Ország-Világ, 1884 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1884-07-05 / 27. szám
Előfizetési ár bérmentes postai szétküldéssel. AGYAR FELET.OS SZERKESZTŐ kiadó-tulajdonos , irodalmi és nyomdai részvénytársaság. 1884. Julius 5. — 27. szám. Megjelenik minden szombaton, két ívnyi terjedelemben. V. Évfolyam. Egy szám ára 20 kr. Megrendeléseket és előfizetéseket elfogad minden hazai és külföldi könyvkereskedés. Negyedévre......................................................................2 írt 50 kr. Félévre.................................................................................5 „ — „ Egész évre..........................................................................10 „ — „ A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez (Koronaherceg utca) címzendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Jakab Ödön: csendes érzelmek dalosa, a népiesen idillikus jelenetek meleg kedélyű rajzolója ez a fiatal ember. Van egy kötet verse és egy kötet rajza, azonkívül még szétszórva, ifjabb időkben számos lírai és elbeszélő költeménye jelent meg s a szépirodalmi lapok és folyóiratok hasábjain nem ritkán találkozunk egyegy hangulatos rajzával. Jakab Ödön lelke és meleg szíve lüktet e költemények és e rajzok mindenikében szívhez szóló közvetlenséggel. Fiatal ember, mindössze is csak harminc éves (született 1854. július 26-án Vadasdon Maros-Torda megyében), de azért több mint egy évtizede, hogy nevével sűrűn találkozunk az irodalomban. Első versét mint 8. osztályú diák közölte az Agai által szerkesztett „ Magyarország és a Nagyvilág“-ban; második versét, a ,,Jo Nem láttátok kicsi fiam“ kezdetű szép költeményét ugyanez év szeptemberében a „Fővárosi Lapodban. Az akkori „Figyelő“ kritikai hetilap kiváló figyelemre méltatta e verset s szerzője iránt szélesebb körökben is felkeltötte az érdeklődést. írói működése kezdetben tisztán lírai volt s lírájának központja Róza iránti szerelme. Úgy szólva még mint gyermek ifjú szerelmes lett Szénási Rózába. Szerelme boldog volt, de még sok akadályt kellett leküzdenie, míg Rózáját leírhatta, s innen szerelmi dalainak melancholikus, // ' borongó alapszínezete. Ő a boldog szerelmet énekelte ugyan, de a legnagyobb boldogságot lehelő verséből is kiérzik az aggódás, a félelem: hátha Rózát a sors mostohasága miatt kénytelen leend elveszteni! Bár Róza szerelme állandó és igazi szerelem volt, mégis volt oka az aggodalomra, merd a fiatal költőnek nehéz életiskolát kellett megjárni addig, míg a célhoz juthatott. Anyagi javakban családja, mely egyike a legjobb nevű székely családoknak, nem volt nagyon megáldva. Magának kellett, úgyszólva saját emberségéből fenntartania magát tanulói pályája alatt. Ideje folytonos munkálkodás között telt el. Nehéz küzdelmei közben vigasztalásul és buzdításul szolgált oly emberek barátsága, mint a boldogult Mentovich Ferencé és Tolnai Lajosé volt Maros- Vásárhelyen, kik még mint felsőbb osztályú tanulót barátságukra méltatták. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárt végezte, hol Imre Sándor irodalomtörténeti előadásai voltak rá nagyobb hatással. Az ideális gondolkozású ifjú ember élethivatásul a tanári pályát választotta. Tanári vizsgálatát 1878- ban állotta ki kitűnő sikerrel s mint okleveles tanárjelölt tanulmányai szélesbítése végett Budapestre ment, hol megismerkedett Szász Károly miniszteri tanácsossal, ki a fiatal tehetséges költő iránt igazi vonzalommal viseltetve, rendkívül sokat tett arra, hogy óhajtott célját elérje. A Keménycsaládnál Marosvásárhelyt töltött rövid nevelősködése után a közoktatásügyi miniszter a pancsovai állami főreáliskolához nevezte ki a magyar nyelv és irodalom helyettes tanárául. Pancsova idegen légköre, magyartalan társadalma a fiatal költőre nem birt valami vonzó erővel, annyival is inkább, mivel kortársai körében, kivéve egy régibb iskolatársát, nem talált oly emberekre, kik törekvéseit méltányolták volna, finom, érzékeny lelkületét pedig igyekeztek volna megérteni. A következő tanév elején Dévára helyeztetett át. Ez alkalommal vehette nőül régóta forrón szeretett Rózáját. Házassága költészetében új irányt jelöl. Múzsája mindinkább objektivebb lesz s előszeretettel fordul az elbeszélő költészethez. S mintegy befejezéséül eddigi költői pályájának, költeményeit egy kötetbe összegyűjtve kiadta.Több mint ezer előfizető gyűlt öszsze Erdély e legtehetségesebb lírikusának összegyűjtött költeményeire. Dévai tanársága alatt egyre sűrűbben írta népies formájú elbeszélő és balladaszerű költeményeit: Fehér Ágnes, Máté Piri, GalambodiPéter, Csergő Pali stb. nagy hatással olvastattak fel a Petőfi- és Kis- JAKAB ÖDÖN.