Ország-Világ, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-10-04 / 40. szám

628 ORSZÁG-VIl­ÁG A Ferencz József-híd és építői A mai vasárnapon avatja föl a király a fejlődő Buda­pestnek negyedik Dunahidját, a fővámtéri Ferencz József­­hidat. Megemlékeztünk annak idején írásban is, képben is a híd terveire hirdetett pályázatról; bemutattuk Fekete­házy János nyug­­államvasúti mér­nöknek pályanyertes tervét, mely­nek alapján tényleg el is készült a Budapestnek díszére, büszkeségére szolgáló új hid. Képeink be fognak számolni hí­ven a hidavatás ünnepi szertartásá­ról, arról a szép látványról, melyet a karcsú mű, merész hajlású új híd nyújt; ma, az ünnep előestéjén illik megemlékezni azokról, a­kik fölépítették a Ferencz József-hidat. Magyar mérnökök mind­ a most fölavatandó híd lesz az első a buda­pestiek közül, mely kizárólag a magyar tudomány és a magyar ipar munkájával jött létre. Az arczképsorból hiányzik Fekete­­házy Jánosé, a­kinek pályanyertes tervét fogadták el a részletes tervek alapjául. Feketeházy a legszeren­csésebb kezű magyar hídépítők kö­­r­­ül való; a Dunán, Tiszán több nagyobb vashídja épült, egyebek közt a komáromi, szolnoki. Leg­újabban Feketeházy Lausannéba, Svájczba költözködött; ez az oka, hogy arczképe nem érkezett meg a kellő időre. A Feketeházy terveinek módosí­tásával, a részletek kidolgozásával, a kivitel ellenőrzésével a kereske­delmi minisztériumnak újonnan szer­vezett Dunahíd-osztálya volt meg­bízva. Az osztály vezetője s így az új híd építésének legfőbb, leg­előkelőbb munkása: Czekeliusz Au­rél min. osztálytanácsos. Az első magyar hídépítő, a­kinek nagy szak­értelme, óriási munkaereje és szor­galma eddig is a legteljesebben igénybe volt véve az utolsó évtizedek tengersok műszaki munkája veze­tésénél. Mintegy két év óta tevé­kenységét tisztán a vámháztéri híd számára foglalták le ; most, hogy az elkészült, már­is új nagy munka vár rá és buzgó társaira: az eskütéri hidnak fölépítése. A Dunahíd-osztály főnökhelyettese, Szántó Albert mű­szaki tanácsos, a­ki a hídépítés nehéz munkájából szintén kivette a maga tevékeny részét s az adminisztráczió sok ügye-baja teljességgel az ő munkabíró vállaira nehezedett. Nagy Virgil főmérnök a hid architektonikus részeinek tervezését végezte; az ő munkája az, hogy a Ferencz József-hid külső díszben is nagyon erős versenytársa lesz legszebb hidjainknak s igazi díszéül szolgál a palota­sorokkal ékeskedő budapesti Dunapartnak. Kivülök Gruber Antal, Beke József, Pischinger Gyula főmérnökök és Gállik István kir. mérnök munkálkodtak nagy buzgalommal és ambiczióval immár teljes két esztendeje Budapest új, nagyszerű hídjának fölépítésén. Ezek a tervezői, építői és meg­teremtői a Ferencz József-hídnak, nagyon illő, hogy a hídavatás ün­nepén első­sorban az ő érdemeik­ről emlékezzünk meg. Az ünnep vasárnap délelőtt 11 órakor lesz. Az ünnepély színhelye a pesti hídfő előtt levő följáró, a­melyen felépítették már a királyi­sátort és a négy emelvényt. A tribü­nökön csak a meghívott hölgy­közönség foglalhat helyet. Az ünne­pélyre a kereskedelmi minisztérium már szétküldte a meghívókat. A fel­avatásnál ott lesznek a kormány tagjai, a főrendek, képviselők és a hatóságok fejei, a­kik mind az emelvények előtt foglalnak állást. Az előtérben fog állani Dániel Ernő kereskedelmi miniszter, a­ki a ki­rályt üdvözli, továbbá a minisz­térium hídépítési osztályának veze­tői, élükön Czekeliusz­ Aurél osztály­­tanácsossal és Szántó Albert mű­szaki tanácsossal, a­kiket be fog­nak mutatni ő Felségének. A ki­rály az Albrecht-úton, lánczhídon, fürdő-utczán, a Károly-, múzeum- és vámház-körúton át hajtat a híd­hoz és onnan a Gellért-rakparton, Döbrentey-téren, Atilla- és palota­­utczán át tér vissza a várpalotába. Ezt az útvonalat zászlókkal és sző­nyegekkel díszítik. Budapest forgalmának élénksége nagyban elő lesz mozdítva az új híd által és most már az eskütéri híd elkészülte után felette kívá­natos volna, hogy a hídvámot — legalább a gyalogjárók részére — szüntessék meg, miáltal Buda ro­hamos fejlődésnek indulna. Hisz ez a néhány ezer forint, mely ez úton bejön, könnyen pó­tolható volna, Budára nézve pedig szinte életkérdés, hogy a hídvámot teljesen szüntessék meg. Gruber Antal főmérnök Beke József főmérnök. Szántó Albert műszaki tanácsos. Czekeliusz Aurél min. osztálytanácsos. Nagy Virgil főmérnök Pischinger Gyula főmérnök. Gállik István kir. mérnök. 1896

Next