19 óráig tart nyitva. A Ház a műsorváltoztatás jogát fenntartja. Mindennemű felvilágosítást a 187—990 telefonszámon vagy személyesen. Budapest, V., Semmelweis u. 1—3. alatt lehet kérni. a