Ország-Világ, 1894 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1894-02-18 / 8. szám

XV. évfolyam Budapest, 1894 február 18. 8-ik szám ORSZAG-VIIIÁG ~ SZÉPIRODAl­MV­I ÉS ISMERETTERJESZTŐ KÉPES HETILLAP q Hirdetések helyben fölvétetnek a kiadóhivatalban (Hold-utcza 7) _ » c t c d y c c t t n nR VADATTI ANTA­L Franczia-, Angolország-, Belgium-és Hollandiából hirdetéseket és bármelyik hirdetési iroda útján. ** FELELŐS SZERKESZTŐ: U., YAKAU1 All­­AL , John F. Jones & Cie. (Páris) irodájától fogadunk el. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, VIII. kerület, Kerepesi­ út 1. szám hová a lapnak szánt közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL: Budapest, V. kerület, Hold­ utcza 7. szám. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre ........ .............. 8 frt ! Negyedévre............... 2 frt — kr. Félévre............................... 4 »­­ Egy hóra...................— 1­70 . Egyes szám ára 20 kr., kettős számé 40 kr. Az előfzetési pénzek csakis az »ORSZÁGOS IRODALMI RÉSZ­VÉN­Y­TÁRSASÁG«-hova az »ORSZÁG-VILÁG« kiadóhivatalénak (Budapest, V. kerület, Hold-utcza 7. szám) küldendők. KONTI József 33C­sak nemrégiben is nagyon szegényesen volt képviselve minálunk az operette-zene. Erkel megteremtette már nagy­stílű operáit, hanem az operetté könnyedebb modora nem tudott csábítani még senkit. Nem is vert nagyobb gyökeret mindaddig, míg Budapest egyetlen színházában kuczorgott a dráma, vígjáték, opera, nép­színmű mellett. Hanem mikor a népszínház megnyíltával már csak a népszínművel kellett versengenie, neki is megnőttek a szárnyai. Sajátságos, hogy a külföld körülbelül éppen ez idő­­tájt fordult el az operettétől. Az ottani ízlés kedvét találja az operákban, művészi erők, kiválóbb interpretátorok ehhez a mű­fajhoz húzódnak, hogy ne satnyulna el a szegény operette így elhagyatva, árván. A mi közönségünk nem nagyon töri magát az opera után, az operette-előadásokat pedig kedvvel nézi meg, mert olyan művész­nőink vannak, a­kik után irigykedve sóhajtanak a külföldi szín­házak. Ilyen viszonyok mellett aztán akadtak nálunk is művelői az operette-zenének s ma­holnap ott leszünk, hogy mi expor­tálunk a külföldre operetteket. Egész gárdája nevelődött már a komponistáknak s minden sze­zon mutat be néhány érdekes operette­­újdonságot hazai szerzőktől. Talán legtöbb sikert aratott és a legkiválóbbak közé tartozik Konti József, a­kinek legújabb operetteje, a Cziterás most kerül bemutatóra a népszínházban. Konti József lengyel születésű. Haj­lama és tehetsége a muzsikus-pályá­hoz vonzották; színházaknál találko­zunk vele, mint karmesterrel, de meg­próbálkozik már a komponálással is. Első sikerét Ischlben érte meg, a­hol karmestere volt a színháznak s A vadászok czímű operettejét nagy tet­széssel adták sűrű egymásutánban. A bemutató előadást végig nézte Ferencz Károly főherczeg, királyunk édesatyja is és nagy elismeréssel szólt a darabról. Magyarországba Konti a hetvenes években került. Mint nálunk még ismeretlen nevű, kezdetben csak vidéki színházaknál kapott karmesteri állást. Ekkor írta meg operettejét, az Eleven ördögöt, francziás irányú, könnyed, finom muzsikával, melyet aztán a budai krisztinavárosi színkörben nagy hatással adtak. Feleki Miklós, a­ki ekkortájt alapította meg rövid életű budai színházát, fölvette repertoárjába a kiváló darabot s előadatta pár hó alatt hatvan estén, mindannyiszor telt ház előtt. Ilyen siker a népszínház kapuit is megnyitotta Konti előtt, mintegy tíz éve már, hogy karmestere ennek a műintézetnek s azokat az érdemeket, a­miket mint dirigens szerzett, még növelte azzal, hogy darabjai a műsor legállandóbb értékű és legnagyobb sikerű piécerei voltak mindig. Csiky librettójára megírta a Királyfogást, ezúttal inkább a német operette-stíl nyomán. Hanem — on revient toujours á ses premiers amours —, nem tudott megbarátkozni ezzel az iránynyal s visszatért a franczia modorhoz, melybe sokkal könnyebben beleilleszthette a maga zenei ízlését s a melylyel az ő komponáló tehetségének sokkal több közös vonása van. A Király fogást is sikerre vitte ugyan az a sok kiváló, fényes tulajdonság, mely a zenéjében föl van halmozva s a népszínház műsorának ez is mind­máig állandó darabja, hanem a Suliancz, új munkája, hatásban messze fölülmúlta amazt. A Suliancz premiereje diadala volt Konti múzsájának; a diadal nem maradt el tőle, elkísérte minden estén s ez a diadal meg-megismétlődik most is, vala­hányszor csak színre kerül ez a kedves zenéjű, poétikus operette. Ez a "siker indította Kontit arra, hogy megírja a Suhancz folytatását is, melyet aztán Kópé czímen mutattak be a népszínházban. Most megint új da­rabjának készül tapsolni a közönség; pár nap múlva bizonyossá lesz, a­mit most csak hallomásból tudunk, hogy a Cziterás, méltóan a többihez, nagy­becsű, művészi értékű darabbal gaz­dagítja operette-irodalmunkat. Ekkora munkásságról azt hinné az ember, hogy egy öreg ember hosszú életen át folytatott szorgalmának, ki­tartásának a gyümölcse. Pedig Konti munkakedvének a javában távol áll még az öregségtől. Nem is azt kellene néznünk, hogy mit köszönhetünk eddig neki, hanem inkább azt, hogy mennyit várhatunk még tőle ? Ilyen gazdag bevezetés után milyen szép, milyen értékes folytatásra van kilátásunk! B. L. KONTI JÓZSEF

Next